Az Ipsos a világjárvány itthoni berobbanásától kezdve havi rendszerességgel mérte a koronavírusra adott hazai lakossági reakciókat. A nemzetközi kutatócég a harmadik hullámot követően elkészítette a tavaly április óta felvett, nagy mélységű adatok visszatekintő kiértékelését.
A magyarok eltérően reagáltak a járványra
Mint az az eredményekből kiderült, globális szinten a koronavírus egy csapásra háttérbe szorította a korábban kiemelkedő fontosságú problématerületeket (így a bűnözés és erőszak, a korrupció), és immár 15 hónapja áll az első helyen. A világjárvány dominanciája ugyan enyhült a 2020. áprilisi közhangulathoz képest, de érezhető hatással volt az élet egyéb területeire is, például világszerte jelentősen növekedtek a munkanélküliséggel kapcsolatos aggodalmak.
Magyarország lakossága már egyetlen hónap után jóval kisebb jelentőséget tulajdonított a koronavírusnak, összemérve azt az olyan hagyományosan kritikus területek, mint az egészségügy vagy a gazdasági és politikai korrupció problémáival. Ez utóbbiak pozíciója nem változott, csak az említések relatív gyakorisága esett vissza - így továbbra is a magyar lakosságot legjobban foglalkoztató problémák maradtak, a szegénységgel és társadalmi egyenlőtlenséggel kiegészülve.
A tudományban hiszünk, mégsem a szerint cselekszünk
A vírus itthoni megjelenésekor a magyar lakosság a tudóstársadalom és a WHO javaslatait értékelte a leghitelesebbnek (65-63 százalék említés), szemben a médiával és a kormányzati kommunikációval (41 százalék és annál alacsonyabb említések). A hónapok múlásával (az igazán magasra akkor még nem emelkedő járványügyi adatokat látva) erősödtek azok a hangok, amelyek szerint előzetesen eltúlozta a média a koronavírus kockázatait . Mindezzel párhuzamosan 2020 nyarán fokozatosan visszaesett a televíziós hírek, valamint a kormány kommunikációjának vélt hitelessége, és erősödött az alternatív információforrások (közösségi média) megbízhatósága a lakosság visszajelzése alapján.
A járványkezelés során az egyedüli biztos információforrás az Egészségügyi Világszervezet (WHO) maradt a magyarok számára, amely a nyári időszakban is az arcmaszkok viselésére buzdított. Ennek, valamint az operatív törzs kommunikációjának, és természetesen a maszkok javuló hazai elérhetőségének is köszönhetően ez a mutató látványos emelkedésbe kezdett Magyarországon. Annak ellenére is tartósan elterjedt maradt a szájmaszkok viselése mint fő védekezési szokásunk, hogy az általános fegyelem 2020 nyarára visszaesett.
Októbertől már jelentős szerepe volt a tapasztalt trendekben a második hullám magas megbetegedési számainak, a magyar kormány maszkviselést kötelező rendelkezéseinek, valamint a karácsonyi ünnepeket megelőző, a családi, baráti látogatások mellőzését szorgalmazó javaslatoknak. Ugyanakkor a lakosság reakciója csak 2-3 hónappal követte le a valós megbetegedési számokat, és a személyes védekezés nem akkor tetőzött, amikor az egészségügyileg indokolt volt, hanem amikor a második hullám már gyakorlatilag lezajlott - de a kormányzat továbbra is óvatosságra intett (december-január).
A harmadik hullám a (hazai és globális szinten is) legrosszabb járványügyi adatai ellenére sem ösztönözte a magyar lakosságot a 2020. áprilisi, illetve a december-januárhoz hasonló fegyelmezettségre (kivétel ez alól a maszkviselési és kézmosási arány). Ebben az "általános fáradtságnak", a nyitásra vonatkozó ígéreteknek, illetve az ezzel kapcsolatban korábban lezajlott nemzeti konzultációnak is szerepe volt. Az utóbbi hónapok dinamikusan javuló járványadatai mellett a személyes védekezés így felvázolt összképe a 2020. áprilisi, decemberi/januári, valamint 2021. áprilisi lokális csúcsai után mostanra a lakosság megnyugvásáról tanúskodik.
Az oltási kampány elfeledtette a valós járványügyi adatokat
A megoldást a korábbi várakozásoknak megfelelően a vakcinák jelentették itthon is. 2020 nyarán az (akkor még nem létező) védőoltásokban látta a járvány lezárásának kulcsát a legszélesebb réteg, majd az ország vezetése erre is hegyezte ki stratégiáját.
Az általános oltási hajlandóság széles spektrumot járt be fél év alatt. 2020 októberében még csak a lakosság 42 százaléka tervezte a vakcinációt (negyedük akár fizetni is hajlandó lett volna érte), a különböző ellenanyaggyártmányok megjelenésének és javuló elérhetőségének, valamint a kormányzati kommunikációs kampánynak köszönhetően azonban az arány fokozatosan emelkedett, és mostanra elérte a 74 százalékot.
A harmadik hullám hivatalos lezárultát követően egyetlen kérdés maradt nyitva a lakosság számára: mikor kapjuk vissza a korábbi, szabad életünket? A magyarok körülbelül egyharmada (37 százalék) véli úgy, hogy legkésőbb szeptemberig megszüntetheti Magyarország kormánya a hazai korlátozásokat, míg további 28 százalék őszi vagy még későbbi időpontot vár. Továbbra is jelentős méretű lakossági csoport (16 százalék) szerint reális az a félelem, amely szerint sosem lesz már olyan szabad az életünk, mint a világjárványt megelőzően - és minden ötödik lakos bizonytalan a teljes nyitás kérdését illetően.
Van, ahol csak 60 év felettieknek javasolják az AstraZenecát - olvassa el a témában írt korábbi cikkünket !
