A nők és a változókor

Interjú Dr. Masszi Gabriella belgyógyász-kardiológussal
Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

  HáziPatika.com

keringés, menopauza, kardiológus

Dr. Masszi Gabriella belgyógyász-kardiológust, a Harc a Női Szívekért Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük arról, mit tehetnek a nők a változás korában egészségük megőrzése érdekében.

Még mindig tartja magát az a vélekedés, hogy a nők védettséget élveznek az infarktussal, szélütéssel és egyéb keringési betegségekkel szemben, holott - a közhiedelemmel ellentétben - a szebbik nem szív- és érrendszere éppúgy veszélyben van, mint a férfiaké. Mi áll a jelenség hátterében, és mit tehetnek a nők a változás korában egészségük megőrzése érdekében? Minderről Dr. Masszi Gabriella belgyógyász-kardiológust, a Harc a Női Szívekért Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük.

Nem csak a férfiak problémája!

Miért fontos hangsúlyosan beszélni a változás korában lévő nők szívének védelméről? A havi vérzés elmaradását követően ugrásszerűen megnő a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya, ezért nagyon fontos, hogy a nők minél többet tudjanak a megelőzés lehetőségeiről. A Harc a Női Szívekért Alapítvány létrehozásakor a nők egészségének megőrzését és a változáskori kockázatcsökkentést tűztük ki célul. Ennek jegyében havi rendszerességgel szervezünk az érdeklődő hölgyek részére teadélutánokat, ahol a különböző orvosszakmákat képviselő vendégelőadóktól kötetlen beszélgetés formájában kaphatnak választ az őket foglalkoztató kérdésekre. A témával kapcsolatos tudományos hírek és aktualitások a www.harcanoiszivekert.hu címen elérhető honlapunkon olvashatók.

Miért gondolják a nők, hogy védettek a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben, és van-e bármiféle tudományos magyarázata ennek a hiedelemnek?
A hit még mindig megáll, és bizonyos életkorig meg is állhat: egészen addig, amíg az asszonyok el nem érik a változás - orvosi nyelven menopauza - korát. Életünk reproduktív szakaszában ugyanis, az ösztrogén nevű hormon áldásos hatásai miatt mi, nők valóban védettebbek vagyunk az infarktussal és egyéb szív- és érrendszeri betegségekkel szemben, mint férfitársaink. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy azok a hölgyek, akiknél fiatal korban, tehát még a menopauza beálltát megelőzően következik be valamilyen szív- és érrendszeri esemény, általában súlyosabb kimenetelű lefolyásra számíthatnak. Ugyanez vonatkozik a későbbi életszakaszra is: amikor egy érettebb korú hölgynél valamelyik koszorúér elzáródása következtében szívizomelhalás - infarktus - zajlik le, nagyobb a valószínűsége annak, hogy az eseményt különböző szövődmények fogják követni.

Milyen szövődmények fordulhatnak elő szívinfarktus után?
Korai szövődmény lehet az ún. kardiogén sokk, ami a szív teljesítőképességének csökkenése miatt fellépő, magas pulzussal és alacsony vérnyomással járó, súlyos állapot. A későbbiekben kialakulhat szívelégtelenség, és sajnos nőknél gyakoribb a második infarktus is.

Vegyük komolyan az intő jeleket!

Mi lehet ennek az oka?
A jelenségnek több oka is lehet, amelyek közül talán a legnyomósabb, hogy mi, nők túlzottan türelmesek vagyunk magunkkal szemben. Ezalatt azt értem, hogy kevésbé vesszük komolyan a jelző tüneteket, mint férfitársaink. Hozzá kell tenni, hogy ezek a jelek a nők esetében nem olyan jellegzetesek, mint a férfiaknál. A szívizomelhalás klasszikus, nagy tünetei - az erős mellkasi nyomás, a bal karba sugárzó fájdalom, a verítékezés, a halálfélelem - elsősorban a férfiaknál jelentkeznek. A nőknél kevésbé tipikus jelek - például állkapocs-, vagy hátfájás, illetve gyomorpanaszok, enyhe hányinger, levertség - vezetik be az infarktust. Még az is előfordulhat, hogy semmilyen panasz nem előzi meg az eseményt, vagyis az első tünet maga az infarktushalál.

Ráadásul mi, nők általában jobban tűrjük a fájdalmat, ezért csak később - lehet, hogy már túl későn - fordulunk orvoshoz. Egy kis fáradtság vagy elviselhető hátfájás nem lehet akadálya, hogy munka után elmenjünk az unokáért az óvodába, vagy megfőzzük a vacsorát. Még mindig ott tartunk, hogy többféle társadalmi szerepnek vagyunk kénytelenek megfelelni, és ezt mi magunk is normálisnak tartjuk. Nem úgy, mint például Svédországban, ahol az otthoni feladatok megoszlanak, mert a férfiak jócskán kiveszik a részüket a gyermeknevelésből és a házimunkából. Sajnos mi még messze vagyunk ettől, pedig az erővonalaknak ebbe az irányba kellene mutatniuk.

Milyen kockázati tényezőkkel kell számolniuk a nőknek a változás korában?
A menopauza olyan élettani állapot, amelyben a szív- és érrendszeri rizikófaktorok kialakulása az előző életszakaszhoz viszonyítva nagyobb gyakorisággal fordul elő. Ebben az életkorban megváltozik a nők hormonháztartása: csökken az ösztrogénszint, relatív androgén - férfi nemi hormon - túlsúly alakul ki. A folyamat hátterében elsősorban az áll, hogy a petefészkek működése fokozatosan leáll, az ösztrogénszint pedig nagymértékben lecsökken. Emellett a zsíreloszlás megváltozik és a hasi zsírszövet felszaporodik. A hasi zsírszövetben a nemi hormonkötő fehérje, az ún. SHBG (Sexual Hormon Binding Globulin) is lecsökken, ugyanakkor a szabad androgén szintje megnő a vérben. Ez tovább fokozhatja az elhízást, elsősorban a has tájékán, ami különösen veszélyes a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából. Az élettani változásokon túl az ülő életmód és a helytelen étkezési szokások szintén kedveznek a túlsúly kialakulásának. Kóroktani okból az elhízás "párban jár" a cukorbetegséggel: az egyik előmozdítja a másikat. A diabétesz alattomos betegség, mivel semmilyen komoly tünete nincs, ugyanakkor - az erek elrongálása révén - jelentős mértékben rontja a hosszú távú életkilátásokat. A cukorbetegség négy és félszeresére növeli a szív- és érrendszeri megbetegedés kockázatát, és két és félszeresére a szívelégtelenség kialakulásának rizikóját. Éppen ezért azokat a betegeket, akik diabéteszben szenvednek, a szív- és érrendszeri rizikó szempontjából úgy kell tekinteni, mintha korábban már átestek volna egy infarktuson. Tovább növeli a kockázatot a zsíranyagcsere zavara - nőknél elsősorban a magas trigliceridszint és az ún. jó koleszterin (HDL) alacsony szintje - is. A menopauzát követően, az életkor előrehaladásával párhuzamosan növekvő arányban fordul elő a magasvérnyomás-betegség is, ami azért különösen veszélyes, mert - hasonlóan a diabéteszhez - kezdetben ritkán okoz panaszt, ugyanakkor kezelés nélkül súlyos következményekkel járhat.

Honnan lehet megtudni, hogy ki mekkora szív- és érrendszeri kockázattal rendelkezik?
Ahhoz, hogy meg tudjuk becsülni az öt-tíz éven belül megjelenő szív- és érrendszeri esemény valószínűségét, többféle tényezőt kell figyelembe vennünk. Nagy rizikójúnak számít mindenki, akinek cukorbetegsége van, vagy már átesett valamilyen szív- és érrendszeri eseményen (szívinfarktuson, szélütésen, vagy mélyvénás trombózison), vagy erős dohányos, illetve nagyon elhízott. Elhízottnak tekintendő az a személy, akinek a testtömeg-indexe (BMI) meghaladja a 40-es értéket. Ennek kiszámítása meglehetősen bonyolult, ezért az elhízás megállapítására egy sokkal egyszerűbb módszert szoktunk javasolni: a haskörfogat meghatározást. A jelenleg érvényes szakmai ajánlás szerint a köldök felett két centiméterrel mért haskörfogat nők esetében nem haladhatja meg a 80 cm-t.

