13+1 dolog, amit jó tudni a koffeinről

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

Évszázadok óta fogyasztjuk különféle formában az 1,3,7-trimetil-xantint - azaz ha valakinek így nem ismerős, a koffeint - és a vele rokon vegyületeket. Mára a legelterjedtebb pszichoaktív anyaggá lépett elő, milliárdok étrendjének része nap, mint nap.

Reggel teával indítjuk a napunkat, ha fáradtak vagyunk, megiszunk egy kávét. Napközben sokszor kólát kortyolgatunk, sokan pedig extra frissességet nyernek éjszakai vezetés vagy éppen vizsgaidőszak alatt az energiaitalokból. Mi a közös a felsorolt italokban? Kisebb-nagyobb mennyiségben mindegyik koffeint tartalmaz, még a tea is, amelynek ugyan nem ez a fő "alkaloidja" hanem az ahhoz nagyon hasonló tein vagyis teofillin. Nem meglepő hát, hogy egy átlagos ember koffeinfogyasztása elég magas: Európában 200 mg körüli, Észak-Amerikában és Kanadában eléri a 250 mg-ot, sőt egyes kutatások szerint a skandináv államokban a 400 mg-hoz közelít. Több érdekes állítást fogalmaztak már meg a koffeinnel kapcsolatban, így mi is utánajártunk, mit kell tudni erről az anyagról, illetve a fogyasztásához kapcsolódó kérdésekről.

1. Minek köszönheti élénkítő hatását a koffein? Elsősorban annak, hogy a koffein képes fokozni az agy vérellátottságát az erekre kifejtett hatása révén. Ha több, oxigénben dús vér áramlik az agyba, az növeli az éberségi szintet, javítja a megfigyelőképességet és csökkenti az álmosságot. Mivel az izmok vérellátását is fokozza, hatására csökken a fáradtságérzet, nagyobb teljesítményre lesznek képesek. Ez utóbbi miatt bizonyos szint felett doppingnak számít a koffein fogyasztása sportolóknál.

2. Miben található meg a koffein? Mintegy hatvan-hetvenféle növényben, a teacserjétől a kávébabon át a kóladióig. A tiszta állapotban fehér színű, kristályos, enyhén keserű ízű vegyület a xantinfélék csoportjába tartozik, és 1820-ban állította elő egy német vegyész, Friedrich Ferdinand Runge.

3. Segít, ha fáj a fejünk! Kevesen tudják, de sok fájdalomcsillapító gyógyszer tartalmaz koffeint is, bár ezt természetesen a betegtájékoztatón pontosan fel is tüntetik. Nem ritka, hogy egy tablettában akár egy presszókávényi adag van belőle. Ennek oka az, hogy gátolja az adenozin nevű anyag hatását, blokkolva a központi idegrendszer adenozin-receptorait, így közvetve fejfájáscsillapító hatást fejt ki a keringés szabályozásával.

4. Koffeintartalmú élelmiszerek, amelyekről nem is gondoltuk volna, hogy azok Azt mindenki tudja, hogy a kávéban koffein van, de a teában található tein is koffein. Éppen ezért a zöld teában vagy éppen a jeges teában is van koffein. Miként a kakaóban is, vagy éppen a csokoládéban - egy tábla jó minőségű, magas kakaótartalmú étcsokoládéban akár 60-70 mg is lehet, amely egy presszókávéval ér fel. A legkedveltebb kólafélék is ennek köszönheti frissítő hatásukat, és koffeint találunk még olyan szénsavas üdítőkben is, amelyek nem kóladióból készülnek.

5. A koffein nem addiktív hatású Sokan mondják magukról, hogy kávéfüggők, sőt egyes orvosok szerint is létezik koffeinfüggőség, ám a szakértők többségének véleménye szerint nem okoz függőséget. Az bizonyított, hogy a koffeinfogyasztás hirtelen elhagyásakor jelentkezhet fejfájás, fáradtság, álmosság, de ezek a tünetek messze nem hasonlítanak más pszichoaktív szerek elvonási tüneteire.

A kávé rendkívül addiktív dolog!

A kávé rendkívül addiktív dolog!

6. A legelterjedtebb pszichoaktív anyag A pszichoaktív anyag nem tévesztendő össze a tudatmódosító anyagokkal, a koffein valójában egy ártalmatlan anyag. Viszont sokat fogyasztunk belőle: ha figyelembe vesszük a természetes és mesterséges forrásokból (például energiaitalok) származó fogyasztást, megdöbbentő számot látunk: évente mintegy 120.000 tonna koffein kerül az emberek szervezetébe.

7. Az energiaitalokban sok koffein van? Attól függ, hogyan nézzük. Egy literre vetítve sok: az átlagos energiaital ugyanis decinként 32, azaz literenként 320 mg-ot tartalmaz. Ez több mint a napi ajánlott 300 mg-os bevitel, azonban ha máshogy nézzük, egy átlagos doboz (2,5 dl) energiaital mindössze körülbelül 80 mg koffein. Ez megfelel egy presszókávénak. Minden olyan italon, amely literenként több mint 150 mg koffeint tartalmaz, kötelezően fel kell tüntetni, hogy magas koffeintartalmú.

8. Tényleg csontritkulást okoz a koffein? Az Európai Unió egészségügyi szervezeteinek hivatalos álláspontja szerint ez tévhit. A normális mértékű koffeinfogyasztás nincs hatással a csontok sűrűségére. Korábban valóban kimutattak néhány vizsgálat során a koffeinbevitellel párhuzamosan megnövekedett kalciumürítést, de ez minimális mennyiségű volt. Természetesen azért a megfelelő mértékű kalciumbevitelről minden nap gondoskodni kell!

9. Mennyi koffeint lehet fogyasztani naponta? A napi koffeinfogyasztásnak mértékéről nincs hivatalos állásfoglalás. Szakmai körökben elfogadott az a vélekedés, hogy 300 mg feletti fogyasztásnál hosszabb távon előnytelen hatások megjelenésére számíthatunk. 300 mg koffein megfelel 3 erős presszókávénak, vagy 3 doboz energiaitalnak, több mint egy liter fekete teának.

10. A gyerekeknek nem adható koffein Ez igaz, tehát számukra nem ajánlott a koffeines italok nagyobb mennyiségű fogyasztása. Ám ma a 10 éven felüli fiatalok is rendszeresen fogyasztanak kakaót, csokoládét, fekete- és jeges teákat, sőt a kólafélék kifejezetten kedveltek körükben. Tehát koffeinfogyasztásuk mindenképpen jelentős, de szerencsére a fiatal szervezet is fel tudja dolgozni a koffeint. Vizsgálatok rámutattak arra is, hogy az átlagos mennyiségben fogyasztott koffeintartalmú italoknak nincs kimutatható hatása a gyerekek aktivitására vagy a koncentrálóképességére.

11. A koffeintartalom függ a kávé fajtájától Az elterjedten fogyasztott "robusta" típusú kávékban kétszer-háromszor több koffein található, mint az "arabica" típusúban. A legtöbb kávékeverék alapja a robusta, amelyet egyszerűbb termeszteni, ezért sokkal olcsóbb. Az arabica viszont sokkal finomabb, aromákban gazdag kávét eredményez. A kereskedelemben sokszor a két típus valamilyen arányú keveréke kapható.

12. A koffeintartalom függ a kávé készítési módjától Nem csak a kávébab fajtájától, hanem az elkészítéstől is függ, mennyi koffein kerül az italunkba. Az amerikai módra főzött kávék alacsonyabb, a török és hasonló módon főzöttek magas koffeintartalommal bírnak. Az olasz módra főzött presszókávék koffeintartalma a legmagasabb.

13. Inkább egy kávé, mint egy energiaital Ki melyiket kedveli! A kávé mellett is sok érv szól, hiszen antioxidánsokban és aromaanyagokban gazdag. Az energiaitalok előnye viszont az élénkítő hatás eléréséhez használt többi anyag: cukor, taurin, vitaminok. Ráadásul mindig pontosan annyi koffeint tartalmaznak, amennyi a dobozra van írva, szóval könnyen adagolhatók, míg a kávénál nem tudhatjuk, pontosan mennyi koffeint tartalmaz.

+1. A koffein növeli a szívbetegségek kockázatát Végére hagytuk az egyik legelterjedtebb tévhitet. Bár a koffein többféle módon is beavatkozik a vérkeringésbe, eddig nem találtak arra utaló jelet, hogy ez többségünk egészségére káros lenne. Sőt, nagyléptékű vizsgálatok arra utalnak, hogy a mérsékelt mennyiségű koffeinfogyasztás nem okoz szabálytalan szívműködést, nem növeli a koleszterinszintet és a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát sem növeli. Mindezek a megállapítások nem vonatkoznak néhány százaléknyi emberre, akik szervezete érzékenyen reagál a koffeinfogyasztásra. Ha pedig magas a vérnyomása, mindenképpen kérdezze meg orvosát a megengedhető mértékű koffeinfogyasztáról!
Aktuális
Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Új rákellenes gyógyszerekonkológia

Új rákellenes gyógyszerekAz EU országai közül Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések okozta halálozási arány

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag