A nyugati világban a túlzott tisztaság kapcsolatba hozható az autoimmun és allergiás betegségek terjedésével - állítja Barbara Fazekas de St Groth professzor, az ausztráliai Centenáriumi Intézet munkatársa.
A The Conversation oldalain olvasható publikációban Fazekas de St Groth a higiéniai hipotézist mutatja be, mely az életszínvonal-növekedés és egyes immunológiai alapú betegségek (allergia, 1-es típusú cukorbetegség, szklerózis multiplex) között kapcsolatot veti fel.
A higiéniai viszonyok javulása során az egyén kevesebb mikroorganizmussal érintkezik, azonban a felelős kórokozókat mindeddig nem sikerült leírni.
A professzorasszony szerint a jelenség kulcsa az immunrendszer speciális elemei, a T-sejtek lehetnek, ezek közül is a szabályozásért felelős típusok (T-reg). Ezek kontrollálják a nem kívánt immunválaszt, ami az autoimmun és az allergiás betegségekre jellemző. Azonban kiderült, hogy az immunelemek 90 százaléka a gyomor-bélrendszer területén található meg. A higiénia hipotézis szerint a korai élet során a bélrendszerünk baktériumokkal való találkozása befolyásolja a normál bélflóra összetételét, és a később hosszú távú hatása van az immunrendszer működésére.
A bélbaktériumok immunrendszeri hatásait csak most kezdjük megérteni, ugyanis ezek közül sokat kísérleti körülmények között nem tudnak tenyészteni. Az újabb felfedezések a baktériumok genetikai állományának vizsgálataihoz köthetők. Ennek feltérképezését tűzte ki céljául a Humán Mikrobiom Project - mely a Humán Genom Projecthez hasonló vállalkozás.
