Gyermekgyógyászat

A kisgyermek nem "kis felnőtt", aki csak a méreteiben különbözik tőlünk, hanem teljesen más anyagcserével és immunrendszerrel rendelkező, sokkal sebezhetőbb ember. A gyerekeknél bizonyos betegségek szinte kizártak, ilyenek az immunológiai és reumás betegségek, nagyon ritkák az epekő és a vesekő. Az anyatejjel táplált babáknál az első félévben ritkák a fertőző betegségek, mivel az anyai ellenanyagok megakadályozzák ezek kialakulását, de bakteriális eredetű, főként az idegrendszert és a légutakat megtámadó betegségek jelentkezhetnek. Általánosságban elmondható, hogy a gyerekek általában egészségesebbek, mint a felnőttek, de bizonyos szempontból sérülékenyebbek, érzékenyek is lehetnek.

Alacsonynövés tünetei és kezelése

Mi az alacsonynövés?

Az alacsonynövéssel alapvetően gyerekgyógyászok találkoznak, lévén a probléma gyerekkorban jelentkezik, akkor fedezik fel. Hogy mit nevezünk alacsony növésnek, mindig relatív: van arra statisztika, hogy például Magyarországon átlagosan hány centiméterrel születnek a gyerekek, és utána az egyes életkorokban milyen magasak. Ezt egy áttekinthető táblázatban rögzítik, alacsony növésűnek pedig az számít, akinek a testmagassága jelentősen, -2 standard deviációval (SD) az átlag alatt van. (A standard deviáció korrigált empirikus szórást jelent, a statisztikában az elméleti szórás becslésére használják.) Ez az a magasság, amelybe az adott populáció 3 százaléka tartozik.

Tünetek

Az alacsonynövés előfordulása és okai

Az alacsonynövésnek több oka is lehet.
  • Vannak például olyan genetikai betegségek, amelyek ilyen problémát okoznak: ez esetben olyan kondrodisztrófiás törpékről van szó, akiknek a csont- és porcképződése szenved zavart. Ezt a betegséget egy dominánsan öröklődő gén okozza, tehát megjelenéséhez elég, ha az egyik szülő érintett. Ilyenkor a babák jó intellektussal rendelkeznek, egyéb problémájuk nem lesz, csak éppen nagyon aránytalanok lesznek: pici testtel és nagy fejjel rendelkeznek, görbék lesznek a végtagjaik. Klasszikus értelemben vett kondrodisztrófiás törpe Magyarországon évente 4-6 születik, a betegség 30 ezer babából általában egyet érint. Az egyéb ok miatti alacsonynövésről pontos statisztikák nem állnak rendelkezésre.
  • Mivel a magasság alapvetően a csontok hosszán múlik, minden hatással lehet rá, ami a csontok és a porcok állapotára kihat: ilyen lehet például a Down-szinrdóma vagy a Turner-szindróma, ami hatással van a növekedésre is. Ha a kiváltó ok valamilyen fejlődési rendellenesség, akkor az alacsonynövés jellemzően már méhen belül kialakul, így a gond már születéskor látható, de jelentkezhet abban a korban is, amikor a kicsi óvodába megy, és el kellene kezdenie intenzívebben nyúlnia.
  • A magasságot a kromoszómák mellett az agyalapi mirigy növekedési hormonja is befolyásolja, annak hiánya is okozhat alacsonynövést
  • Számít az is, hogy az édesanya és a család mennyire jó szociális helyzetű, mennyire tud a kismama tápláló ételeket enni, vitaminokat fogyasztani, nincs-e cukorbetegsége. A gyerekek akkor is lehetnek alacsonynövésűek, ha nem jutnak elég D-vitaminhoz, sőt emiatt a végtagok is görbék lehetnek: ez volt régen az angol-kór.
  • Negatív hatása lehet annak is, ha a baba gyulladásokat vagy fertőzéseket kap el: ha ilyesmi történik, az szintén befolyásolhatja a magasságot.
  • Lehet ilyen hatása pajzsmirigybetegségnek és diabétesznek is, de annak is, ha valaki súlyos lisztérzékenységgel születik.

Az alacsonynövés tünetei és diagnózisa

A konkrét tünet az, hogy a kicsi alacsonyabb kortársainál. Ez rendszerint már a szülőnek feltűnik, de a gyerek magasságát a védőnő és a gyerekorvos is figyeli. Magát a diagnózist a gyerekorvos állítja fel a növekedési görbék alapján, röntgennel pedig megnézi azt is, hogy milyen a csont kora, lezáródtak-e már a növekedési zónák. Emellett vérvételekre, hormontesztekre, kromoszóma elemzésekre, a máj- és vesefunkció ellenőrzésére is szükség van amiatt, hogy kiderüljön, mi okozza az alacsonynövést, hogy fennáll-e hormonbetegség, D-vitamin-hiány . Mivel pajzsmirigy-alulműködés és cukorbetegség is okozhat alacsonynövést, vizsgálni kell ezek esetleges meglétét is is. Szükség lehet MR-vizsgálatra is, hogy segítségével megnézzék, hogy néz ki az agyalapi mirigy, nincs-e benne valamilyen daganat, vagy bármi, ami zavarhatja a működését. A növekedési hormon szintjét mindig külön nézik.
Az alacsonynövés genetikai eredetű is lehet
Az alacsonynövés genetikai eredetű is lehet

Az alacsonynövés kezelése, gyógyulási esélyei

Az alacsonynövés nem minden esetben kezelhető. Például ha a probléma genetikailag meghatározott vagy valamilyen kromoszómaeltérés okozza, akkor az érintettek magassága nem növelhető. Ha kiváltó oka a növekedési hormon elégtelen termelődése, tehát az, hogy az agyalapi mirigy nem termel elég hormont, akkor az alacsonynövés hormonpótlással korrigálható, már amennyiben a növekedési zónák még nem zárultak le. A növekedési hormont az érintettek injekciósan kapják, hatására elérhetik az átlagmagasság alsó határát.
Ha a probléma hátterében egyéb olyan ok áll, - például D-vitamin-hiány vagy pajzsmirigy-betegség -, ami kiküszöbölhető, akkor annak kiiktatásával szintén javíthatók a testméretek. A magasság sebészileg is javítható, a láb például megnyújtható.

Az alacsonynövés megelőzése

Fontos, hogy a magzat már méhen belül is megkapjon minden tápanyagot, az édesanya jól táplálkozzon. Ha a családban már esetleg előfordult törpenövés vagy van ismert kromoszómabetegség, akkor érdemes jobban odafigyelni a szűrésekre, a genetikai tanácsadásra. A terhességi elhízást és cukorbetegséget szintén kerülni, illetve kezelni kell, lévén az is hatással lehet a testmagasságra. A baba megfelelő táplálék- és vitaminbevitelére szintén figyelni kell, különösen a D-vitaminra és a kalciumra.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Koppány Viktória endokrinológus főorvosnak.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -2 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.