A HVG .
Nem csak leépülés és depresszió jár a korral
A pszichológiában sem népszerű kutatási terület a kései szex, sürgető lenne, hogy megdőljön a klasszikus nézet, miszerint „egy bizonyos kor után” már csak a depresszió és a leépülés a norma. Valójában a középkorú és idős emberek rendkívül különbözőek a szexualitásban, akárcsak az élet többi területén. Egy életutat végigkísérő felmérés során kiderült: az életükkel elégedett emberek kivétel nélkül jónak vagy legalábbis kielégítőnek tartják párkapcsolatukat, míg aki boldogtalan párkapcsolatban él, életét „kompromisszumnak”, „taposómalomnak” véli. A kutatás egyértelműen megmutatta, hogy az életminőség legfontosabb meghatározója a magánéletből fakad, ezt követi a munka, amennyiben az hivatás.
Az intimitás és a szexualitás iránti vágy még akkor is megjelenik az idősek mindennapjaiban, ha ennek megélésére már nincs színtér. Az együtt megidősödő házaspárok tagjainak életében nem ugyanakkor érkezik el az a pont, amikor úgy érzik, már nem tartanak igényt a másik testi közelségére. Erről nem esik konkrétan szó, még az egyébként jól funkcionáló párkapcsolatok esetében sem, inkább csak spontán módon elmarad az érintkezés, vagy egy-két kudarccal járó kísérlet után megszűnik.
"Vizsgálataim során találkoztam több olyan 65 év feletti párral is, akik számára korábban soha nem hozott annyi boldogságot a szerelmi élet, mint most. Az együttlét mélyebb lett, ideje sokkal hosszabb, mint fiatalon volt, a jelentése is gazdagabb" - mondta el a HVG-nek publikáló Einspach-Tisza Kata pszichológus. Ugyanakkor vannak olyan párok, akiknek életéből egészségügyi okok miatt tűnik el a testi szerelem. És noha egyikük vágyna még a közeledésre, a másik már nem tesz ezért. Mindezt azért nem hozza szóba a partner, mert a kapcsolatuk egyébként nagyon jól működik. És olyan eset is van, amikor a pár egyik tagja szinte örül, hogy a másik vágya lankad, mert sosem volt vele öröm a szex.
Forrás: HVG
