Szezonális depresszió

Itt van az ősz, közeleg a tél, az élővilág hamarosan visszavonulót fúj. Mi, emberek mégis töretlen életkedvet, lendületet várunk el magunktól. Ehelyett azonban előfordul, hogy úrrá lesz rajtunk a lehangoltság, megfáradtság. Ez a szezonális depresszió.

Előfordult már, hogy a téli hónapokban Önön is úrrá lett a kabinláz? Ne féljen, szó sincsen arról, hogy úgy viselkedne, mint azok a hajóskapitányok, akik a kis térben és hosszú elzártságban kifordultak önmagukból! A kabinláz orvosi értelemben a bezártság miatti erős depressziót jelenti, főleg a téli időszakban.

Nézzük tovább! Észrevette már, hogy mennyivel többet eszik, vagy alszik, mikor a hőmérséklet csökken, és korábban sötétedik? Ezek a tünetek gyakoriak, a szervezet normál reakciói az évszakváltásokra. Vannak azonban, akik ezeket a tüneteket sokkal fokozottabban érzik az ősz, illetve a tél beálltával. Ők szezonális hangulatzavarban (seasonal affective disorder / SAD) szenvednek. Náluk, ezekben az időszakokban a rövidebb nappalok és hosszabb éjszakák depressziót idézhetnek elő. Úrrá lesz rajtuk a letargia, a krónikus fáradtság és kimerültség. Ne bagatellizálja a kérdést, hogy ez csak egy kis szokásos téli rosszkedv, melyet saját szakállára kellene megoldania!

A szezonális dep­resszió a klinikai értelemben vett dep­ressziónak egy fajtája, és mint ilyen, súlyos hatást gyakorolhat a mindennapi életre. Ez azonban azt is jelenti, hogy megfelelő kezeléssel sikeresen kezelhető ez a fajta dep­resszió is. Vagyis: nem kell rettegnie, ha beáll az ősz, és nem kell arról álmodnia, hogy bárcsak a medvékkel együtt átaludhatná az egészet!

A rövidebb nappalok és hosszabb éjszakák depressziót idézhetnek elő
A rövidebb nappalok és hosszabb éjszakák depressziót idézhetnek elő

A szezonális dep­resszió egy ciklikus, évről évre visszatérő, időleges állapot. Vagyis a tünetek általában ugyanakkor jelentkeznek, és múlnak is el, minden évben. A kezdet általában késő ősz, illetve kora tél szokott lenni, a vége pedig a tavasz melegebb, naposabb napjaival érkezik. Előfordulhat azonban ritkán éppen az ellenkezője is, szezonális dep­ressziója lehet valakinek éppen a tavasz vagy a nyár kezdetén is. Mind a két esetben a tünetek kezdetben enyhébbek, és az évszak tartóssá válásával lesznek egyre súlyosabbak.

Téli dep­resszió - Bánatzsírral a hideg ellen

A téli dep­resszió tünetei az alábbiak:

  • szomorúság, szorongás vagy üresség tartós érzése, reménytelenség és pesszimizmus érzése,
  • bűntudat, értéktelenség vagy tehetetlenség érzése, szorongás,
  • csökkent energiaszint, fáradtság vagy lelassultság érzése, szociális elszigetelődés,
  • fokozott alvás(igény),
  • az érdeklődés és kedv elvesztése korábban kedvelt dolgok iránt (pl. szex),
  • az étkezési szokások megváltozása, különösképpen erős sóvárgás a szénhidrátokban gazdag ételek iránt,
  • súlygyarapodás (ez a bánatzsír),
  • koncentrálási-, emlékezeti és döntéshozatali nehézségek.

Nyári dep­resszió A nyári dep­resszió tünetei az alábbiak:

  • szorongás,
  • álmatlanság,
  • ingerlékenység,
  • izgatottság, nyugtalanság,
  • súlycsökkenés,
  • étvágytalanság.

Lehet éppen fordítva is

Ritka ugyan, de előfordul, hogy a szezonális dep­resszió nem kifejezett dep­ressziós tünetekben nyilvánul meg, hanem éppen ellenkezőleg, a mánia, hipománia tüneteiben, és a nyár során. A mánia és/vagy a mániás epizód tünetei a következők lehetnek:

  • megnövekedett energia- és aktivitásszint, gyakran nyugtalanság,
  • túlzott feldobottság, szélsőséges jókedv és eufórikus hangulat, túlzott ingerlékenység,
  • "rohanó" gondolatok, nagyon gyors beszéd, ugrálás a gondolatok között,
  • koncentrálási nehézségek, könnyű elterelhetőség,
  • csökkent alvásigény,
  • irreális elképzelések a személy saját képességeire és erejére vonatkozóan,
  • gyenge ítélőképesség,
  • hatalmas költekezések,
  • megnövekedett szexuális késztetés,
  • drog-, alkohol- és altatófogyasztás,
  • provokatív, tolakodó vagy agresszív magatartás,
  • a beteg tagadja, hogy valami nincs rendben.

