Sebészet : Lágyéksérv
A sebészet az orvostudomány azon ága, amely a külső vagy a belső szervek elváltozásait vagy betegségeit nem gyógyszerekkel, hanem műtéttel vagy különböző eszközös beavatkozások segítségével végzi. A sebészet már számos szakterületre specializálódott, például fej-nyaki sebészet, idegsebészet vagy éppen a plasztikai sebészet. A korábbi, jelentős roncsolással járó beavatkozások megszűntek és egyre inkább a kevésbé invazív megoldások terjedtek el. Ma már nem ritka az egynapos sebészeti ellátás sem.
Lágyéksérv tünetei és kezelése
Mi a lágyéksérv?
Lágyéksérvnek nevezzük azt a kóros állapotot, amikor a hasfal lágyéki területének egy gyenge pontján, az úgynevezett sérvkapun a hashártya kesztyűujjszerű kitüremkedésébe, a sérvtömlőbe zsigerek (sérvtartalom) nyomulnak ki a hasüregből. A modern sebészet a definíció lényegének a nyílást tekinti, attól függetlenül, hogy azon át az adott helyzetben előboltosul-e sérvtartalom vagy sem.
Tünetek
Maradt még kérdése? Beszéljen szakorvossal!
Foglalás csupán néhány kattintással!
Megnézem az orvosokat
A lágyéksérv előfordulása
A lágyéksérvek az összes sérv 80 százalékát alkotják, míg a combsérvek 10, a köldöksérv és a ritka sérvek 5-5 százalékkal vesznek részt a statisztikában.
A gyermeksebészetben 1000 újszülött esetében 10 lágyéksérv fordul elő. A 25 év feletti férfiaknál az előfordulás már 2 százalékos, és ez 50 éves kor után meredeken nő. Nőknél a lágyéksérv előfordulása nem emelkedik 1 százalék fölé.
A lágyéksérv okai
Minden sérv esetében van egy sérvkapu, azaz egy nyílás, amelyen keresztül a sérv kitüremkedik. Lágyéksérv esetén ez a hasfal veleszületett vagy szerzett nyílása. A sérvtömlő úgy alakul ki, hogy a kitüremkedő belek maguk előtt tolják az őket borító hashártyát, amely szintén áthatol a sérvkapun, és a hasfal előtti lágyrészek közé nyúlik. A sérvtartalom bármelyik hasi szerv lehet, amelyik bejuthat a sérvtömlőbe, ez leggyakrabban a vékony-, illetve a vastagbél.
A lágyéksérvnél megkülönböztetünk egyenes (direkt) és ferde (indirekt) sérvet, attól függően, hogy hol a sérvkapu belső, hasüreg felőli nyílása.
Férfiak esetében az indirekt (oldalsó vagy laterális) sérv esetén a sérvtartalom a herék leszállásának vonalát követve a lágyékcsatornán keresztül, a heréhez futó erek, idegek és az ondóvezeték mentén akár a herezacskóba is lejuthat. Nők esetében a lágyékcsatornát kitöltő, a méhet tartó kerek méhszalag mentén türemkedik ki a sérvtömlő a nagyajkak felé.
Az indirekt lágyéksérv fejlődési fokozatai:
- Kezdődő sérv: maga a sérv még nem látható, de a hasűri nyomás növekedésekor – köhögés, székelés, erőlködés – már érezni az előtüremkedő tömlőtartalmat.
- Inkomplett sérv: a sérvtömlő már benyomul a lágyékcsatornába.
- Komplett sérv: a sérvtömlő benyomul a lágyékcsatornába, és a lágyékcsatorna külső nyílásán elődomborodik.
- Heresérv: a herezacskót kitöltő lágyéksérv.
Direkt (középső vagy mediális) sérv esetében a sérvtartalom a meggyengült hasfalon át, a lágyékcsatornában futó ér- és idegképletektől, valamint az ondóvezetéktől függetlenül, azok mögött a herezacskóba, illetve a nagyajkakba.
A férfiaknál a lágyéksérvek kialakulása mögött tehát általában a lágyékcsatorna (a hasüreg felől az ivarszervek felé vezető virtuális csatorna) nyitva maradása bújik meg. A herék ugyanis a magzati élet 6-7. hónapjától kezdve szállnak le végleges helyükre, a herezacskóba, ahová a 9. hónapban kell megérkezniük. A leszálló herék magukkal húzzák a hashártyát, amely hashártyanyúlvány normális esetben záródik, kialakítva a herék egyik burkát. Születéskor a fiúgyermekek csak mintegy 40 százalékánál fejeződött be a záródás, de az élet első hónapjaiban rendszerint ez a többieknél is bekövetkezik.
Leánygyermekek esetében is kialakul egy hasonló hashártyanyúlvány, de sokkal kevésbé gyengíti a hasfal alsó részét, mivel normális fejlődés mellett nincsenek leszálló ivarszervek.
A lágyéksérv a hasfali gyengeségre való öröklött hajlam nyomán fokozott hasűri nyomás hatására alakul ki. Ezért közvetlen kiváltó okok a sérv fejlődési fokozatainál említett erőltetett székelés, erőlködés, továbbá súlyemelés, nőknél szülés, helytelen sportolás.
Különösen a férfiaknál további kockázati tényezőt jelenthet a dohányzás, a visszerek kialakulására való hajlam, a vizeletürítési akadály, a székelési nehézség, az aranyér és a köhögéssel járó krónikus tüdőbetegség. Az elhízással kapcsolatban még nem született egyetértés.
A lágyéksérv diagnózisa
A diagnózis felállítása általában könnyű: az esetek felében lágyéktájon duzzanat észlelhető, amelyet fájdalom kísér. A kórelőzményben gyakran szerepel krónikus tüdőbetegség, vizelési nehézség és nehéz fizikai munka.
A fizikális vizsgálatok közül a tapintásnak van a legnagyobb szerepe: a lágyékcsatorna ujjal történő tapintása alkalmas a kezdődő sérvek diagnosztizálására is. Fekvő helyzetben a sérv rendszerint megkisebbedik, de el is tűnhet: ilyenkor a lágyékcsatorna tapintása közben az orvos köhögésre szólítja fel a beteget, és a hasűri nyomásfokozódás következtében a sérvtartalom megjelenik a csatornában. Amennyiben a sérvfekvő helyzetben is előboltosul, nagy jelentősége van annak a ténynek, hogy a sérvtartalom visszahelyezhető-e a hasüregbe. Ha a sérvtartalom "kitapad" a sérvtömlőhöz, a visszahelyezés már nem lehetséges. Ha a sérvtartalom vissza is helyezhető a hasüregbe, a tömlő, ami odanő a környező szövetekhez, sohasem. Így a nyitott sérvkapu miatt – amikor a beteg ismét feláll vagy erőlködik –, a sérvtartalom ismét kicsúszik a hasüregből.
A kiboltosulás felett végzett hallgatózás bélhangok jelenlétéről tájékoztathatja az orvost. További vizsgálatok válhatnak szükségessé annak eldöntéséhez, hogy milyen állapotok járulhattak hozzá a sérv kialakulásához: például székrekedést okozó vastagbéldaganat, vizelési nehézséget okozó prosztatabetegség, illetve erős köhögéssel járó tüdőelváltozások.
A lágyéksérv tünetei, kórlefolyása
A folyamat kezdetén, amikor még nem látható az előboltosulás, kizárólag a hasi panaszok hívják fel a figyelmet a sérv lehetséges kialakulására: hasi görcsök, szúró vagy nyilalló hasi fájdalmak jelentkezhetnek. A hasi és lágyék- vagy heretáji fájdalmak erősödhetnek lehajlás vagy emelés esetén, de nem feltételei a lágyéksérvnek.
Az ezt követő stádiumban a lágyéktájon kisebb-nagyobb előboltosulás látható, amely a hasizom megfeszítésére, köhögés hatására növekedhet. A kiboltosulás kialakulhat lassan, hetek alatt, vagy hirtelen, például egy nehéz tárgy megemelése vagy erős köhögési, illetve nevetési roham után.
A lágyéktájon kívül a férfiak a herében, a nők a nagyajkak tájékán érezhetnek duzzanatot, szokatlan súlyt, esetenként húzó vagy égő érzést. A diszkomfort érzés vagy a fájdalom gyakran csak akkor csökken, amikor a beteg fekvő helyzetbe kerül.
A sérvtömlő kizáródása esetén székrekedés, hányinger és hányás, különböző szövődmények jelentkeznek.
Az összenövés a legártatlanabb szövődmény. Eredményeképp a sérvtartalom nem helyezhető vissza. Kialakulásának leggyakoribb oka a bélsárpangás miatt a bélfalban létrejött gyulladás.
A gyulladás a sérvben kihelyezett bélrészletekben való bélsárpangás következménye, enyhe, helyi folyamat, amely különösebb tünetek nélkül zajlik le. A klinikai tünetekkel járó gyulladást fizikai okok előzhetik meg, mint az ütés, a rúgás vagy a visszahelyezési kísérlet.
A bélelzáródás a minden sérvet jellemző bélsárpangás miatt alakulhat ki, amely a sérv tömegének megnövekedéséhez, feszessé válásához vezet. Bélelzáródás esetén a has felpuffad, hányinger, hányás jelentkezik, megoldása magas beöntéssel vagy műtéti úton történik.
A sérv legveszélyesebb szövődménye a kizáródás. A sérv nyakát képező gyűrű megszorul, és a sérv tartalmát annak ereivel együtt kizárja. A kizáródás ismét történhet hirtelen - például egy nehéz tárgy megemelése után - vagy lappangva. Mivel a zsigerek vérellátásának megszűnése bélelhaláshoz vezet, a kizáródott sérvet életveszélyes állapotnak tartjuk, amely azonnali sebészi beavatkozást igényel. Diagnózisát segíti – az egyre romló fizikális állapot mellett – a sérv felett lévő bőr elszíneződése, duzzanata.
