A mikroméretű műanyagszemcsék a hétköznapi tárgyak és ipari termékek kopásából, bomlásából származnak. Állatokon végzett korábbi vizsgálatok kimutattak már mikroműanyagokat az állatok emésztőrendszerében, valamint a vérében és a májában egyaránt.
Károsak-e a mikroműanyagok?
A Bécsi Orvosi Egyetem (MedUni) és az osztrák Szövetségi Környezetügyi Hivatal próbatanulmánya nyolc 33 és 65 év közötti felnőtt - egy osztrák, egy brit, egy finn, egy olasz, egy holland, egy lengyel, egy orosz és egy japán - bevonásával készült, akiket arra kértek, hogy egy héten át jegyezzék le, mit esznek, illetve adjanak le székletmintát elemzésre. A tesztalanyok mindegyike fogyasztott olyan ételt, amelynek műanyag csomagolása volt, vagy ivott műanyagpalackból. A résztvevők egyike sem volt vegetáriánus .
A kutatók mind a nyolc alany mintáiban kimutattak mikroműanyagokat. "A laboratóriumunkban kilenc különböző típusú, az 50-től az 500 mikrométeresig terjedő műanyagokat mutattunk ki" - árulta el Bettina Liebmann, a környezetügyi hivatal kutatója. A kutatók szerint noha vannak arra utaló jelek, hogy az emésztőszerveket károsíthatják a műanyagrészecskék vagy az általuk okozott gyulladás, további tanulmányokra lesz szükség az embereknél esetlegesen fennálló kockázatok kiértékeléséhez. A szakemberek továbbá nem tudták összefüggésbe hozni a kimutatott részecskéket az alanyok által elfogyasztott élelmiszerek típusával.
A németországi Szövetségi Kockázatelemző Intézet szerint a jelenlegi kutatások alapján a mikroműanyagok nem jelentenek egészségi kockázatot az emberre nézve. Szakértők továbbá arra figyelmeztetnek, hogy a mostani tanulmány túlságosan kis méretű és kezdetleges ahhoz, hogy egyértelmű következtetéseket lehessen levonni belőle.
