Hírlevelek
Regisztráció
Allergiateszt
Megfejtették, hogyan működik az emlékezetünk

Megfejtették, hogyan működik az emlékezetünk

Hogyan rögzülnek a hosszú távú emlékek?

2009.09.02.

Felhívjuk figyelmét, hogy ez a cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, ezért elképzelhető, hogy nem minden adata pontos. Kérjük, az Ön számára kiemelten fontos információkat szükség szerint ellenőrizze!

A Wake Forest Orvosi Egyetem munkatársai egy új tanulmányban világítottak rá, hogyan alakul ki az agy a hosszú távú memóriája.

A Neuroscience című újság online verziójában közölt cikk eredményei alapján a kutatók reményei szerint új megelőzési és gyógymódok fejleszthetők az olyan betegségek kezelésében, mint amilyen a poszttraumás stressz szindróma.

"Bár sokat tudunk az ismétlődő gyakorlatok során kialakuló memóriáról, nem tudjuk, hogyan alakulnak ki az emlékek egyszeri alkalmak alapján" - nyilatkozta Ashok Hegde, a neurobiológia és az anatómia docense, a tanulmány vezető szerzője.

"A tudósok tudják, hogy az emberek emlékeznek életük során átélt extrém boldog, vagy szomorú alkalmakra, az emocionális töltet miatt. Az extrém érzelmek fokozzák az agyban a noradrenalin nevű anyag kiáramlását, ami az adrenalinhoz hasonló. A noradrenalin segíti a hosszabb távú memóriát - mely akár egy életen keresztül is tarthat" - nyilatkozta Hegde.

"Például ha megkérdezik, hogy hol voltál, amikor bekövetkezett a szeptember 11-i tragédia, a legtöbb ember azonnal tudja, hol tartózkodott, amikor hallotta a hírt. Emlékeznek a pillanatra, mivel a tragédia érzelmeket vált ki, az érzelmek pedig segítik, hogy az emlékek sokáig fennmaradjanak" - magyarázza.

Jelen tanulmányban Hedge és munkatársai nőstény egereken vizsgálták, a noradrenalin hogyan segíti őket azon hím egerek szagának felismerésében, melyekkel korábban csak egyszer találkoztak. A kutatók tanulmányozták a járulékos szaglóidegben található idegi köröket, az agynak azt a részét, ahol a hím egyedek szagi emléke raktározódik. Úgy találták, hogy a noradrenalin, ami akkor szabadul fel, amikor az állat másik egyeddel találkozik, aktiválja a protein-kináz C enzim (PKC) alfa variánsát. A PKC-nek számos variánsa létezik az emlősök agyában, így az emberben is.
"Fontos felfedezés, hogy a PKC-alfa aktiválódik a noradrenalin hatására" - modta Hedge - "Megmagyarázza, hogy specifikus szenzoros hatás mennyire erős hagy a memóriában."
"Nőstény egérben a hím társ szaganyagát hordozó információt a glutamát nevű anyag hordozza, de a találkozáskor való rögzülés a noradrenalinhoz köthető. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a glutamát és a noradrenalin együtt a memóriában erős nyomot hagy a hímek szagát illetően" - magyarázza Hedge.

"Eddig senki sem tudta, ez hogyan történik" - teszi hozzá. - "Megállapításaink rámutatnak, hogy a PKC-alfa mondja meg az idegsejteknek, hogy ez a két kémiai anyag együttesen érkezett meg. A PKC-alfa olyan, mint az exkluzív klub előtt álló biztonsági őr, aki megmondja, ki léphet be a helyre. Ha a noradrenalin vagy a glutamát egyedül érkezik, kívül reked a bulin.

Az agyban az emlék idegsejtek kapcsolatainak változásán keresztül raktározódik. Mély nyom a memóriában akkor alakul ki, ha ezen kapcsolatokban (szinapszisokban) szerkezeti változás áll be. A PKC-alfa ezen változás kialakításában segíti a glutamát és a noradrenalin tevékenységét.

Hedge szerint a kutatás következő lépése annak pontos megértése lesz, hogyan lépes a PKC az idegsejtek génjeit bekapcsolni. Meg kell érteni, pontosan milyen molekulákat befolyásol a PKC, ez pedig lehetővé tenné a molekulák funkcionális gátlását, ami meggátolná az emlékek kialakulását. Ezáltal egyes erős kellemetlen emlékképek is eltűnhetnének, ami például a poszttraumás szindróma kezelésében jelentene előrelépést.

Forrás: Medipress hírszolgálat

Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

A témában feltett olvasói kérdések


Hozzászólások


Támogatóink ajánlatai

Szponzorált hirdetések