Okok

A szezonális dep­resszió egyértelmű oka valójában tisztázatlan, feltételezések azonban vannak:

  • Cirkadián ritmus: Mindenkinek megvan a saját biológiai órája, mely fiziológiai folyamatait befolyásolja. A biológiai és élettani folyamatok nagy része egy természetes ritmusnak megfelelően változik. Ez a ciklus - mely körülbelül egy nap - a cirkadián ritmus. A szervezet cirkadián ritmusa befolyásolja a testhőmérsékletet, az alvást és az ébrenlétet, valamint a hormonális működések zömét. A kutatások tanúsága szerint a napfény hiánya - egyes embereknél - megzavarja a szervezet cirkadián ritmusát, s így dep­ressziót okozhat.
  • Melatonin: A téli hónapokban szintén a fényhiány hatására megemelkedik szervezetünk melatonin szintje, ezért levertnek, fáradtnak, aluszékonynak érezhetjük magunkat, mivel ez a hormon felelős azalvásés ébrenlét ciklusának beállításáért.
  • Szerotonin: További kutatások pedig a szerotonin szerepét hangsúlyozzák. A szerotonin az agy egyik "sokfunkciós" neurotranszmittere, amely számos különböző élettani, endokrin és viselkedési folyamatot szabályoz. Biokémiai vizsgálatok igazolják, hogy dep­ressziókban az agyi szerotoninanyagcserejól mérhetően eltér, amelyeknek gyógyszeres korrekciója ma e betegségek egyik leghatékonyabb kezelési módja. A fényhiány hatására a szervezetben termelődő szerotonin gyorsabban lebomlik. A szerotonin hiánya pedig fontos szerepet játszhat a dep­ressziós állapot kialakulásában.

Kockázati tényezők

A szezonális dep­resszió általában a fiatal felnőttkorban kezdődik, ritka a 20 évnél fiatalabbaknál. A nők sokkal hajlamosabban a téli dep­resszióra a férfiaknál, de mindkét nem esetében megegyeznek a kezdő tünetek: a betegnek nincs kedve felkelni sem, úgy érzi, hogy még napi teendői elvégzéséhez sincs energiája.

Arra vonatkozóan nincs megbízható adat, hogy milyen gyakori a betegség, és hogy kit érint leginkább. A bizonyítékok arra utalnak, hogy van néhány olyan tényező, melyek fokozhatják a szezonális dep­resszió kockázatát:

  • Lakóhely szerinti eltérések: Egyes felmérések szerint gyakrabban fordul elő azoknál, akik magasabb földrajzi szélességi foknál laknak, vagy távolabb az egyenlítőtől - tehát ott, ahol kevesebb a napos órák száma.
  • Családi örökség: Nagyobb a megbetegedés kockázata azoknál, akiknek családjukban előfordult már dep­resszió.

Mikor keressünk segítséget?

Sokszor érezhetjük magunkat lehangoltnak. Ha ez az állapot azonban tartóssá válik, és a fent említett tünetekből több is jelentkezik egyidejűleg, és tartósan, keresse fel háziorvosát vagy egy pszichiátert.

Kezeletlen dep­resszió A szezonális depressziót komolyan kell venni. Akárcsak a többi dep­ressziófajta, ha kezeletlen, súlyos problémákhoz vezethet. Ilyenek például: a munkateljesítmény csökkenése, társuló szomatikus betegségek, öngyilkosság; szociális elszigetelődés; szerhasználat, függőség.

Kezelés

A szezonális hangulatzavaroknak is megvannak a sikeres kezelési lehetőségei. Enyhébb esetekben tehet a beteg saját maga lépéseket a gyógyulása érdekében, például, hogy több időt tölt a szabadban, vagy otthonába, munkahelyére több természetes fényt enged be.