Ezen a vizsgán bizonyára sokan megbuknánk!
Sajnos igen. Éppen ezért mindent meg kell tennünk a 80 cm-es haskörfogat elérése érdekében. A sors fintora, hogy vannak, akik semmit sem tesznek érte, mégis karcsúak maradnak, többségben vannak azonban azok a hölgyek, akik folyamatosan küzdenek, mégsem képesek elérni az ideális testalkatot. Ez utóbbiaknak azt üzenem, hogy ne keseredjenek el, mert a depresszió is egyike a szív- és érrendszeri kockázati tényezőknek! Inkább próbálják meg átalakítani a napi programjukat úgy, hogy abba beleférjen heti öt alkalommal félórányi testmozgás.

Aranyszabály a mértékletesség

Milyen típusú mozgás javasolható az ötven éven túli hölgyeknek?
Minden olyan típusú testedzés ajánlható, ami megemeli a pulzust. Idesorolható az összes dinamikus mozgásfajta, például a gyaloglás, a futás, az úszás és a kerékpározás. Semmiképpen ne próbálkozzunk statikus erősportokkal, azokat hagyjuk meg a testépítőknek! Idősebbeknek ideális a tempós séta, például a manapság népszerű "nordic walking", azaz a teleszkópos síbottal végzett kirándulás a szabadban. Érdemes beszerezni otthonra egy szobakerékpárt, vagy egy ún. elliptikus járógépet, ami a legideálisabb fiziológiás terhelést biztosítja a szervezet számára, és nem teszi ki túlzott igénybevételnek sem a térdet, sem a gerincet. Ha valaki naponta 15-20 percig tapossa ezt a szerkezetet, és emellett még a háztömböt is körbesétálja a kutyájával, akkor már megtette a magáét.

A magyar konyha nem éppen a szívbarát fogásokról híres. Mire figyeljünk oda az étkezéskor?
Legfontosabbnak azt tartom, hogy tartsuk távol magunkat a túlzásoktól. A sok pénzért hirdetett csodadiéták általában inkább károsak, mint hasznosak. A "nullakalóriás diéta" eredménye a jojó-effektus: ha valaki nagy önuralom és sok lemondás árán lead 15 kilogrammot, biztos, hogy legalább 16-ot fog visszahízni, amint visszatér a korábbi érkezési szokásaihoz. A szervezet nehezen éli meg a súlyingadozást, ami sokkal károsabb, mint az állandó túlsúly. Nem két hét, hanem egy év alatt kell lefogyni: ennyi idő alatt tanácsos megszabadulni a testtömegünk tíz százalékától. Nagyjából tehát heti fél kilogrammot, havi szinten maximum egy-két kilót kell stabilan leadni, nem többet! Ezt akkor érhetjük el, ha rostban dús, teljes kiőrlésű gabonafélékben, zöldségben-gyümölcsben és fehérhúsú fehérjében gazdag étkezést valósítunk meg.

A sertés- és marhahúst teljesen iktassuk ki az étrendünkből?
Semmit sem kell kiiktatni, inkább az adagokra figyeljünk oda! Mindent ehetünk, de mértékkel: sajtból mindössze egy dobókockányit, vörös húsból egy kártyalapnyit. Ha betartjuk a napi 1500 kalóriás étrendet, akkor garantáltan meg fog indulni a fogyás!

Az egyedüli üdvözítő megoldás tehát az életmód megváltoztatása?
Így van, a megoldás kulcsa bennünk van. Jelentősen csökkenthetjük a szív- és érrendszeri megbetegedés kockázatát a dohányzás kerülésével, heti 150 perc közepes intenzitású fizikai aktivitással és 75 percnyi intenzív testedzéssel, valamint az egészséges étkezés kultúrájának elsajátításával. Az ötvenéves kort elérve az ideális életvitelt folytató hölgyek hosszabb élettartamban bízhatnak, mert a szív- és érrendszeri rizikójuk rövid és hosszú távon egyaránt kedvező prognózist biztosíthat.

Nézze meg a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát a Score-táblázat segítségével!



Szerző: b.p.

Forrás: www.szeretemazeletem.hu

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Ébredj fel

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Bizonyos betegségek kialakulásában éppoly meghatározóak lehetnek a genetikai tényezők, mint az életvitelünk.

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag