Hírlevelek
Regisztráció
Allergiateszt

Gyomorhurut tünetei és kezelése

Szerző: Dr. Szecsődy Ágnes   |   Lektor: Dr. Fenyvesi András

Rövid leírás

A gyomorhurut (gastritis) a gyomor nyálkahártyájának gyulladását jelenti. E megnevezés tág és bizonytalan fogalom, és meglehetős jelentészavar övezi. A gastritis lényegét tekintve a gyomornyálkahártya gyulladását jelenti, és ezért általában a szövettani vizsgálat eredményére hivatkozva szokták diagnosztizálni. A gyomor gyulladásos betegségeinél a nyálkahártya gyulladásos sejtjeinek típusa alapján akut vagy krónikus formát állapíthatnak meg:
Akut gyulladás estén nagyobb, lebenyezett magvú fehérvérsejtek, idült gyulladás esetén kis kerek sejtes beszűrődés látszik a szövettani vizsgálat alkalmával.
A krónikus gyulladás a gyakoribb, bár a két típus együttesen is fennállhat.

A gyomrot működésének megfelelően két részre lehet osztani. A gyomor felső kétharmadában (fundus, corpus) termelődik az anyagcsere lebontó folyamataihoz szükséges sósav és a fehérjebontó pepszin nagy része. A gyomor alsó harmadára (antrum) inkább hormontermelő és motoros működés jellemző, innen továbbítódik a táplálék. A gastritis mindkét formája a teljes gyomornyálkahártyán megjelenhet.

Okok

A gyomornyálkahártya akut gyulladása többnyire átmeneti. A gyulladás fő sejtes elemei a fehérvérsejtek közül a neutrofil granulociták. A súlyosabb esetekben a nyálkahártya izomrétegét meg nem haladó, felszínes sérülések keletkezhetnek, melyekből vérzés is kialakulhat. Az akut gastritis leggyakoribb okai gyakorisági sorrendben a következők lehetnek:
  • Az idült gyógyszerszedés, főleg az aszpirin és a mozgásszervi fájdalmakra szedett nem szteroid gyulladáscsökkentők, daganatellenes szerek okozhatnak gyomorpanaszokat. Az aszpirin ugyanis gátolja egy olyan enzim működését (ciklooxigenáz I.), ami szükséges volna a nyálkahártya saját prosztaglandin-szintéziséhez. A gyomor prosztaglandinja védi a gyomornyálkahártyát, hiányában pedig csökken a nyálkahártya természetes védekezőképessége a külső hatásokkal és a saját maga által termelt sósavval szemben.
  • Az alkohol mértéktelen fogyasztása, azáltal okoz gyulladást, hogy az etilalkohol károsítja a nyálkahártya kis ereit.
  • A dohányzás, a túlzásba vitt kávézás, nagy mennyiségű, fűszeres, forró ételek fogyasztása szintén nyálkahártya károsító tényezők.
  • Gyomorhurutot okoznak egyes élelmiszerek, fertőzések (baktériumok, vírusok, gombák).
  • Napjainkban ismét előtérbe került egy baktérium szerepe a gyomorhurut kiváltásában, bár már a múlt században ismerték jelenlétét. A Helicobacter pylori spirális ostorokkal rendelkező baktérium, melynek több altípusa is ismert, van, amelyik a gyomorrák kialakulásába is szerepet játszik. A fertőzés és a gyulladás közötti ok-okozati összefüggést viszont csak 1985-ben bizonyította két ausztrál tudós, akik felfedezésükért 2005-ben orvosi Nobel-díjat kaptak. Az orvospáros egyik tagja önmagán elvégzett kísérletben bizonyította feltevésüket, miszerint a baktériumok gyulladást keltenek a gyomornyálkahártyában, és ez az elváltozás antibiotikummal gyógyítható.
  • A stressz-állapot helyi érösszehúzódást okoz, és ezáltal csökkenti a nyálkahártya vérátárámlását, ami szintén sérülékenységhez vezet. Hasonló módon, az érösszehúzó hatás révén okoz akut gastritist a dohányfüstben lévő nikotin is. A bőr kiterjedt égési sérülései, mint stressz tényezők vezethetnek gyomorhurut kialakulásához.
Az idült gyomornyálkahártya-gyulladás időben elhúzódó folyamat.
  • A krónikus gastritis okai között első helyen a már említett baktérium, a Helicobacter pylori áll. A Helicobacter pylori a fertőződést követően a gyomor alsó harmadában, a gyomornyákba süllyedve él. A hámba nem hatol be, de a mirigyek üregében kimutatható. Több patogén törzse is ismert. A kórokozó a nyákban ostorral közlekedik. Ureáz enzimet termel, amivel képes lebontani a gyomornyálkahártya felszínét védőgátként borító nyákot, s így a hámsejtek felszínéhez tapadni. Másrészt fellazítja a nyálkahártya-sejtek közötti kapcsoló struktúrákat, és ezzel lehetővé válik, hogy a sósav bejusson az ott már védtelen sejtek közé, s roncsolja azokat. A fertőzés átvitele emberről emberre történik, de a terjedés pontos módja nem ismert.
  • Az autoimmun eredetű idült nyálkahártya-gyulladás főleg a gyomor felső kétharmadában okoz elváltozásokat. Ez a forma az idült esetek 10 százalékát képezi. A betegek savójában ellenanyagot lehet kimutatni a mirigy fedősejtjei ellen. Csökkent vagy teljes sósavhiány alakul ki. Az ellenanyagok hatással vannak az intrinsic factorra is, amely egy, a B12-vitamin felszívódásához nélkülözhetetlen anyag. B12-vitamin hiányában vészes vérszegénység (anaemia perniciosa) alakul ki.
  • Idült gastritis alakulhat ki a pylorus funkció károsodásakor, azaz ha a gyomor alsó záró izomgyűrűje (pylorus) nem zár rendesen, illetve tumor vagy fekély miatti gyomorcsonkolásos beavatkozás utáni állapotokban. Ilyenkor lúgos kémhatású vékonybélnedv és epe áramolhat vissza a normálisan savas gyomorba, és ott gyulladást vált ki. Ezt a kóros folyamatot nevezik reflux-gastritisnek. Emellett besugárzásos kezelés és egyéb ritkább kórokok is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Tünetek, kórlefolyás

Az akut gastritis tüneteinek súlyossága az enyhe, alig észlelhető vagy éppen tüneteket sem okozó képtől a halálos kimenetelű, súlyos vérzésig változhat. A legtöbb eset tünetmentes. Ha előfordulnak panaszok, akkor azok kezdetben étvágytalanság, émelygés, rossz szagú lehelet, hányás és szegycsont alatti fájdalom lehet. Súlyosabb folyamatoknál a nyálkahártyahiányból (erózió) vérezhet a beteg. Ilyenkor a vezető tünet a kávéalj-szerű hányadék (haematemesis) vagy az emésztett vértől fekete széklet (melaena). A heveny gyomorhurutot okozó tényezők kezdetben a nyálkahártya enyhe vérbőségét okozzák, előrehaladott esetben a súlyos eróziókból vérzés alakulhat ki. A vérzés nem feltétlenül áll arányban az elváltozások súlyosságával, viszonylag enyhébb léziók is járhatnak kifejezett vérzéssel.
Az idült gastritis csupán néhány olyan tünetet okoz, amelyek közvetlen módon állnak összefüggésben a gyomorelváltozásokkal. Ilyen tünet lehet a hányinger, a hányás és a felhasi diszkomfortérzés. A krónikus gastritisnek fontos szerepe van az emésztéses fekély és a gyomorrák kialakulásában, ezért kezelése a tumor megelőzésben jelentős.
A hosszan tartó gyulladás folyamán a mirigyállomány pusztulása alakul ki. A változó aktivitású gyulladás idővel, fokozatosan a nyálkahártya mirigyeinek sorvadásához (atrophiájához) vezet. A regeneráció megindul ugyan, de tökéletlen, ún. hyperplasticus mirigycsoportok, egyfajta mirigyszaporulat alakulnak ki, amelyekben vékony vagy vastagbél nyálkahártyára emlékeztető sejtek jelennek meg. Bizonyos estekben metaplázia alakul ki, ami azt jelenti, hogy vékonybél vagy vastagbél típusú nyálkahártya váltja fel a normál hámot. Ezekből a hámelváltozásokból később rosszindulatú daganatos folyamat indulhat ki. Megfigyelések szerint a vastagbél típusú nyálkahártya megjelenésekor nagyobb eséllyel alakul ki rosszindulatú folyamat.

Diagnózis

A gyomorhurut heveny és idült formájának diagnózisához először is az életmódi tényezők pontos ismerete szükséges. Szed-e a páciens olyan gyógyszereket, amelyek károsíthatják a gyomornyálkahártyát, fogyaszt-e alkoholt, stb. A betegségre hajlamosító tényezők ismeretében és a beteg panaszai alapján merül föl a gyomorhurut lehetősége.
A röntgen olcsó vizsgálatnak számít, de gastritis esetén nem nyújt elegendő információt. A radiológus a látottak alapján inkább csak a nyálkahártya profil durvább elváltozásait képes felismerni. A diagnózis felállításának legérzékenyebb és legcélravezetőbb módszere ezért az endoszkópia. Ez olyan módszer, amellyel egy üvegszálas optikával ellátott, hajlékony csővel egészen a patkóbélig közvetlen vizuális információ nyerhető.
Gastritis esetén az endoszkópos szakember számos finom nyálkahártya-eltérést lát: a nyálkahártya élénk vörös, alatta vérzések, felszínes hámsérülések láthatók.
Bár gastritisnél a vérzés nem jelentős, de sokkal komolyabb okok kizárása végett feltétlenül nyomára kell bukkanni. Például fekély miatti vérzéskor a vérzés forrását 24 órán belül meg kell találni, nehogy belső vérzés okozzon súlyos állapotot, márpedig erre az endoszkópos vizsgálat a legjobb. Idült esetekben a nyálkahártyából endoszkópos mintavétel is történik, lehetőleg több helyről is. Helicobacter fertőzés gyanúja esetén az alsó harmadból érdemes mintát venni, autoimmun-folyamat feltételezése estén pedig a felső harmadból nyerik.
A mintát a patológus mikroszkóppal veszi szemügyre: gyomorhurut esetén nem csak a jellegzetesen sérült sejtek, de a folyamatért felelős kórokozók is beazonosíthatók. A Helicobacter pylori baktériumot a szövettani metszetekben speciális festéssel közvetlenül is ki lehet mutatni, vagy a kivett mintát speciális táptalajra oltják, és ha a szövetdarab Helicobacter pylorival fertőzött, akkor annak ureáz bontó képessége révén, a termelődött ammónia a táptalajt elszínezi.
A betegnek kevésbé jelent megterhelést a radioaktív C14 és C13-mal jelzett urea kilégzési teszt, mert ekkor az endoszkópos beavatkozás elkerülhető.

Kezelés

A gyomorhurut akut eseteiben érdemes diétázni. Heveny szakban gyakori, egyszerre ki mennyiségű étkezésekkel kell biztosítani a megfelelő energiabevitelt. Tej és tejes ételek fogyasztása javasolt, továbbá nyugodtan fogyaszthatók az olyan közismerten gyomorkímélő ételek, mint a kétszersült, keksz, piskóta, lágy tojás, dara, rizs. A házilag készített krémlevesek, burgonyapüré, puding is ajánlható.
Később szikkadt kenyér vagy zsemle is szóba jöhet vajjal, joghurttal, tejföllel, valamint a paraj, burgonya, kompótok, nem zsíros, főtt tésztás ételek, sovány főtt vagy egyben sütött húsok, a felvágottak közül a prágai sonka, párizsi, virsli is bekerülhet az étrendbe. Tilos szeszesitalt, kávét inni és dohányozni. Kerülendők az erős fűszerek, a bors, az csípős paprika, a hagyma, a mustár, a hüvelyesek és a káposztafélék. Ecet helyett inkább citromot használjunk.
A gyomornyálkahártya ellenállásának növelésére használhatnak bevonószereket (pl. sucralfat), melyek a sérült területekhez tapadva elősegítik a nyálkahártya gyorsabb és hatékonyabb regenerációját. Alkalmazható a gyomorsav szekréció gátlása, ún. hisztamin H2-receptor-antagonistákkal (cimetidin, ranitidin, famotidin).
A gyomorsav közömbösítésére savlekötők szedhetők (Almagél, Nilacid, Tisacid).
A Helicobacter pylori kiirtását két-három antibiotikum kombinációjával és bismuth subsalicylat bevonószerrel lehet elérni, a gyomorfekélynél leírtaknak megfeleően.

Megelőzés

A heveny gyomorhurut azon formájában, amely tartósan nem szteriod gyulladáscsökkentőket szedők körében alakul ki, a betegég javulhat, ha a szer szedését felfüggesztik, vagy ha az adagot a legkisebb hatékony dózisra állítják be. Ma már léteznek olyan cikloxigenáz-gátló gyulladás- és fájdalomcsillapító szerek, melyek a gyomor ciklooxigenáz enzimére nem hatnak, és így a gyomor belső nyálkahártyavédő mechanizmusait nem károsítják.
A megelőzés fontos lépése a gyomor nyálkahártyáját izgató fűszeres ételek, alkohol, kávé és savas, ecetes ételek, illetve a gyomor sósavtermelését serkentő ételek kerülése.

Kategória: Emésztőrendszeri megbetegedések

Legjobb cikkek és szolgáltatások a témában

Kérdése van? Lehet, hogy itt választ talál!

Tudjon meg többet lexikonunkból!

Szponzorált hirdetések

     
     
     
     

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag