Fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) tünetei és kezelése

Legútóbb frissült: 2014.10.09 10:14

Dr. Elek Csaba

 Dr. Elek Csaba

 

Dr. Kökény Zoltán

 Dr. Kökény Zoltán

 

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Mi a fekélyes vastagbélgyulladás?

A fekélyes vastagbélgyulladás főként a vastagbél utolsó szakaszai felé súlyosbodó gyulladás, mely akár az egész vastagbélre kiterjedhet. A nyálkahártya gyulladását felszínes elhalások és szövethiányok (fekélyek, azaz ulkuszok) jellemzik. A tápcsatorna más részén nem fordul elő. A Crohn-betegséggel együtt a nemzetközi szakirodalom "IBD" (=inflammatory bowel disease = gyulladásos bélbetegség) néven is említi.

A fekélyes vastagbélgyulladás főként a vastagbél utolsó szakaszaiban súlyosbodik, de akár az egész vastagbélre kiterjedhet

A fekélyes vastagbélgyulladás főként a vastagbél utolsó szakaszaiban súlyosbodik, de akár az egész vastagbélre kiterjedhet

A fekélyes vastagbélgyulladás előfordulása

A colitis ulcerosa bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban 15 és 30 éves kor között kezdődik. Nőkben és férfiakban egyforma gyakorisággal fordul elő, egyes családokban halmozottan jelenik meg. Tízezer lakosra számítva évente 5 új esettel kell számolni. A fejlett országokban élő, városi életmódot folytató emberek veszélyeztetettebbek, ebben a táplálkozásbeli különbségeknek is lehet szerepe.

A fekélyes vastagbélgyulladás okai

A betegség keletkezésére vonatkozóan számos elmélet létezik, de egyik sem bizonyított. A legelterjedtebb vélemény szerint az immunrendszer a bélfalban élősködő mikroorganizmusokra reagál. A családi halmozódás genetikai hajlam lehetőségét is felveti. Sokan a betegséget pszichoszomatikus eredetűnek tartják, mert - egyes statisztikák szerint - gyakoribb azokban a családokban, ahol az anya erősen domináns szerepet játszik a család életében.

A fekélyes vastagbélgyulladás tünetei

A colitis ulcerosa legjellemzőbb tünetei a véres hasmenés és a hasi fájdalom.

A betegek emellett gyakran tapasztalnak fáradtságot, testsúlycsökkenést, étvágytalanságot, végbélvérzést, folyadékvesztést, stb. A betegek fele csak enyhébb tüneteket tapasztalt. Másoknál lázas periódusok, hasi görcsök, hányinger jelentkezik. A colitis ulcerosához egyéb betegségek is társulhatnak, jellemző, pl. a szem gyulladása, májbetegség (májgyulladás, májzsugorodás, hegesedő epeút-gyulladás, stb.). Mindezek autóimmun folyamat lehetőségét vetik fel. Az alapbetegség gyógyulásával a kísérőbetegségek is enyhülnek.

A vastagbél sokszor hasonló tüneteket mutató Crohn-betegsége és a colitis ulcerosa között a legfontosabb különbségek a következők:

- Ellentétben a Crohn-betegséggel a colitis ulcerosában nem váltogatják egymást egészséges és beteg vastagbélszakaszok, a vastagbélnek csak a nyálkahártyája gyulladt, a tápcsatorna egyéb szakaszai nem érintettek. Minden esetben jelentkezik véres székürítés, de nem jár sipolyképződéssel.

- Míg a Crohn-betegségben a vastagbél meghosszabbodik és beszűkül, ebben az esetben viszont megrövidül és kitágul.

A fekélyes vastagbélgyulladás diagnózisa

A vastagbél kontrasztanyagos röntgenvizsgálata (irrigoszkópia) az esetek többségében elegendő a kórisme felállítására. Ennél korszerűbb módszer a kolonoszkópia (vastagbéltükrözés), melynek során a vizsgáló a nyálkahártya diffúz gyulladását látja vérző és gennyesen váladékozó fekélyek kíséretében. A kolonoszkópia alkalmat ad a szövettani mintavételre, ami a diagnózis szövettani megerősítéséhez és a rosszindulatú elfajulás kizárásához szükséges.

A fekélyes vastagbélgyulladás kórlefolyása

A betegség egész életre szóló, tünetmentes periódusok és heveny fellángolások követik egymást, előre nem megjósolható időközönként. Súlyos fellángolás esetében a napi székletürítések száma akár harminc is lehet, a székletürítés fájdalmas, vagy csak fájdalmas próbálkozásokkal (tenezmusok) próbál a beteg megkönnyebbülést elérni. A csak végbélre korlátozódó proctitis (proktítisz) ulcerosa tünetei jóval enyhébbek.
Colitis ulcerosa esetén előforduló legsúlyosabb forma a toxikus megacolon (megakolón), amikor a vastagbél kitágul, falának izommozgása (perisztaltika) megszűnik, a betegnél vérmérgezés, majd a perifériás vérkeringés összeomlása (shock) következik be. A beteg életét ilyenkor a vastagbél teljes eltávolítása és intenzív terápia mentheti meg. A jól gondozható formák az életkilátásokat nem rontják, az életminőséget azonban mindenképp.

A fekélyes vastagbélgyulladás kezelése

A colitis ulcerosa kezelése történhet gyógyszeresen és műtéti úton. A kezelés célja a tünetmentes periódusok meghosszabbítása, a heveny fellángolások esetében a tünetek csökkentése.

Gyógyszeres kezelés:
  • Az aminoszalicilátok 5-aminoszalicilsavat (5-ASA) tartalmazó gyógyszerek a gyulladás csökkentésére szolgálnak.

  • Szulfaszalazin, ami az 5-ASA és szulfapiridin kombinációja a tünetmentes periódus elérésében és fenntartásában bizonyult hatékonynak.

  • Szteroid gyulladásgátlók az előzőek nem kellő hatékonysága esetén jönnek szóba. Mellékhatásaik miatt tartós adagolásuk nem javasolt.

  • Az immungyengítő gyógyszereket akkor alkalmazzák, ha minden más gyógyszer hatástalannak bizonyul. Hátrányuk, hogy fokozzák a szervezet más betegségekkel, pl. fertőzésekkel szembeni fogékonyságát.
Kórházi ápolás akkor válik szükségessé, ha a beteg jelentős mennyiségű vért, folyadékot és sót veszített, továbbá toxikus megakolon szindróma kialakulása fenyeget.

A bélsár távozását a hasfalon képzett nyílás (sztóma) segítségével oldják meg, de szerencsés esetben mód van a vékonybél és a végbélnyílás összekötésére is. Ilyenkor kiesik a vastagbél tároló funkciója, ezért a beteg kezdetben naponta 4-6-szor ürít székletet. A későbbiekben a vékonybél alsó része tárolóvá tágulhat, és a beteg életminősége ezzel javul. A vastagbél eltávolítására akkor lehet szükség, ha a betegség nem reagál gyógyszeres kezelésre, ha "toxikus megakolon" alakul ki, továbbá, ha rosszindulatú elfajulás, perforáció vagy életveszélyes vérzés alakul ki. A betegek 25-40%-ánál lesz szükség a műtétre életük folyamán.
A colitis ulcerosa az esetek többségében jól gondozható. Az életveszélyes szövődmény, állapot ritka, így a betegség az életkilátások szempontjából kedvező prognózisú. A műtét végleges megoldást jelent, bár hosszú ideig tartó, viszonylag kockázatos beavatkozás.

A gyulladásos időszakok megelőzésére olykor nem-szteroid gyulladásgátlókat adnak, alkalmazásuk kellemetlen mellékhatásaként gyomor- vagy nyombélfekély és ebből induló - akár életveszélyes vérzés jelentkezhet.

A megfelelő étrend összeállításakor a betegnek figyelnie kell, mi súlyosbítja panaszait, és ezeket az ételeket a továbbiakban kerülnie kell. Általános szabály, hogy fehérjedús és rostokban gazdag táplálék a megfelelő, ugyanakkor kerülni kell a puffasztó ételeket, zöldségféléket. A fellángoló bélgyulladások idején a rostokkal takarékoskodni kell. A táplálék e nehezen emészthető alkatrészeire ilyenkor a vastagbél-nyálkahártya különösen érzékeny. Súlyos esetekben a dietetikus speciális, kizárólag jól emészthető és tápanyagban gazdag ételekből álló diétát állít össze, végső esetben az intravénás táplálás jön szóba.

Kiegészítő kezelések:

A gyulladás csökkentésén túl, természetesen, kezelni kell a beteg kínzó panaszait és az alapbetegség következményeit is.

A hasmenésgátlók, például a metilcellulóz vagy más bélműködést gátló gyógyszerek jelentősen csökkenthetik a napi székletürítések számát és a tenezmust.

Fájdalomcsillapításra paracetamol készítményeket használnak. Kerülni kell a szalicilátokat és hatásukban hasonló nemszteroid gyulladásgátlókat, mert a tüneteket fokozhatják.

A vérkép rendezésére vasat, folsavat és B12-vitamint adnak, mert a rendszeres vérvesztés jelentős vérszegénységhez vezethet.

Hasznos tudnivalók

Colitis ulcerosa fellángolásainak oka nem ismeretes, egyet kivéve. A tej és a tejtermékek könnyen kiváltják a betegség kialakulását, ezért fogyasztásuk semmilyen formában nem javasolt.

A betegek kb. 5%-ánál valamelyik fekély rákosan elfajul. A kockázat az idővel arányosan növekszik. Azoknál, akiknél a betegség legalább 8 éve fennáll, ill. azoknál, akiknél a betegség csak a vastagbél bal oldali szakaszára korlátozódik, és legalább 12-15 éve fennáll, 1-2 évente szövettani vizsgálattal egybekötött kolonoszkópiás szűrővizsgálat javasolt. A szűrés célja a rosszindulatú elfajulás időben történő felismerése.

Kategória: Emésztőrendszeri megbetegedések

Orvost vagy magánrendelőt keresek Fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) kezelésére! További kérdésem van Fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) témában

Aktuális

Viszketek, de miért?BŐRGYÓGYÁSZAT

Viszketek, de miért?Egyes emberek egész életét képes megkeseríteni a kínzó viszketés, aminek sokszor az eredete is rejtély.

Nyári visszér kisokosVisszér

Nyári visszér kisokosTippek visszérbetegeknek hogyan készüljenek a kánikulára

Ha a családja is elfordul a rákbetegtőlÉbredj fel!

Ha a családja is elfordul a rákbetegtőlA család és a barátok támogatása kulcsfontosságú!

A hererák korai tüneteiDAGANAT

A hererák korai tüneteiÉrdemes azonnal orvoshoz fordulni

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Kérdése van? Orvosaink válaszolnak!

Balogh Esztertáplálkozástudományi szakember


Kérdezek tőle

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Humánmeteorológia

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+26, +31 °C
Minimum:
+15, +20 °C

Hazánkban szombaton délelőtt a napos időben gyorsan melegszik a levegő, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Időjárási frontokTérképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag