A szorongás a többi között olyan fizikai tüneteket okozhat, mint az erős szívdobogás és az izzadás, valamint emelheti a vérnyomást is – áll az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) definíciójában. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint mindez fordítva is igaz: a magas vérnyomás tudata is okozhat a páciensben szorongást.
Az összefüggés megértéshez tudni kell, hogy szorongás során a test stresszhormonokat termel, amelyek természetes módon emelik a pulzust és szűkítik az ereket, ezek a folyamatok pedig vérnyomás-emelkedést okozhatnak. A szorongás miatti vérnyomásváltozás ugyanakkor jellemzően átmeneti jellegű, és megnyugváskor visszaáll a normális értékekre. A tartós, kezeletlen stressz azonban idővel ugyanúgy károsíthatja a szívet, az ereket, a veséket, mint a magas vérnyomás. A szorongás kezelésében ugyanakkor nagyon tudatosnak kell lenni, ugyanis az e célból rendelt gyógyszerek (főként a szerotonin és a noradrenalin-visszavétel-gátlók) szintén megemelhetik a vérnyomást.
Hogyan okozhat a magas vérnyomás szorongást?
Bizonyos esetekben a magas vérnyomás diagnózisa szorongást okozhat. Sokan félthetik ugyanis miatta az egészségüket, bár ez tartós, kevésbé intenzív érzés. Az úgynevezett hipertenziós krízis tünetei azonban kifejezetten stresszreakciót indíthatnak be a páciensekben. Ilyenkor nem a vérnyomás számszerű értéke számít, hanem az, hogy gyors, hirtelen emelkedés következik be. Ha valakinek rövid idő alatt 120/80-ról 160/100 Hgmm-re emelkedik a vérnyomása, az is okozhat tüneteket, miközben akár 210/120 Hgmm-es érték mellett is lehet panaszmentes a beteg, ha az stabilan magas és lassan alakult ki. Vagyis, ha a vérnyomás kiugrik, amit orrvérzés, rossz közérzet, fejfájás kísér, várjunk öt percet, és ismételjük meg a mérést. Amennyiben nem csökken, és a panaszok is fennállnak, hívjunk mentőt.
A kezelés minden esetben szükséges
Ha valaki tartósan szorong, vagy nem tudja feldolgozni a stresszt, mindenképpen érdemes ebben segítséget kérnie. A pszichológusok, pszichiáterek különböző módszerekkel és szükség esetén gyógyszerekkel is tudnak segíteni, de nagy szerepe lehet az életmódváltásnak, a rendszeres mozgásnak, táplálkozásnak, relaxálásnak is a pszichés egyensúly visszaszerzésében.
„Természetesen a magas vérnyomást is kezelni kell, már csak a szövődmények megelőzése végett is” – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter. „Ha diagnózis születik a magasvérnyomás-betegségről, kiemelten fontos az orvos által elrendelt kezelés. Ez 160/100 Hgmm alatti vérnyomásnál, szövődmények nélkül és társbetegségek hiányában kifejezetten életmódkezelés, e fölötti vérnyomásnál pedig életmódkezelés is a gyógyszeres kezelés mellett. Ez utóbbi általánosságban akkor indokolt, ha az életmódkezeléssel három hónap alatt a célérték elérése nem sikerült, illetve magasabb vérnyomásértékeknél, társbetegségek és vagy szövődmények megléte esetén. A jó hír, hogy megfelelően megválasztott kezeléssel és a páciens együttműködésével a magasvérnyomás-betegség kezelhető, így az emiatt érzett esetleges szorongás is jelentősen csökkenthető” – tette hozzá.
