Meixner Zoltán

Azt mindenki tudja, hogy a dohányzás káros az egészségre, és különösen a tüdőt veszi igénybe. Ezért logikus az a következtetés, hogy a dohányzás növeli a COVID-19 kockázatát. De ezt egyelőre (jelentős mértékben a felmérések során alkalmazott módszerek miatt) nem sikerült bizonyítani.

Azok, akiknél demenciát állapítanak meg, nagyobb valószínűséggel feledkeztek meg a számláik befizetéséről már hat évvel a betegség klinikai diagnózisa előtt - erre jutott a Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola és a Federal Reserve Kormányzótanács kutatása.

A robotsebészet nem új keletű, az orvosok ma már meglehetősen pontosan meg tudják mondani, hogy jobb-e gépkarokra és gépujjakra bízni az operációt. Különösen, ha mondjuk egy szívműtétről van szó.

A SARS-CoV-2 vírus ha bejut az agyba, akkor súlyos károkat okozhat. Ezt eddig csak feltételezték, de német kutatók már bizonyítékokat is szereztek arról, hogy a kórokozó kritikus agyterületeket is elérhet.

Eddig nem volt világos, hogy ha valaki legyőzte a COVID-19-et, akkor tartós védettséget szerzett-e. Számos tanulmány arról írt, hogy a SARS-CoV-2 elleni specifikus antitestek csak néhány hónapig mutathatók ki a gyógyultaknál, és a rövid immunmemória miatt a védelem valószínűleg csak átmeneti. De ez mégsem biztos.

Ha nincs gyógyszerünk egy fertőző betegség gyógyítására, ha nincs oltásunk a megelőzésére, mit tehetünk? Pontosan azt, amit a COVID-19 esetében: maszkot viselünk, betartjuk a higiéniai szabályokat és tartjuk a távolságot másoktól. De előre nem tudható, hogy ezek közül melyik módszer a leghatékonyabb. Egy friss felmérés eredményei erre is rávilágíthatnak.