Akárcsak Magyarországon, a Dél-afrikai Köztársaságban is 2014-ben indult el az általános iskolás lányok széles körű oltása humán papillomavírus (HPV) ellen. Míg itthon minden tanévben a hetedik osztályos diákok kaphatják meg térítésmentesen a vakcinát – 2020 óta a lányok mellett már a fiúk is –, addig Dél-Afrikában a 9 év feletti, negyedik osztályos lányok bevonásával indult el a program. Az első évben ott a jogosult diákok 87 százaléka kapta meg legalább az oltássorozat első dózisát – írja a The Conversation oldalán Dorothy Nyemba-Machemedze és Sinead Delany-Moretlwe. A Witwatersrandi Egyetem két kutatója egy frissen megjelent tanulmányban annak járt utána, hogy milyen előrelépéseket tudott elérni az immunizálási program több mint egy évtized elteltével – eredményeik pedig bizonyos szempontból nekünk, magyaroknak is tanulságosak lehetnek.
A HPV elleni oltás hatékonysága: ezt mutatják a dél-afrikai adatok
Mindenekelőtt fontos megemlíteni, hogy a HPV-fertőzés nemcsak az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés a világon, de a kórokozó egyes típusai többféle rosszindulatú daganatos megbetegedést is kiválthatnak. A méhnyakrákos megbetegedések szinte majdnem minden esetben tartósan fennálló HPV-fertőzés nyomán alakulnak ki. Különösen veszélyes e tekintetben a HPV 16-os és 18-as típusa, amelyek együtt a méhnyakrákos esetek mintegy 70 százalékáért felelősek globálisan. A védőoltásra és a szűrési lehetőségekre tekintettel a méhnyakrák az egyik leghatékonyabban megelőzhető rákos megbetegedés napjainkban, ennek ellenére továbbra is számos nő halálát okozza évről évre. Becslések szerint több mint 660 ezer új diagnózis születik évente a világon, túlnyomó többségében a kis- és közepes jövedelmű országokban.
A Dél-afrikai Köztársaságban tovább súlyosbítja a helyzetet a népességet sújtó HIV-járvány. Az immunrendszert gyengítő fertőzés a HPV elleni küzdelemben is kockázatnövelő tényezőként jelenik meg, ezáltal a méhnyakrák veszélyét is fokozza. 2025-ös adatok szerint az ország lakosságának 12,3 százaléka, közel 8 millió ember él HIV-fertőzéssel Dél-Afrikában. Éppen ezért itt különösen fontos, hogy minden lehetőséget megragadjanak a HPV-vel szembeni védekezésre. Nyemba-Machemedze, Sinead Delany-Moretlwe és munkatársaik azt mérték fel, hogy hogyan alakult a HPV-fertőzés előfordulása a serdülőkorú lányok körében a 2014-es oltási program bevezetése óta, és az eredmények magukért beszélnek.
A HPV 16-os és 18-as típusa által okozott fertőzések száma 83 százalékkal, kevesebb mint ötödére esett vissza az oltási program előtti időkhöz képest. „Ez rendkívül biztató hír egy olyan ország számára, amely a méhnyakrák jelentette egyik legnagyobb terhet viseli a világon. Egyszersmind fontos bizonyítékul szolgál más afrikai országoknak, ahol szintén magas a HIV előfordulási aránya, hogy érdemes tovább dolgozni a méhnyakrák mint közegészségügyi probléma megszüntetéséért” – fogalmaznak cikkükben a kutatók.
Kapcsolódó cikk
Így mérték fel a HPV-oltások hatását
Érdemes hozzátenni, hogy a HPV-fertőzés kezdetétől akár évtizedek is eltelhetnek a méhnyakrák kialakulásáig. Így aztán korai lenne még kihirdetni az oltási program egyöntetű sikerét pusztán a rákos megbetegedések száma alapján. Éppen ezért a kutatócsoport inkább azt vizsgálta, hogy a vakcina által célzott HPV-típusok ritkábbá váltak-e az érintett generációkban, hiszen ebből lehet leginkább a méhnyakrák jövőbeli előfordulását előrejelezni. A kutatásban olyan lányokat hasonlítottak össze, akik az oltási program kezdetén vagy már túl idősek voltak, ezért nem immunizálták őket, vagy még éppen befértek a korcsoportba, és megkaphatták a védőoltást. Összesen 2357 résztvevő adatain alapult így az elemzés, akik mintegy negyede HIV-fertőzött volt.
Mint ugye említettük, az oltottak körében több mint 80 százalékkal ritkábban lehetett a HPV 16-os és 18-as típusát kimutatni. Ez jelentős javulás, tekintve, hogy az oltatlanok között minden ötödik lány hordozott magas kockázatú vírustörzset, míg az oltásra jogosult lányok esetében százból csupán hárman. A program a HIV-fertőzéssel élőknél is hasonlóan előnyösnek bizonyult: a magas rizikójú HPV-fertőzések előfordulási aránya itt 29-ről 4 százalékra mérséklődött. Sőt, a HPV egyéb, szintén potenciálisan rákkeltő típusai is háttérbe szorultak, amelyek genetikailag hasonlítanak a 16-os és a 18-as típusra. Ezt a jelenséget keresztvédettségnek nevezik, amely szintén erősíti a vakcinációs program összesített hatását.
Lényeges az is, hogy az említetteken túl más HPV-típusok előfordulása nem csökkent érdemben. Ez arra utal, hogy a javuló mutatók valóban az oltásoknak köszönhetők, nem pedig egyéb tényezőknek. Ugyanígy fontos megfigyelés továbbá, hogy azon lányok körében is csökkent a fertőzések előfordulása, akik bár jogosultak lettek volna a védőoltásra, mégsem vették fel azt. Esetükben feltehetően a nyájvédettség hatását lehetett kimutatni ilyen módon. „Ez arra utal, hogy ha a lakosság többsége megkapja az oltást, a vírus jóval kevésbé terjed a közösségben, ami a be nem oltott emberek védelmét is segíti” – magyarázza Dorothy Nyemba-Machemedze és Sinead Delany-Moretlwe.
