Drága betegség az asztma

A világon közel 235 millió asztmás beteg él, hazánkban 300 ezerre tehető a számuk. Közülük 5-10 százalék súlyos asztmában szenved. Az európai országokban évente közel 10 milliárd eurót költenek a súlyos asztmások ellátására. Idén az Asztma Világnapja május 2-ára esik.

A betegség előfordulási gyakorisága folyamatosan növekszik a fejlett országokban, és az egy páciensre jutó, asztmához kötődő költségek is emelkedő tendenciát mutatnak. Az asztmás páciensek betegségkontrolljának elérése nagyon fontos, nem csupán a beteg egészsége és életminősége, de a kórkép okozta nemzetgazdasági költségek szempontjából is. Az asztma által generált társadalmi és gazdasági teher hatalmas. Éves szinten a betegek ellátási összköltsége Európában 19,3 milliárd euró, amelynek több mint a fele a súlyos asztmás betegekhez kötődik.

asztma
A súlyos asztma hatalmas teher a betegnek és az ellátást finanszírozó társadalomnak is

A betegség osztályzásának alapja a kontroll foka. Azaz, hogy gyógyszeres terápia mellett milyen súlyosak a tünetek, illetve az adott beteg esetében mekkora például az asztmaroham jelentkezésének vagy a kórházi ellátás szükségességének rizikója. Az asztma tüneti kontrolljának három szintje különböztethető meg: a kontrollált, a részlegesen kontrollált, valamint a nem kontrollált betegség. Általánosságban elmondható, hogy a tartósan kontrollált állapot az asztmarohamok (exacerbációk) számának és az asztma jövőbeli rizikójának csökkenését eredményezi.

A közvetlen egészségügyi (gyógyszerelés, kórházi vagy sürgősségi ellátás stb.) és a közvetett, nem egészségügyi (korai halálozás, munkahelytől távol töltött napok stb.) kiadások egyértelmű összefüggést mutatnak az asztma súlyosságával és az asztmakontroll fokával. A nem kontrollált állapot tehát jelentős költségnövelő tényező, és egy hazai felmérés alapján betegeink negyede ide sorolható. A nem kontrollált betegcsoportra fordított direkt és indirekt költségek két-háromszorosát tehetik ki a kontrollált betegcsoporténak. A nem kontrollált asztma jelentősen több sürgősségi és kórházi felvételt, orvosi vizitet igényel, mint a részlegesen kontrollált vagy kontrollált betegség. A kontrollált asztmások kihagyott munkanapjainak száma is alacsonyabb.

A betegségekkel összefüggő kiadások két csoportra oszthatóak. A direkt költségek az asztmás páciens gondozásával kapcsolatos kiadások (a gyógyszerek, az ügyeleti, sürgősségi osztályos és kórházi ellátás költségei a szükséges humánerőforrás és eszközök biztosításával együtt), míg az indirekt költségek a munkával kapcsolatos veszteségekből adódnak: ilyen a kimaradó vagy csökkent produktivitás melletti munkanap, de költségeket generál az időszakos és tartós rokkantság, illetve a korai mortalitás is.

Jelenleg az orvostudomány csupán tüneti kezelést ismer az asztmára, a betegséggel járó kellemetlen panaszok enyhítésére azonban már számos gyógyszer áll rendelkezésünkre. Részletek!

Mindez a számok nyelvén a következőket jelenti. A jelenlegi terápiák mellett is rosszul lévő betegek esetében közel 40 százalékkal magasabb az éves költség, mint a kontrollált betegeknél és a kontroll csökkenésével nemcsak a direkt, hanem az indirekt költségek aránya is nő. Az asztma súlyossága szempontjából nézve, súlyos asztmában a havonta kihagyott munkanapok száma 3,67, a csökkent produktivitású napok száma pedig 9,85 nap az európai betegpopulációban. Nem kérdés tehát, hogy az asztmás páciensek , ezen belül is a súlyos asztmás betegek betegségkontrolljának elérése mind orvosilag, mind pedig társadalmi-gazdasági szempontból nagyon fontos.

Az asztma és a súlyos asztma hátterében többféle ok állhat. A betegek egy jól körülhatárolt csoportjában bizonyos sejtek gyulladásos állapota a betegség fő tényezője. Ezt jelenleg szteroidos kezeléssel próbálják féken tartani, de számukra komoly segítséget jelenthetnek majd az új biológiai terápiák is.

Forrás: GlaxoSmithKline

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

Szellemszéklet: mit jelent pontosan? – Ezt üzeni vele a szervezet
magyar egészségügy
Hegedűs Zsolt elárulta az első reformot – Nagy változások lesznek az egészségügyben
magnézium szedése
Magnézium: mikor vegyük be, hogy nyugodtan aludjunk tőle? Szakértő elárulta a titkot
Itt látszik a laborleleteden, ha már károsodott a veséd
bőrrák
Hogy néz ki a bőrrák? – Képeken mutatjuk a gyanús elváltozásokat
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +20 °C
Minimum: +2 °C

Változó vastagságú fátyolfelhőzet szűrheti a napsütést, helyenként (főleg délnyugaton) olykor el is takarhatja a napot, de kisebb csapadék legfeljebb elvétve alakulhat ki. A légmozgás nagyrészt gyenge vagy mérsékelt marad, majd estétől nagyobb területen északkeletire fordul és megélénkül.A legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 22 fok között várható.Késő estére 8 és 15 fok közé hűl a levegő. Fronthatás ma nem érvényesül, így a frontérzékenyek szervezete pihenhet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: az UV-sugárzás a felhőkön is áthatol. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! A napsugárzás egyszerre nélkülözhetetlen és veszélyes: szükségünk van rá a D-vitamin-termeléshez, ugyanakkor komoly egészségügyi kockázatokat is hordozhat. Kvízünkből megtudhatod azt is, milyen tévhitek élnek vele kapcsolatban az emberek fejében.
kvíz
Kvíz: felismered képről az emberi szerveket? – Teszteld az anatómiai tudásod! Mennyire vagy jártas az anatómiában? Felismernéd képek és pozíciójuk alapján az emberi belső szerveket? Tedd próbára tudásod kvízünk segítségével!