Legkorábbi őseinket tetőtől talpig szőr borította, ami fontos szerepet játszott a testhőmérséklet szabályozásában és a napsugárzás elleni védelemben is, a fejbőrszőrzet mindezek mellett a koponyát is védte az esetleges kisebb sérülésektől. Idővel azonban, a fejlődésünk során egyre kevesebb szőr nőtt a testünkön. Mára pedig, míg a testszőrzet egy kis része fontos egészségügyi funkciókat lát el – például az orrszőr véd a légutakba kerülő baktériumok ellen –, a fejbőrünkön található legmarkánsabb szőrzet elsősorban esztétikai célokat szolgál – mondta el Brett King, a Yale Egyetem bőrgyógyász professzora a National Geographic-nak.
Miért hullik?
Bár a haj szinte az egyetlen, ami egész életünkben növekszik, ez az egyik első funkció is, amely az egészségi állapot romlásakor leáll. A kemoterápiában részesülő rákbetegek például gyorsan elveszíthetik a hajukat, mivel a kezelés a növekvő sejteket célozza meg. Ha valaki táplálkozási hiányban szenved, vagy egy betegség miatt sokat fogyott, szintén a hajnövekedés az egyik első funkció, ami leáll – fejtette ki George Cotsarelis, a Pennsylvaniai Egyetem bőrgyógyászati tanszékének vezetője.
A hajápolás virágzó, milliárdos iparág. Miközben számtalan cég reklámozza a termékét azzal, hogy segíti a haj növekedését, nem teljesen egyértelmű, a hajnak valójában mire van szüksége. A haj egy szárból, a látható részből és a gyökérből áll, amely a bőrhöz csatlakozik. A gyökeret a bőr alatt egy hajhagymának nevezett hüvely veszi körül, ez segíti elő a haj növekedését. A fejbőr szőrzete három szakaszon megy keresztül: a leghosszabb növekedési fázison, az átmeneti fázison, az utolsó szakaszban pedig sok esetben kihullik. Az életkor előrehaladtával a tüszők kevesebb melanint termelnek, így a haj egyre világosabb lesz, míg végül fehérré nem válik, közben a hajhullás fokozódik, a növekedés pedig lelassul.
Ha ilyen, biztos nem egészséges
A vékonynak tűnő, sérült, vagy töredezett haj általában nem egészséges, ha pedig a fejbőr kilátszik a haj alól, az is erre enged következtetni. Idősebb korban a haj érzékenyebbé válhat az olyan környezeti tényezőkre, mint a szél, az UV-fény, a páratartalom és bizonyos vegyi anyagok – fejti ki Oma Agbai. A Kaliforniai Egyetem Davis Orvosi Karának klinikai bőrgyógyász professzora szerint ezért is fontos, hogy még a hajnövekedés aktív szakaszában figyeljünk oda a megfelelő gondozásra. A szorosan húzott hajviselet például a hajhagymák károsodását okozhatja, ami erősebb hajhulláshoz vezethet. A szakember a túlzott hajfestést sem javasolja, ez ugyanis károsíthatja a hajszálat, ami tompasághoz, fokozott töredezettséghez vezethet.
A rendszeres hajmosás viszont azért fontos, mert amellett hogy tisztít, segít a fejbőrnek megszabadulni az elhalt hajszálaktól, ez pedig serkenti az új szálak növekedését. A tüszőinkhez faggyúmirigyek kapcsolódnak, amelyek faggyúnak nevezett olajat termelnek, hogy nedvességet adjanak a hajnak. Ha az egyenes hajú emberek nem mossák meg gyakran, a faggyú felhalmozódhat, ez pedig gyulladást és korpásodást okozhat. Persze a túl gyakori hajmosást sem javasolja a szakember, az ugyanis kiszáríthatja a hajat. Jó tudni, hogy a fekete haj gyakran száraz és durva, ezért azt nem szükséges olyan gyakran megmosni.