A lágyéksérv kezelése
A lágyéksérv gyógyítása kizárólag sebészi úton lehetséges. Különleges esetekben, amennyiben a beteg mereven elzárkózik a műtéttől, illetve rossz általános állapota miatt nem lehet operálni, megengedhető a sérvkötő alkalmazása. Használata csak tökéletesen visszahelyezhető sérvek esetén jöhet szóba.
A műtét történhet altatásban, de helyi, gerincvelői vagy gerincközeli érzéstelenítésben is. A klasszikus sérvműtét első szakaszában a sebész - a lágyéktájon ejtett metszés után - kipreparálja, a sérvtömlőt, vagyis szétválasztja azt a környező szövetektől. Ha szükséges, megnyitja azt, megvizsgálja a sérvtartalmat: ha összenövéseket talál, oldja azokat, majd a zsigereket visszahelyezi a hasüregbe. Az üres tömlő nyakát öltéssel lezárja, és a felesleget eltávolítja. Egyenes lágyéksérvnél nincs szükség a tömlő megnyitására és kimetszésére. A sérvkapu zárása érdekében a kapu felett először a hasizmokat varrja össze a lágyékszalaggal, majd a bőrt.
Ennél korszerűbb eljárás az úgynevezett hálóbeültetés, amikor is az izomzat és a szalag közti varrat helyére egy szövetbarát hálót ültet be a sebész. Ezáltal kevésbé feszülnek a szövetek, kisebb a műtét utáni fájdalom, és kisebb a sérv kiújulásának veszélye, amely a hagyományos műtéti megoldás esetén mintegy 8 százalékos.
Az előbb ismertetett nyílt sérvműtét mellett a sérv laparoszkópos műtétje is lehetséges. A beavatkozás során a sebész apró metszéseken keresztül vezeti be a hasüregbe kamerát - amelynek segítségével a műtéti területen tájékozódik - és a szükséges műszereket. Ebben az esetben is a fent említett szövetbarát hálóval zárják el a sérvkaput, de most a hasüreg felől. Mód van arra is, hogy az eszközökkel a hasfalon kívülről zárja a sebész a sérvkaput. Noha a laparoszkópos műtét nem minden esetben végezhető el, rendelkezik bizonyos előnyökkel: a nyitott műtéttel történő hálóbeültetéshez hasonlóan kevesebb fájdalommal és rövidebb felépüléssel jár, mint a hagyományos műtét, többször kiújult sérv esetében alkalmasabbnak tűnik egy más módszerrel megpróbálni zárni a sérvkaput, és kétoldali sérveknél egyszerre elvégezhető a kétoldali beavatkozás, amit nyitott műtétnél ritkán végez a sebész.
Hátránya a speciális műszerigény, a magas költség, amely a hagyományos beavatkozás többszöröse, valamint az, hogy ezt a műtétet csak altatásban lehet végezni.
A lágyéksérv gyógyulási esélyei
A műtét után ma már a minél koraibb felkelést sürgetik: ez nem csak az általános műtéti szövődmények – mint a mélyvénás trombózis és a légzési elégtelenség – kockázatát csökkenti, de a sérv kiújulását is. A műtét után 2-3 héttel már megengedett a normális testgyakorlás. A felépülést a normál étrend olyan változata segíti, amely megakadályozza a székrekedést: fontos a rostokban gazdag élelmiszerek fogyasztása.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Dr. Kökény Zoltán sebész, érsebésznek!
Dr. Kökény Zoltán 1990-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán, majd 1994-ben általános sebészetből szakvizsgázott. Orvosi tevékenysége mellett 2023 novembere óta a Budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet orvosigazgatója.
Mi okozhat prosztatarákot? Teszteld a tudásod!
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-5 °C
Északnyugat felől szakadozik, csökken a felhőzet, és a Dunántúlon nagyobb területen a nap is legalább néhány órára kisüthet, ugyanakkor az ország többi részén nagyrészt felhős maradhat az idő. Elsősorban hazánk déli, délkeleti harmadán várható csapadék, amely késő délutánra gyengül, szűnik, de előtte az esőt, záport átmenetileg havas eső, havazás válthatja fel. Legtovább a Nógrád és Csongrád-Csanád megyék közötti sávban valószínűek záporok, hózáporok. Az északias szelet sokfelé kísérik erős, főként a Dunántúlon és északkeleten több helyen viharos lökések - a szélre érzékeny hegyvidéki helyeken 100 km/h feletti széllökés sem kizárt.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 1 és 7 fok között várható - a legtöbb helyen napközben tovább, estére nagyrészt fagypont alá csökken a hőmérséklet. Ez egy tipikus, dinamikus hidegfront-átvonulás képe, amely mögött gyorsan hidegebb, szárazabb levegő áramlik be.
