A kutatócsoport kimutatta, hogy a legveszélyesebb kórházi fertőzéseket okozó baktériumok képesek ellenállóvá (rezisztenssé) válni olyan új antibiotikumok ellen, amelyek még nem is kerültek piacra. Emiatt ezek a fontos gyógyszerek azelőtt elveszíthetik a hatékonyságukat, hogy széles körű használatuk megkezdődne – írja csütörtöki közleményében az SZBK. A kutatás eredményei a Science Translational Medicine és a Nature Microbiology tudományos folyóiratokban jelentek meg.
A rezisztenciamentes antibiotikumok mítosza
„Az új antibiotikumokat a fejlesztők gyakran úgy hirdetik, hogy nem alakul ki ellenük rezisztencia. Azonban ezt az állítást a rezisztenciamentességről ritkán támasztják alá meggyőző adatok” – mutatott rá dr. Pál Csaba akadémikus, a kutatások vezetője. „Kutatásunk egy másik problémára is rávilágított: az antibiotikumfejlesztés általában arra irányul, hogy az adott szer minél több baktériumra hasson, azaz minél szélesebb legyen a spektruma. Való igaz, hogy sok új antibiotikum hatékonyabb ebből a szempontból az elődeinél, de ez egyáltalán nem garancia arra, hogy sokáig hatásos is marad a klinikumban” – tette hozzá.
A két tanulmány összesen 18 új antibiotikumot vett górcső alá, és az eredmények meglehetősen elkeserítőek: szinte minden tesztelt antibiotikum ellen gyorsan kialakult a rezisztencia, megcáfolva a korábban leközölt ígéreteket. Például elsőként mutattak ki rezisztenciát a korábban csodagyógyszernek gondolt teixobaktin ellen, sőt, az erre a szerre ellenállóvá vált baktériumok más fontos antibiotikumokra is rezisztensek lettek. A helyzetet tovább súlyosbítja azon felfedezés, hogy a rezisztenciáért felelős mechanizmusok jelentős része már kimutatható klinikai izolátumokban, még mielőtt ezen baktériumok találkoztak volna az új szerekkel. Ennek két valószínű oka lehet: az egyik a meglévő antibiotikumok túlzott használata, a másik pedig az a tény, hogy az új antibiotikumok gyakran nem is annyira újak, mivel az elődeikhez hasonló elven működnek. Ez komoly veszélyforrást jelent, mivel így a legújabb antibiotikumjelöltek is hatástalanná válhatnak röviddel azután, hogy forgalomba kerülnek.
Változásra van szükség az antibiotikumok fejlesztésében
A kutatók szerint gyökeres szemléletváltásra van szükség az antibiotikumfejlesztésben. A felelős cégeknek a fejlesztési folyamat kezdetétől be kellene építeni a lehetséges rezisztenciamechanizmusok átfogó vizsgálatát. Ezáltal csökkenhet a rezisztencia kialakulásának kockázata, ami nemcsak tudományos, hanem gazdasági szempontból is előnyös. Jelenleg ugyanis az antibiotikumfejlesztések nagy része veszteséges, részben pont a rezisztencia korai felbukkanása miatt.
„Ki kell emelnünk, hogy néhány új antibiotikum viszont ígéretes a jövőre nézve. Ezekre lassabban alakul ki a rezisztencia, vagy csak bizonyos baktériumfajok képesek alkalmazkodni hozzájuk. A következő fontos lépés az, hogy minél jobban megértsük ezen ígéretes antibiotikumok közös jellemzőit” – jegyezte meg Dr. Daruka Lejla, a tanulmányok egyik első szerzője.
Az új kutatási eredmények rávilágítanak arra, hogy az új antibiotikumok fejlesztésénél az innovatív megközelítéseket kellene előtérbe helyezni, beleértve az új célpontok kiaknázását, illetve a már meglévők előnyös kombinálását. Emellett kiemelt fontosságú a már forgalomban lévő antibiotikumok felelős használata. Így a rezisztenciamechanizmusok terjedését lassíthatjuk, és ezáltal megőrizhetjük az új szerek hatékonyságát.
Borítókép: Getty Images
