Hírlevelek
Regisztráció
Allergiateszt

Ínyproblémák

10 emberből 9 szenved ínyproblémáktól!

2004.09.27.

Felhívjuk figyelmét, hogy ez a cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, ezért elképzelhető, hogy nem minden adata pontos. Kérjük, az Ön számára kiemelten fontos információkat szükség szerint ellenőrizze!

 HáziPatika.com

A gyulladásos ínybetegségek a fogszuvasodással együtt a széles körben elterjedt betegségek közé tartoznak. Az étkezés után a szájüregben felhalmozódó plakk által kiváltott ínygyulladás szinte minden korcsoportban megtalálható.

Az egészséges íny és a plakk-képződés

Az egészséges szájban az ínyszélt a foggal összekötő hámszövet védi a fogágyat, épsége elengedhetetlenül fontos a fogágy egészségének megőrzéséhez, mivel közvetlenül a fog felszínéhez kapcsolódik, és védelmet nyújt az ételmaradékok és a fogágyban található baktériumok ellen.
A plakk-képződés az étkezések természetes velejárója, mindennapos dolog. A plakkbaktériumok előszeretettel szaporodnak a hasadékokban, a fog és a fogínyszél közötti területeken. Ezek a területek fogkefével nehezen elérhetőek, így fogmosás során gyakorta nem tisztítjuk meg ezeket megfelelően. Ha a plakkot rendszeresen nem távolítjuk el, akkor a fogínyszél begyullad. A plakkban található baktériumok, azok anyagcseretermékei és a bakteriális toxinok beindítják a szervezet védekezőmechanizmusait, és gyulladásos sejtek jelennek meg az ínyben, hogy elpusztítsák a fertőző baktériumokat. A gyulladás következtében a fog és az íny közötti védőhám visszahúzódik, és úgynevezett tasakok képződnek. Ez az állapot lehet a kiindulópontja a két leggyakoribb fogágybetegség - az ínygyulladás és a gyökérhártya-gyulladás kialakulásának.

Ínygyulladás - gingivitis

A gingivitis az íny gyulladásos megbetegedése. A fogágy más részei, mint például a csontszövet, még nem érintettek. Az ínygyulladás kialakulásában különböző tényezők játszhatnak szerepet: plakk, vírusok, illetőleg hormonális okai is lehetnek. Az ínygyulladást leggyakrabban azonban a plakkbaktériumok okozzák.

Hogyan ismerhető fel az ínygyulladás?

Az egészséges fogíny nem vérzik. A fogínygyulladás első jele, ha a fogmosás során az íny vérezni kezd. Később az íny pirossá és duzzadttá válik. A fogínygyulladás ebben a szakaszában még nem jár fájdalommal, és általában nem is tudatosul. Amennyiben az irritált fogínyt nem kezelik, elkezd visszahúzódni, kialakul az ínysorvadás. A fog és az íny között lévő kötőszövet elpusztul, és kis tasakocska alakul ki a fognyak és az íny között. Ekkorra az ínygyulladás már jelentős mértéket ölt. A beteg ínyvérzésre, fájdalomra, és/vagy rossz leheletre panaszkodik. Kialakult tehát a gingivitis. A krónikus gingivitis jellegzetes tünetei: vérzés, duzzanat és a vörös íny. Amennyiben nem teszünk ellene semmit, a gyulladás egyre mélyebbre és mélyebbre terjed. A baktériumok könnyen elszaporodnak a fogínytasakban. A szöveti folyadékból és a vérből ásványi anyagok épülnek be az íny alatti plakkba és fogkő képződik; a fogínytasak mélyül, és a gyulladás előrehalad. A beteg egy ördögi körbe kerül. A fog fokozatosan meglazul, és végül ki is eshet.

Gyökérhártya-gyulladás - periodontitis

A periodontitis a fogat körülvevő szövetek gyulladásos megbetegedése. Jellemző rá a gyökérhártya kiterjedt pusztulása, illetve az ínytasakképződés vagy a csontszövet leépülése. Amennyiben a betegséget nem kezelik, az a fog elvesztésével járhat. A periodontitis krónikus ínygyulladásból is kialakulhat (az esetek 10-15%-ban).
A betegnek hosszú ideig lehet krónikus ínygyulladása anélkül, hogy gyökérhártya-gyulladás alakulna ki. Ha a periodontitist nem kezelik, a beteg elveszítheti az érintett fogat.

A fogínygyulladás megelőzése és kezelése

A fogínygyulladás megelőzésének és kezelésének leghatékonyabb módja a plakk mindennapos, alapos eltávolítása. Sajnálatos módon sokan nem elég gondosan és nem megfelelő ideig mossák fogaikat, így gyakran plakk-rezidumok maradnak vissza. Ezért a szájöblítők és a fogkrémek használata - melyek aktív összetevőket, pl. a klinikailag igazoltan igen hatékony aminfluorid és ónfluorid kombinációját tartalmaznak a megmaradó plakkok hatástalanítására - ajánlatos. Ennek az úgynevezett kémiai plakkgátlásnak hatékonynak kell lennie a kórokozó baktériumokkal szemben, anélkül, hogy károsítaná az egészséges, fiziológiás szájflórát. Ugyanakkor nem lehet mellékhatása, és a jótékony hatását hosszú időn át meg kell őriznie.

A megelőzés egyszerű!

A fogínyproblémák elsődleges okát a plakkok (felhalmozódott baktériumtelepek) jelentik, melyeket a megfelelő eszközökkel és jó szájhigiéniával meg lehet szüntetni. A legfontosabb a jó tisztítási technika, mellyel minden plakk-maradványt el lehet tüntetni a fogakról, különös tekintettel az ínyszélekre. Nagyon fontos még ezenkívül a fogközök naponta történő alapos tisztítása, és végül, de nem utolsósorban a megfelelő hatékonyságú, kifejezetten fogínyproblémák kezelésére kifejlesztett fogkrém használata. Ilyen alapos kezelés mellet még a hosszabb ideje gyulladt fogíny is képes regenerálódni.

A helyes fogmosás titka

A helyes fogmosás célja, hogy a lepedék teljes és időben történő eltávolításával megelőzzük fogaink megbetegedését, csillogóvá tegyük fogainkat, és üdévé a leheletünket. Ehhez szükségünk van megfelelő fogkefére és fogkrémre.
A fogak kíméletes tisztántartásához legjobb a kis fejű, puha vagy középkemény sörtéjű fogkefe, a fogszuvasodás elleni védelem biztosításához használt fogkrém pedig mindenképpen tartalmazzon fluoridot. Leghatásosabb fogszuvasodás elleni védelmet klinikai vizsgálatok alapján a szerves eredetű aminfluorid biztosít a fogaink számára.

A helyes fogmosási technika:

  1. A fogmosást mindig a belső fogfelszínek tisztításával kezdjük. A fogkefét enyhén nyomva, körkörös mozgással vezessük a fogak felszínén. A belső felszínek megtisztítása után következhetnek a külső fogfelszínek.
  2. A fogkefét úgy tartsuk, hogy a sörték a fogat kb. 45°-os szögben érintsék, így nemcsak a fogak, de az ínybarázdák és részben az íny is elérhetővé válnak.
  3. A fogkefét nem szabad erősen nyomni, mert az a fogzománcot és a fogínyt is károsíthatja. Enyhe nyomással úgy mozgassuk előre-hátra 5-10 másodpercig, hogy a sörtevégek a helyükön maradjanak. Az elülső fogak belső felszínei kivételével minden fogfelszínt így tisztítsunk.
  4. A rágófogak felszíneinek tisztántartása is az előbb említett technikával, rezegtető mozgással történjen, a sörtevégek elmozdítása nélkül.
  5. A rágófogak belső felszíneinek tisztításánál úgy tartsuk a fogkefét, hogy a sörték elérjék az ínyt, és az előzőekhez hasonlóan előre-hátra mozgassuk a fogkefét.
Ha a fenti, helyes technikával végzett fogmosást legalább öt percig végezzük, és a megfelelő védelmet nyújtó (pl. aminfluorid-tartalmú) fogkrémeket alkalmazunk, úgy minden esélyünk megvan rá, hogy fogainkat akár egy életen át megtarthassuk épen, egészségesen. Gyermekeknél 8-10 éves korig javasolt a fogmosási technika felnőtt által történő ellenőrzése, melyhez jól használhatóak az ún. plakkfestő tabletták. Amennyiben semmilyen lehetőség nem nyílik az étkezés utáni fogmosás elvégzésére, végezzünk alapos szájöblítést, ha lehet szájvízzel, vagy rágjunk cukormentes rágógumit.

Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

A témában feltett olvasói kérdések

Betegséglexikon

Hasznos gyógynövények


Hozzászólások


Támogatóink ajánlatai

Receptkeresés


Szponzorált hirdetések