Bár maga a skin cycling kifejezés viszonylag újnak számít, a koncepció, ami mögötte áll, a legkevésbé sem új keletű, főleg azok számára nem, akik tudatosan ápolják a bőrüket. Tulajdonképpen arról van szó, hogy az egyes aktív hatóanyagokat tartalmazó termékeket egy tervezett menetrend szerint váltogatjuk, annak érdekében, hogy a bőrt ne terheljük túl a különféle összetevőkkel.
Ez különösen azok számára fontos, akiknek a bőre hajlamos az érzékenységre, kiszáradásra, kipirosodásra illetve pattanásosodásra, de tulajdonképpen mindenkinek hasznos lehet, különösen azoknak, akik még kezdők a bőrápolás terén. A tudatosan megtervezett rotáció abban is sokat segít, hogy a bőrápolási rutinunkkal a lehető legoptimálisabb eredményeket érjük el.
Kevés hatóanyag is elég, ha jól választjuk ki őket
A skin cycling módszer lényege tulajdonképpen a kevesebb több elve. Ha szeretnénk ezt a módszert követni, akkor az elején két fontos dolgunk van: határozzuk meg a bőrtípusunkat, utána pedig azt, hogy milyen bőrproblémát, illetve bőrállapotot szeretnénk kezelni a bőrápolási rutinunk segítségével. Ezután érdemes célzottan kiválogatni, hogy milyen aktív hatóanyagokat szeretnénk használni, és összeállítani egy olyan tervet, amelyben napi bontásban váltakoznak a különféle összetevők. Ehhez érdemes lehet szakember segítségét igénybe venni.
A bőrápolás alapját napi szinten három lépés kell, hogy képezze, a tisztítás, a hidratálás és a fényvédelem. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nappal tisztítunk, hidratálunk és fényvédőt használunk, este pedig tisztítunk és hidratálunk. A reggeli arcisztítás történhet sima langyos vízzel is, ha többet nem igényel a bőrünk, a fényvédelemre pedig évszaktól függetlenül minden nap szükség van. Egyes bőrtípusoknál, különösen nyáron elég lehet csupán a fényvédő használata is, mivel számos olyan jó minőségű fényvédő kapható már, amelyekben elegendő hidratáló hatóanyag is található – ezt mindig az egyéni igények döntik el.
Legyen alap bőrápolási rutinunk
Este pedig fontos a két lépéses arctisztítás, először egy olajos, majd utána egy vizes bázisú lemosóval, mert így lehetünk benne biztosak, hogy minden szennyeződést, illetve fényvédőmaradványt maximálisan eltávolítottunk a bőrünkről. Ezután következhet a hidratálás – akár ugyanazt a hidralót is használhatjuk nappalra és éjszakára is, de érdemes figyelembe venni, hogy az őszi/téli időszakban a hideg illetve a fűtésszezon miatt a bőr könnyebben kiszárad, ezért gazdagabb, több olajat/vajat, illetve bőrvédő/bőrnyugtató összetevőt tartalmazó hidratáló krémet igényelhet.
Mindig tartsuk be a fokozatosság elvét
Ha ezekkel az alaplépésekkel megvagyunk, akkor jöhet a kifejezetten problémamegoldó, aktív hatóanyagok kiválogatása a bőrünk igényei szerint. Ezek közé tartoznak például a retinol és származékai, a különféle hámlasztó hatású savak (AHA, BHA, PHA), a niacinamid, az azelainsav vagy az arbutin.
A rendszeres hámlasztás segíthet támogatni a bőr természetes megújulási folyamatait, melynek során az elhalt hámsejtek leválnak a bőrfelszínről, és átadják a helyüket az új, friss bőrsejteknek. Fontos, hogy a kémiai hámlasztókat mindig fokozatosan vezessük be a rutinunkba, eleinte csak heti 1-2 alkalommal használjuk őket és ha úgy látjuk, hogy jól hatnak a bőrünkre, és nem okoznak irritációt, akkor emelhetjük a használat gyakoriságát, illetve az erősséget (ami az adott terméken belüli savkoncentrációt jelenti).
Hasonló a helyzet a retinollal és retinolszármazékokkal, és a niacinamid esetében is érdemes így eljárni, mert ez a hatóanyag is okozhat egyeseknél érzékenységet.
Napi bontásban használjuk az egyes hatóanyagokat
Gyakorlati példával élve, ha valakinek normál, vagy szárazabb típusú bőre van, és a rutinjának a célja az öregedésgátlás, illetve a ráncok simítása és a pigmentfoltok halványítása, annak valamilyen AHA-savat és retinoidszármazékot, valamint C-vitamint érdemes beépíteni a rutinjába.
A C-vitaminos terméket (ami lehet például szérum), minden második nap érdemes használni nappalra. Az esti rutinnál pedig egyik nap tisztítás után hámlasztás AHA-savval és hidratálás, a következő nap retinolos termék használata és hidratálás legyenek a lépések, majd az ezt követő két napban a hidratáláson és a bőrnyugtatáson legyen a hangsúly. Egy-két hónap után pedig, ha a bőr már hozzászokott, akkor három napos ciklusokban érdemes ugyanezt a menetrendet követni, tehát egyik nap hámlasztás, másik nap retinol, harmadik nap pedig bőrnyugtatás/hidratálás legyen a menet.
Zsírosabb vagy kombinált bőrűeknél is követhető egy hasonló rotáció, náluk azonban nappalra például a C-vitamin helyére kerülhet niacinamid, a hámlasztó pedig valamilyen BHA-savas (szalicilsav) termék legyen, mert ezek segítenek tisztán tartani a pórusokat, illetve a faggyútermelést.
Figyeljük a bőrünk állapotának változásait!
A fentiek mellett vannak még olyan hatóanyagok, amelyek minden bőrtípus számára bevethetők nappal és este is, például a remek öregedésgátló tulajdonságokkal rendelkező peptidfélék, a retinol természetes és gyengédebb alternatívájaként ismert bakuchiol, vagy az olyan hidratáló összetevők, mint a hialuronsav vagy a poliglutaminsav vagy a glicerin, illetve az olyan bőrnyugtató, bőrvédő hatóanyagok, mint a centella, a panthenol, a zöld tea kivonat vagy a ceramidok.
A lényeg, hogy igyekezzünk minél alaposabban megismerni a saját bőrünk igényeit, illetve figyeljünk arra, hogy az évszakok, illetve a különféle környezeti tényezők változásainak hatására az aktuális bőrállapotunk is változhat (felléphet vízhiány, fokozott érzékenység stb.), és ehhez képest próbáljuk “finomhangolni” a rutinunkat.
Ezek mellett pedig, ha valamilyen új hatóanyagot szeretnénk beépíteni, akkor mindig ellenőrizzük, hogy használhatók-e együtt azokkal az összetevőkkel, amelyek már a rutinunk részét képezik, és az új termék bevezetése előtt végezzünk pöttytesztet a nyakon vagy a fül mögötti bőrrészen.
A cikket Dr. Vass Ilona bőrgyógyász-kozmetológus lektorálta.