Az alábbi kezelési módszerek jöhetnek szóba:

Fényterápia

A fény van olyan hatékony gyógymód, mint a gyógyszerek, így a téli dep­resszióban szenvedőknek a fény egy nagyon hatékony antidepresszáns. Kutatások igazolják, hogy az agyunk szerotonin szintje emelkedik, amikor fényes napfénynek vagyunk kitéve. Ez arra enged következtetni, hogy napfény terápiát maga a biológia igazolja. Fényterápiában egy speciális, a nap fényéhez hasonló színes fényt kibocsátó lámpák előtt napi egy órát kell eltölteni. A fényterápia természetesen azonban nem helyettesítheti a természetes fény, a mozgás hatását.

Gyógyszeres kezelés

Súlyos esetekben természetesen nem marad más hátra, mint a gyógyszeres kezelés. A dep­resszióban használatos gyógyszerek, antidepresszánsok bizonyultak hatásosnak SAD esetében is. A gyógyszeres kezelést általában akkor indítják az orvosok, mielőtt a tünetek kezdődnének, minden évben ugyanakkor. A kezelést tovább szükséges folytatni, mint ahogy a tünetek véget szoktak érni. Így a tünetek súlyosbodását megakadályozhatjuk. Azt nem szabad elfelejteni, hogy az antidepresszánsok hatása több hét elteltével mutatkoznak csak meg. Az is előfordulhat, hogy több gyógyszert próbálnak majd meg kezelőorvosával, míg megtalálják az Önnek megfelelőt, aminek legkevesebb a mellékhatása. Hiszen mint minden más gyógyszernek, az antidepresszánsoknak is lehet mellékhatása.

Pszichoterápia

A pszichoterápia szintén hatékony kezelési lehetőség, annak ellenére, hogy a szezonális hangulatzavart az agyban lejátszódó biokémiai változásokkal hozták összefüggésbe. A pszichoterápia hasznos lehet a negatív gondolatok felismerésében és megváltoztatásában, segít egy adekvát megküzdés megtanulásában, és a stressz kezelésében.

Megelőzés

A klasszikus értelemben megelőzni nem nagyon lehet ezt a fajta hangulatzavart sem, a kockázatot persze lehet csökkenteni. Ha korán tesz lépéseket a tünetek kezelésére, megakadályozhatja, hogy rosszabbra forduljanak, súlyosabbá váljanak. Sokan hasznosnak találják, hogy még azelőtt elkezdjék a kezelést, mielőtt a tünetek kezdődni szoktak, és tovább is folytatják, mint ahogy a tünetek már nem jelentkeznek.

Tippek a téli dep­resszió megelőzéséhez

Tehet lépéseket azért, hogy hatékonyan megküzdjön a szezonális dep­resszióval.

  • Tartsa be a kezelésre vonatkozó szabályokat! Szedje az előírt gyógyszereket, és vegyen részt a megbeszélt pszichoterápián.
  • Engedje be a fényt! Tegye otthonát világosabbá, naposabbá. Húzza fel a redőnyöket, engedje be a napfényt, nyesse meg azokat a fákat, ami a fény beáramlását akadályozzák.
  • Legyen a szabadban! Legyen a szabadban, ha süt a nap, télen is. Sétáljon egy nagyot, piknikezzen a közeli parkban, vagy csak üldögéljen egy padon, és töltődjön fel napfénnyel.
  • Végezzen rendszeres testmozgást! A testmozgás segít a stressz és szorongás kezelésében, kedvező hatással van hangulatunkra. Ha csak teheti, természetes fényben mozogjon!
  • Törődjön magával! Pihenjen eleget, táplálkozzon egészségesen, és lazítson! Ne az alkoholhoz forduljon megnyugvásért.
  • Mondjon nemet a stresszre! Tanulja meg kezelni a stresszt! A kezeletlen stressz dep­resszióhoz, és egészségtelen szokásokhoz (például túlevéshez) vezethet.
  • Legyen társaságban! A téli dep­resszió mindenkit érinthet, de a magányos egyedülálló emberek fokozottan veszélyeztetettek. Vegye körbe magát olyanokkal, akiket szeret. Szükségünk van olyanokra, akik támogatást nyújthatnak, akiknek a vállán kisírhatjuk magunkat, és akiknek a szórakoztató társasága egy kis felüdülést jelenthet.
  • Utazzon! Amennyiben hajlamosak vagyunk a téli dep­resszióra, és lehetőségünk van a tél közepén egy déli országban tölteni szabadságunkat, használjuk ki, hiszen tény az, hogy a téli dep­resszió Alaszkában sokkal gyakoribb, mint a Földközi-tenger térségében.

Forrás:

www.mayoclinic.com

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Dipankrin reklámvideó (X)

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra