Karalábé: az eltékozolt levelek

Ismerjük meg a karalábét!

A karalábé (Brassica oleracea convar. acephala var. gongylodes) keresztesvirágúak vagy káposztafélék (Brassicaceae) családjának tagja. Latin nevének első része némileg zavarba ejthet, hiszen nem különbözik a brokkoliétól. A botanikusok ugyanis egyetlen faj változatainak tartják e növényeket, s tulajdonságaikban is rendkívül hasonlóak egymáshoz, hiába néznek ki nagyon másképp.

Keresztezéssel jött létre

A káposzta egyik tenyésztett formája , valószínűleg Észak-Európa szülötte, keresztezéssel jött létre a vadkáposztából és a vad fehérrépából. Szárának föld fölötti része húsos, megvastagodott, s ezt a szárrészt tekintjük értékes tápláléknak. Számtalan változata ismert, van fehér és lilás, vörös levelű és gumójú. Különböző színű változatainak íze megegyezik, s belül mindegyik húsa fehér.

Receptek

Tejszínes karalábéleves

Töltött karalábé

Sajtos karalábépuffancs

A korai, későtavaszi, nyár eleji fajták 6-8 cm-es átmérővel a legízletesebbek, a későbbiek 8-13 cm átmérővel. Ha nem szedik le időben, - sajnos ez gyakori hiba, hogy a termelők a minőség helyett a méretet tartják fontosnak - a szár, így a gumó is elfásodik, és fogyasztásra is kellemetlenül kemény lesz. Vásárlásnál figyeljünk, hogy a gumók ép felszínűek legyenek. A megrepedt karalábék igen gyorsan fásak lesznek belül. Egyébként, bár a fehéres, halványzöld gumók üdébb, frissebb hatást keltenek, ezek hamarabb hajlamosak az elfásodásra. Vásárláskor eligazíthatnak bennünket a friss, üde levelek is, továbbá próbáljuk ki, hogy héját körmünkkel könnyen be tudjuk-e nyomni, fel tudjuk-e sérteni.

Miért jó a karalábé?

Hámozva nyersen és főve egyaránt fogyasztható, nagy víztartalmú (92%), sovány, minimális zsírt és fehérjét (2%) tartalmazó, csekély energiatartalmú táplálék. Mindössze 24 kcal, 102 kJ van 100 grammban. Levelei tulajdonképpen gazdagabbak tápanyagban. Háromszor annyi vitamin és sok karotinoid vegyület van bennük. Ebből egyelőre főképp a háztáji kertek állatai, például a nyulak profitálnak.

Növényi rosttartalma (1,4 g) karbantartja a bélműködést . Fontos ásványi anyaga a szelén, a kálium (380 mg), kalcium (68 mg), magnézium (43 mg), réz és némi vas, továbbá a kén, foszfor és klór. Vitaminja az E-, B1- és B6-vitamin, a folsav, pantoténsav és C-vitamin, melyből 63 mg van 100 grammban. Teljesen hiányzik belőle a D- és B12-vitamin .

Hogyan fogyasszuk a karalábét?

Főzeléknek, levesnek - a húslevesbe mindig főzzünk legalább egy fél karalábét! -, rakott és töltött egytálételeknek egyaránt finom összetevője. Az ínyencek tölthetik lazaccal. Egyszerűen kirántva is ízletes.

Sárgarépához és zellerhez hasonlóan nyersen reszelve vagy főzve, felkockázva is alkotója lehet különböző salátáknak vagy tejföllel, metélőhagymával és fokhagymával fűszerezett kenyérrevaló krémeknek. Citrommal, hagymával és joghurttal pikáns előétel készíthető belőle. Természetesen csak a friss, még nem fás karalábé használható ilyen célra, de a kicsit öregecskét is nyugodtan belefőzhetjük a levesbe íznek, csak tálalás előtt dobjuk ki.

A levele is egészséges

A fűszerek közül jól harmonizál vele a borsikafű, boróka, kapor, petrezselyem és a pimpó .

Sajnos leveleit egyszerűen kidobjuk, elherdáljuk, pedig háromszor annyi vitaminjával a zsenge levelek hasznos alkotórészei lehetnének zöld salátáknak. A gumók a piacon sokszor eleve megkopasztva várják vásárlóikat, de ha saját termést fogyaszthatunk, gondoljunk az értékes levelekre.

Érdekességek a karalábéról Plinius (i. sz. 23-79) az általa leírt hét káposztaforma között valószínűleg a karalábét is említi, amikor egy vastag torzsájú fajtát jellemez, valószínűleg ez volt a "caulorapa". Magyar neve az írásos emlékekben először 1558-ban említett német "kohlrabi" átvételével alakult ki, noha a mássalhangzók nyelvünkben felcserélődtek. Ma is Németország a világ legnagyobb karalábé-termelője és -fogyasztója. Azon zöldségfélék közé tartozik, amelyek Európából kerültek az amerikai kontinensre, mégpedig az 1800-as években.