A kutatások már régebben kimutatták, hogy a rendszeres meditáció segít a krónikus fájdalomtól szenvedő emberek tüneteinek enyhítésében, a csillapító hatás hátterében álló idegi mechanizmust azonban nem ismerték. Az MIT és a Harvard kutatói most egy lehetséges magyarázattal szolgálnak a jelenségre.
A Brain Research Bulletin online kiadásában megjelent tanulmány során a kutatók rájöttek, hogy a nyolchetes meditációs tréningen részt vett emberek jobban tudták szabályozni az egyik agyi hullámot, az alfa ritmust.
"Ezek a tevékenységi minták minimálisra csökkentik a figyelemelterelést, és csökkentik annak lehetőségét, hogy az ingerek eltereljék a figyelmünket" - nyilatkozta Christopher Moore neurológus. - "Eredményeink azt mutatják, hogy a meditációs tréning jobb összpontosításra nevel, amit részben azzal ér el, hogy jobban szabályozzuk a felmerülő dolgok ránk gyakorolt hatását."
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az agysejtek bizonyos frekvenciákat, illetve hullámokat használnak az információáramlás szabályozására, valahogy úgy, ahogyan a rádióállomások különféle frekvenciákon sugároznak. Az egyik frekvencia, az alfa hullám különösen azokban a sejtekben aktív, amelyek az érintést, a látást és a hallást dolgozzák fel a legkülső agykéregben, ahol segít elnyomni a nem odaillő vagy figyelemelterelő érzeteket, szabályozza a szenzoros információ áramlását az agyi területek között.
A kutatók kísérletükhöz 12 önkéntest kértek fel, akik korábban még sosem meditáltak. Az alanyok fele az éber figyelmen alapuló stresszcsökkentés (MBSR) technikát tanulták meg egy nyolchetes kurzuson, a másik felét pedig arra kérték, hogy ne meditáljanak. A kutatók agyi képalkotó vizsgálatokat végeztek az alanyokon a kísérlet kezdete előtt, három hét múlva, és a nyolcadik hét végén. A nyolcadik hét végén a tréningen részt vett alanyok nagyobb amplitúdójú alfa hullámokat mutattak, amikor valamelyik testrészükre kellett összpontosítaniuk. Ráadásul az amplitúdó változásai a meditációt tanulókban gyorsabban is következtek be.
Bár a tanulmány résztvevői nem szenvedtek krónikus fájdalomtól, az eredmények azt mutatják, hogy a meditáló, fájdalmaktól szenvedő betegek esetében a jótékony hatás abból eredhet, hogy gyakorlatilag le tudják halkítani a fájdalomjeleket. A kísérletből az is kiderült, hogy a meditációt tanuló alanyok alacsonyabb stressz-szintről számoltak be, mint a nem meditáló résztvevők.
Legjobban: