Az emberek csaknem 80 százaléka vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást az elmúlt 6 hónapban, a válaszadók 34 százaléka pedig 50 ezer és 100 ezer forint közötti összeget költött a fizetős egészségügyben, csaknem 5 százalék viszont 500 ezer forintnál is többet - derül ki a 3. Digital Health Essential konferencia megbízásából készült felmérésből, amely az aktuális digitális és magánegészségügyi trendeket vizsgálta Magyarországon.
A nem reprezentatív kutatás eredményei szerint elsősorban diagnosztikai és laborszolgáltatásokért, valamint bőr- és nőgyógyászati ellátásért fizettek a válaszadók, de előkelő helyen végzett a kardiológia és az urológia is. A kérdőívből, amelyet közel ötszázan töltöttek ki, egyebek mellett az is kiderült, hogy a digitális egészségügyi megoldások legnagyobb kockázatának a válaszadók jelenleg a személytelen, egyedi sajátosságokat figyelmen kívül hagyó megoldások (35%) terjedését gondolják, ezt a digitális hozzáféréssel nem rendelkezők kirekesztése (23%), majd a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozás, illetve az adatvédelmi aggályok (14-14%) követik. A válaszadók több mint fele egyébként több egészségügyi applikációt is használ a mobiltelefonján. Digitális egészségügyi megoldásokat a legtöbben az állami ellátórendszerhez való hozzáférés céljából használnak, ezt az egészségmegőrzés és az időpontfoglalás követi.
A jövőben digitális egészségügyi megoldásokat a legtöbben a háziorvosi ellátásban (86 %), a bőrgyógyászat (48%) és a sürgősségi ellátás (46 %) területén, valamint a gyermekgyógyászatban (35 %) használnának szívesen. E megoldások legnagyobb előnye a betegek szempontjából az, hogy az összegyűlő adatok révén jobb, hatékonyabb terápiák fejlődhetnek ki - vélték a felmérés résztvevői, de felkerült a toplistára a gyorsaság és a várólisták lerövidítése, megszűnése is. Érdekes megállapítás, hogy a válaszadók közül senki nem ellenezte a mesterséges intelligencia bevezetését az orvoslásban, de 52 százalék szigorúan szabályozott keretek között támogatja, 35 százalék pedig maximálisan támogatja és optimista az eredményeket illetően.
A fenti megállapításokat egyébként a Szinapszis Piackutató legfrissebb, 1000 fős mintán felvett reprezentatív kutatása is alátámasztja. Az emberek 53 százaléka fordul valamilyen online információforráshoz, ha egészségügyi problémája adódik, azaz Dr. Google beelőzte Dr. House-t, de úgy is fogalmazhatunk, hogy a legnagyobb internetes kereső által nyújtott információk után az orvosoké az első másodvélemény - mondta Laczkó Krisztián, a Szinapszis Piackutató üzletfejlesztési menedzsere. A Covid jelentősen megváltoztatta a lakosság öngyógyításhoz és egészségügyi információszerzéshez való hozzáállását, a gyorsan elérhető internetes források használata csúcsokat döntött. Persze azóta eltelt 3 év, és egy új egyensúlyi állapot alakult ki az offline és online csatornák használatában. A leghitelesebb forrásnak szerencsére továbbra is az egészségügyi szakemberek számítanak, őket az alternatív gyógymódok szakértőinek ajánlásai követik, megelőzve a patikai újságokat. Az is beszédes szám, hogy az egészségportálokat havi szinten 2,6 millió ember használja tájékozódásra a mintegy 6,9 millió internetező közül.
Az előzőket jól kiegészíti az a megállapítás is, amely szerint a mesterséges intelligencia (MI) alapjaiban értelmezi újra a magyar egészségügy helyzetét is. A 3. Digital Health Essential konferencián a legtöbb előadás ezt a témát érintette. Az adatelemzés és az egészségügyi adatok feldolgozása már most is gyakran és érdemben segíti az orvosok munkáját. Dr. Gálffy Gabriella PhD, a Református Pulmonológiai Centrum főigazgatója azt emelte ki, hogy a tüdőrák az egyik leggyakoribb daganattípus Magyarországon, amely miatt több mint 8 ezer ember veszíti életét évente, azonban a késői stádiumban felfedezett betegség 3 éves túlélési esélye az elmúlt évtizedben megduplázódott Magyarországon. Az orvosok, ápolók, gyógyszerészek, kutatók és egészségügyi rendszerek másodpercenként rengeteg olyan alapvető egészségügyi adatot állítanak elő, amelyek elemzése kritikus fontosságú az életmentő munka szempontjából - emelte ki Dr. Rami Riman, az InterSystems EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régiójáért felelős vezetője is. Ennek az adatvagyonnak a hasznosítása kulcsfontosságú lesz a jövőben.
Egy több mint két éve megjelent kormányrendelet szerint a hazai állami egészségügyi intézményekben a tervek szerint egyetlen medikai rendszer működhet majd a jövőben. Az egységes egészségügyi informatikai szolgáltatások biztosítására létrehozott Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (ESZFK) feladata így nem csak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) fejlesztése, alkalmazásüzemeltetése, ügyfélszolgálati tevékenységének biztosítása, hanem valamennyi állami egészségügyi intézményi szoftver szállítása és üzemeltetése is. A központosított informatikai szolgáltatásoknak azonban nem csak előnyei vannak – állítja Király Gyula, a Hospitaly Egészségügyi Informatika stratégiai vezetője. Negatív következményekkel is számolni kell, hiszen az állami kizárólagosságot jelentő döntéssel a magyarországi egészséginformatikai termékkel rendelkező vállalkozások ellehetetlenülnek, így már rövid távon megszűnik a minőséget és a magas szintű szolgáltatásokat biztosító piaci verseny, érdekeltség hiányában eltűnik, vagy esetlegessé válik a technológiai fejlődést követő innováció.
Az MI azonban nem csak arra képes, hogy valós időben készítsen diagnózist, hanem előre jelezheti a problémákat, így sokaknál ki sem alakul majd a betegség - véli Balogh Péter, startupper, befektető és mentor. Az emberek a saját kezükbe veszik majd a gyógyulást, így például az okoseszközökön keresztül gyűjtött és diagnosztizált adatok elemzését. Várhatóan az egészségüggyel kapcsolatos kiadások szerkezete is drasztikusan megváltozik: a digitalizáció jelentős részben képes lesz pótolni a hiányzó szakszemélyzetet, ápolókat és orvosokat, de meggyorsítja a mozgást a rendszeren belül térben és időben, aminek köszönhetően jelentősen rövidülhetnek a várólisták.
