Száj- és fogászati rendellenességek

A szájüreg a fogakkal és a hozzájuk tartozó nyálmirigyekkel az emésztőrendszer első részét alkotja. Nem megfelelő működése, vagy betegségei a tápcsatorna és az emésztőrendszer különböző megbetegedéseihez, zavaraihoz vezethetnek. A fogszuvasodás mára népbetegségnek tekinthető, egyike a világ leggyakoribb betegségeinek. A fogak romlásából (is) adódóan csökkenhet a rágóképesség, amely korlátozza a táplálékfelvételt, gátolja az élelmiszerek felaprózását. Emiatt a nyálenzimek aktivitása is csökken, a gyomor-bél traktusba emésztetlen, illetve a fontos tápanyagokat nem tartalmazó pépes ételek jutnak, amelyek könnyen okozhatnak gyomor- és bélpanaszokat, sőt komolyabb elváltozásokat (fogyás, fizikai gyengeség) is.

Fogágygyulladás tünetei és kezelése

Mi a fogágygyulladás?

Fogágygyulladás alatt a fog körüli szövetek gyulladását értjük. (Maga a fogágy a fogíny, a foggyökér körüli rugalmas kötőszövet és a foggyökeret övező csontszövet.) Legenyhébb fokozata az ínygyulladás, amit ha nem kezelnek, a gyulladás továbbterjedhet, a fog akár ki is hullhat.

Tünetek

A fogágygyulladás előfordulása

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogágygyulladás a fiatal felnőtteknél jelenik meg először, gyerekeket jellemzően nem érint. Komolyabb problémát inkább a negyvenes-ötvenes éveikben járó betegeknél okoz, azoknál, akik a problémát vagy elhanyagolják, vagy érdemben nem tudnak mit tenni ellene. A fogágygyulladás kialakulása a genetikai adottságoktól is függ, van, aki mindent megtesz a megelőzésért, mégis meg kell küzdenie a problémával.

A fogágygyulladás okai

A fogággyulladásnak alapvetően két típusa van, ezek különböző okokra vezethetők vissza. Az egyik típus a lokalizált fogágybetegség, ami csak egy-két fogat érint, a másik az általános típus, amely sok fogat, egész fogívet érint. Utóbbi a súlyosabb, oka pedig inkább általánosabb. Ez esetben maga a fogágygyulladás az ínygyulladás elhanyagolása miatt jön létre. Magát az ínygyulladást az okozza, hogy a beteg nem tudja rendesen megtisztítani a fog és az íny határát - vagy azért, mert nem mos fogat, vagy pedig azért, mert nem hatékonyan használja a fogkefét. Ilyenkor lepedék marad ezen a területen, abban pedig baktériumok telepedhetnek meg, gyulladást okoznak.
A másik fontos ok a fogkő, amit egyszerű fogmosással el sem lehet távolítani. Adottság kérdése, hogy ki mennyire hajlamos a fogkőre, kinek milyen a nyálösszetétele, az hogyan rakódik ki a fogakra. Ennek genetikai, hormonális okai egyaránt vannak, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek kétharmada szembesül ezzel a problémával. Fogkő nem csak a fog látható részein rakódik le, hanem ha az íny elválik a fogtól, akkor már az íny alatti területeken is képződik. Rengeteg baktérium tapad hozzá, azok pedig állandó gyulladásban tartják az ínyt, majd a fogágyat.
A fogágygyulladás egyik komoly oka a fogkő
A fogágygyulladás egyik komoly oka a fogkő
Ha a fogágygyulladás csak egy-két fogat érint, más ok is szóba kerülhet. Gyakori például az, hogy az érintett fogon nehezen észrevehető luk van, a gyulladás pedig abból indul ki. Ilyesmi két fog közötti területen fordul elő gyakrabban. Ok lehet az is, ha a fog bedől, mert például kihúzták a mellette lévőt, és azt nem pótolták. Ilyenkor a fog lassan eldől, emiatt a terhelése nem megfelelő: nem tengelyirányú lesz, hanem "mozgató irányú". Az állandó mozgás és pumpálás miatt a fog mellett leépülhet a csont, begyullad a körülötte lévő terület.

A fogágygyulladás diagnózisa

A diagnózis felállítása fizikális vizsgálattal, szemrevételezéssel történik. Ennek során az orvos jól látja a klasszikus, gyulladásra utaló jeleket, a fog körüli szövetek állapotát, pirosságát, duzzadtságát, az íny vérző sebét, a szemmel látható lepedéket.

A fogágygyulladás tünetei, kórlefolyása

A fogágygyulladás első fokozata az ínygyulladás, tehát az a fázis, amikor még csak az íny van begyulladva. Ilyenkor az íny piros, vérezhet, duzzadt, gyulladásos jeleket mutat. Ha fogmosáskor a beteg erősebben nyomja a fogkefét, magától is vérezhet.
Ha a folyamat tovább halad, úgynevezett korai fogágygyulladás alakul ki. Ekkor a gyulladás már mélyebbre húzódik, nem csak az íny felső részét érinti. A fogíny a fogtól jobban eltávolodik, a tünetek ugyanazok, de erősebben jelentkeznek. A következő lépésnél már a fog úgynevezett kemény szövete is sérülhet: ahol már nem védi a fölhúzódott fogíny, a gyökér pedig szabaddá válik, úgynevezett gyökér caries alakulhat ki. Ez a rész érzékennyé válhat, hiszen már nem védi semmi. A súlyos, kifejlődött fogágybetegségnél az állandó ínygyulladás miatt már a fog alatti csontszövet is károsodik. Ekkor a foggyökerek már nagyon kilátszanak, akár fél-egy centiméter hosszan.
A legsúlyosabb állapotnál a csontszövet annyira leépül, az íny pedig annyira gyulladt és fellazult lesz, hogy a fog egyszerűen kihullik. Ez az első, egygyökerű fogaknál - amelyeknél ez a probléma a leggyakrabban jelentkezik - jellemzően úgy zajlik, hogy a fog először picit elkezd mozogni és ferdülni, vándorolni, rés keletkezik mellette, majd elkezd még komolyabban mozogni. Ha nem is hullik ki, használni nem lehet rendesen, harapásra nem alkalmas, mozgása állandó fájdalommal jár. Ekkor már ki kell húzni és gondoskodni kell a pótlásáról.

A fogágygyulladás kezelése, megelőzése

A megelőzés érdekében nagyon fontos, hogy a fogmosás rendszeres és hatékony legyen, a páciensek a fogíny melletti résből körkörös mozdulatokkal eltávolítsák az ételmaradékot, a lepedéket. Fontos az is, hogy a fogkövet rendszeresen eltávolítsák. Ennek gyakorisága egyénenként változik, mindig a páciens adottságaitól függ: van, akinek elegendő kétévente leszedetnie ezt a réteget, de van, akinek az állandó fogínygyulladás miatt háromhavonta szüksége van ilyen beavatkozásra.
Fontos a rendszeres fogászati ellenőrzés, akkor is, ha ezt látszólag sem a fogkő, sem rossz fog nem indokolja. Minimum évente fel kell keresni a fogorvost, de akinek problémásabb a fogazata, annak félévente meg kell ezt tennie. Csak így érhető el, hogy a problémát időben felfedezzék, idejében elkezdjék kezelni. A leépülési folyamat csak így lassítható. A folyamatot visszafordítani már nem lehet, a fogínysorvadás már csak karban tartható.
A fogágygyulladást enyhítik speciális fogkrémek, ecsetelők de csak akkor, ha a fogak felületén nincsenek mechanikai akadályok, a fog tiszta. Ennek oka, hogy a lepedék és fogkő értelemszerűen gátolja a hatás kifejtését.
Ha a fogágygyulladás miatt az íny annyira visszahúzódott, hogy a fogak között rés alakul ki, a fogkefe és a fogselyem mellett más tisztítóeszközök is szóba kerülnek. A nagyobb résekhez speciális fogköztisztító kefék szükségesek, ezek több méretben kaphatók a drogériákban, gyógyszertárakban. Ezek használata nagyon fontos, így lehet megelőzni, hogy a nehezen elérhető terület szuvasodni kezdjen, begyulladjon. Ha utóbbit nem akadályozzák meg, a fogágygyulladás továbbterjed, kellemetlen szagok is megjelennek. Ezeket a keféket fogkrémbe, gyulladáscsökkentő szerekbe lehet mártani, ezek segítik, hogy a gyulladás a mélyebb területeken is csökkenjen.
A fertőtlenítő szájvíz naponta többszöri alkalmazása nem ajánlott, mert eltúlzott használata a hasznos baktériumokat is elpusztíthatja; fontosabb a mechanikai tisztítás.
Ha a foggyökér már kilátszik az íny alól, a szabaddá vált terület pedig zavaró és érzékeny, fognyaki tömés is készülhet. Ez annyit jelent, hogy "meghosszabbítják" a fogzománcot az íny elhúzódása miatt szabaddá vált foggyökér területén. Így a fog egyrészt formára is szebb lesz, másrészt csökken az érzékenysége és nem tud tovább romlani. Ezzel a megoldással az a probléma, hogy csak a látható, elérhető és a töméskészítés során szárazzá tehető részeken jelenthet megoldást, a hátsóbb, fogak közötti területen, vagy nehezen hozzáférhető fogaknál nem alkalmazható, és a fogorvosok az íny alatti területeken sem tudnak élni az általa nyújtott lehetőséggel.
Amikor már nagy hiányok alakultak ki a fogak között, paradontológiai beavatkozások is szóba kerülhetnek. Ezek a komoly, sokszor heroikus műtétek, ínyátültetések, nem minden esetben eredményesek. Emiatt a fogágygyulladásnál inkább a megelőzésre kell koncentrálni. A kihullott fog legtöbbször csak híddal pótolható. Fogbeültetésre nem igazán van lehetőség, hiszen a betegség miatt sérült, nagyban lecsökkent a csontszövet is, így nem kivitelezhető a művelet. Ugyan elvileg van mód csontátültetésre is, de az szintén nehezen kivitelezhető és sokszor nem vezet tartós eredményre.

A fogágygyulladás gyógyulási esélyei

A gyógyulási esélyek az egyéni adottságoktól függnek, illetve attól, hogy a kezelést milyen fázisban kezdik meg. Az első fázis, a fogínygyulladás teljes mértékben gyógyítható, de ha már a fogágygyulladás megkezdődött, a folyamat csak megállítható, tünetmentessé tehető. Ha a csontok is elkezdtek már leépülni, a helyzet még nehezebb. Ilyenkor klasszikus értelemben vett gyógyításra - tehát az eredeti állapot visszaállítására - nincs lehetőség.

A fogágygyulladás szövődményei

A legsúlyosabb szövődmény a fog kihullása. A fogak elvesztésének magától értetődően komoly egészségügyi következményei is lehetnek.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Ambrus László fogszakorvosnak.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -2 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.