Amit a tetanuszról tudunk, jó része hamis

Gyerekkorunkban megtanuljuk, hogy nem jó rozsdás szögbe lépni. Ha mégis megtörtént a baj, nem várhatunk a tetanuszoltással, hacsak nem akarunk esélyt adni egy súlyos vérmérgezésnek. Noha a rozsdára haragszunk, elég kevés köze van a betegség kialakulásához.

Ez nem azt jelenti, hogy a tetanusz ne lenne olyan rossz, mint a szüleink állították. Az egyik legelismertebb amerikai orvosi központ, a Cleveland Klinika becslése szerint ugyanis a vérmérgezéses esetek 10 százaléka halálos. Azokban az országokban pedig, ahol az orvosi ellátás nem kielégítő vagy nem hozzáférhető, ez a szám sokkal nagyobb.

tetanusz
Nem a rozsda okozza a vérmérgezést, hanem a sebeken át a behatoló kórokozók - Fotó: 123rf

De még a túlélés is megkéri a maga árát - írja a Popular Science magazin. A minap az Egyesült Államok járványügyi központja (CDC) egy új leírást jelentetett meg egy esetről, amelyben egy 6 éves beoltatlan kisfiú kapott tetanuszt, aki a homlokán sérült meg. A baktériumok néhány napig inkubálódtak a szervezetében, majd hirtelen szörnyű szájzár és izomgörcsök léptek fel nála, s rendellenességek mutatkoztak a pulzusában, a vérnyomásában és a testhőmérsékletében. Az orvosok 57 napig küzdöttek az életéért és a gyógyulásért, mire elhagyhatta a kórházat, ahol több mint 800 ezer dolláros számla keletkezett. Az amerikai egészségügyi rendszer finanszírozása teljesen más, mint amihez Európában hozzászoktunk, de a költségek (amelyek forintban számolva bőven 200 millió felett voltak) arra figyelmeztetnek, hogy egy jelentéktelennek tűnő, de rosszul ellátott sérülés is komoly betegség kiindulása lehet.

Nem a rozsda a bűnös

De ebben a vas-oxid, ahogy tudományosan a rozsdát nevezik, semmiféle szerepet nem játszik, annál inkább a Clostridium tetani baktérium, amely szennyeződésekben, porban és székletben található meg szinte mindenhol a környezetünkben. Szúrt és vágott sebeken, akár még rovarcsípéseken át is könnyen bejuthat a szervezetbe. Ha a kertben rozsdás szögbe lépünk, ott nem a rozsda okozza a bajt, hanem a környezetben előforduló kórokozó, amely kihasználja a szög által nyitott kaput. Ezért fontos, hogy emlékeztető oltásokat kapjunk, nagyjából tíz évente egyszer. Azt pedig, hogy létezik klasszikus tetanusz sérülés, a legjobb elfelejteni, mert elméletileg bármilyen sérülés, amely megbontja a testünk külső védelmi felületét utat engedhet a kórnak.

Ha a baktériumok bejutnak a szervezetbe, és az oltás hiányában az immunrendszerünk nem ismeri fel, hogy veszélyes betolakodókkal van dolga, a kórokozók gyorsan elszaporodnak. Ez a tünetmentes inkubációs időszak a CDC szerint 3-21 napig tart. A baktériumok miközben elpusztulnak egy neurotoxint (idegmérget) bocsátanak ki, amely megtámadja az idegrendszert. Pontosabban gátolja a gamma-amino-vajsav (GABA) nevű jelátvivő anyag működését, amelynek az volna a feladata, hogy szabályozza az izomösszehúzódásokat. Az eredmény a testszerte fellépő izomfeszülés, amely a szájzártól a lábujjak görcséig terjed. Ezért is hívják ezt az állapotot merevgörcsnek.

Oxigénben szegény mikrokörnyezet

Nem tisztázott, hogy a rozsdás szögek hogyan kapcsolódtak ilyen szorosan a tetanuszhoz, de a világon mindenhol tartja magát ez a tévhit. A vas-oxid ugyanis alapvetően ártalmatlan az emberi szervezet számára, például számtalan ember iszik olyan vizet, amely rozsdás vascsöveken érkezik. Van egy elmélet azonban, amely arról szól, hogy az anaerob környezet (amelyben a Clostridium tetani baktériumok virágoznak) kialakulásában szerepe van a rozsdának, ugyanis a vas oxidációja közben a levegő oxigénjét fogyasztja, azaz oxigénben szegény mikrokörnyezetet teremt a baktériumok növekedéséhez.

A tetanusz, vagyis a merevgörcs ritka, de igen súlyos betegség, amelyet egy baktérium okoz. Habár napjainkban a tetanusz elleni védőoltást rutinszerűen megkapják a kisbabák, előfordulhat, hogy emlékeztető oltásra van szükség.

A tetanuszt az emberiség évezredek óta ismeri, hiszen már Hippokratész, az ókori görög orvos is említette műveiben a betegséget. A kór működését csak sokkal később, 1884-ben fedezték fel a kutatók, és újabb 40 év kellett, hogy kifejlesszenek ellene egy hatásos vakcinát. Jelenleg három injekció és egy 10 évente esedékes emlékeztető oltás gyakorlatilag 100 százalékos védelmet nyújt ellene. De azt azért jobb fejben tartani, hogy ez a betegség a környezetünk minden szegletében ott leshet ránk.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

D-vitamin
D-vitamin: milyen hatással van a májra, ha minden nap szedjük? Ezt mondják a kutatások
D-vitamin
Sokan rosszkor szedik a D-vitamint – ez az ideális időpont a szakértők szerint
Naponta eszel kesudiót? Erre a 4 dologra érdemes odafigyelned
hormonproblémák
Súlyos károkat okoz a hormonháztartásban, mégis rengetegen fogyasztják
jótékony hatások
Nem hinnénk, de ezt teszi a dinnye a szervezetünkkel
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +36 °C
Minimum: +18 °C

Túlnyomóan derült vagy felhőtlen lesz az ég, de főleg északon átmenetileg képződhet kevés gomolyfelhő. Csapadék nem lesz. Az Észak-Dunántúlon a déli, délkeleti szél megélénkül, másutt gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás.A legmagasabb nappali hőmérséklet 34 és 39 fok között alakul. Késő este 21 és 32 fok közötti értékekre lehet számítani. Fronthatás nem érvényesül, időjárásunkat anticiklon alakítja. A legfőbb orvosmeteorológiai veszélyt jelenleg az újabb hőhullám jelenti.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Melyik vitamin hiánya okoz vérszegénységet? – Kevesen mennek át ezen a teszten A különféle betegségek megelőzéséhez kulcsfontosságú, hogy ismerjük azok kiváltó okai. Te mennyire vagy jártas a témában? Teszteld tudásod kvízünkben!
kvíz
Melyik szervünk szűr meg naponta 180 liternyi folyadékot? Teszteld, mennyit tudsz az emberi testről! Minden szervünk nélkülözhetetlen szerepet játszik szervezetünk működésében, mégis számos meglepő érdekességet kevesen ismernek velük kapcsolatban.