„Szemléletváltás nélkül a fenntartható fejlődés és a világban uralkodó egyenlőtlenségek felszámolása vágyálom marad” – olvasható az ENSZ Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testületének (IPBES) jelentésében. Az IPBES vezetője, Ana María Hernandez felhívta a figyelmet a biológiai sokféleség eltűnésének veszélyére, kiemelve, hogy a történelem során az emberiség még soha ennyire nem hagyta figyelmen kívül a természetet. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy sok kisebb nép ma is "együtt él" a természettel , a környezet az identitásuk és kultúrájuk része.
A jelentésben név szerint említenek bizonyos nagyszabású vállalkozásokat világszerte, egyebek között az Etiópia által a Kék-Níluson felépített Nagy Reneszánsz Gátat (GERD), és leszögezik: a beruházás során egyéb előnyök mellett ezen értékeket is szem előtt kell tartani.
Rámutatnak arra is, hogy a rövid távú előnyöket szem előtt tartó politikai és gazdasági döntések részben felelősek a biodiverzitás globális válságáért. Unai Pascual, a kutatás egyik vezetője pedig szintén úgy vélte, hogy a biológiai diverzitás mostani válsága az emberiség gazdasági fejlődéshez való hozzáállásában keresendő.
A múlt héten egyébként a szervezet egy másik jelentést is közzétett, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy a vadon élő fajok kizsákmányolása emberek milliárdjait sodorja veszélybe. A két jelentéssel bővebben foglalkoznak az ENSZ decemberi, Montréalban tartandó klímakonferenciáján, amely a tervek szerint 2050-ig dolgozna ki tervet a természet és a természeti erőforrások védelmére.
