"Emlékszem, hogy körülbelül 8 éves koromban megkérdeztem anyámat, mi az az óvszer, és annyit mondott rá: majd 18 évesen megtudod. Ezzel le volt rendezve. Talán ez is közrejátszhatott abban hogy nem nagyon beszélek vele ilyen dolgokról. Ha valami érdekelt, inkább utánanéztem, de nem igazán kérdeztem tőle semmit. Az biztos, hogyha nekem egyszer gyerekem lesz és fel fog tenni egy hasonló kérdést, én őszinte leszek hozzá" - olvasható az interneten egy tizenéves lánytól.
Tari Annamária pszichoterapeuta szerint a mai tizenévesek sokkal közelebb kerültek ehhez a témához, mint annak idején édesanyáik. Sokkal hamarabb érnek és érdeklődnek, már párkapcsolati igényük is lehet, miközben pszichoszexuális szempontból még teljesen éretlenek.
- A szülők akkor tudnak valódi segítséget és információkat nyújtani, ha őszinte és kiegyensúlyozott kapcsolatban állnak lányukkal. Sokan inkább hagyatkoznak szakirodalomra, a baráti környezet vagy az internet nyújtotta lehetőségekre, mert tudattalanul is ódzkodnak a témától, a kellemetlen kérdésektől vagy a feszültségektől, amit a téma felvetése előállíthat. Mindenképpen fontos, hogy a szülő folyamatosan hangsúlyozza, hogy segíteni akar és nem megfélemlíteni, vagy "huhogni" a veszélyekről. Ennek hiányában ugyanis egy kiskamasz is azt érzi, hogy anyja egyáltalán nem érti meg, sőt el akarja zárni előle az élet egyik legizgalmasabb területét - mondja a szakember.
- Otthon, a konyhában a viták és szülői számonkérések folynak, nem biztos, hogy oldott lesz a légkör. Az a tapasztalat, hogy nyugodt és semleges környezetben, tehát sétálás vagy cukrászdázás közben könnyebb ilyesmiről beszélni, jobban figyelhetnek egymásra és intimebb lehet a szituáció, hiszen ez olyan téma, amit komolyan kell venni.
- Hisznek nekünk a lányaink?
- Általában a mai gyerekek (is) úgy gondolják, a szüleik felett megállt az idő, nem értik a mai dolgokat, és emiatt elzárkóznak. Ha ezt a falat sikerül ledönteni és a "családi védelem" érzését felkelteni, akkor mindenképpen figyelni fog minden mondatára a kamasz, még akkor is, ha látszólag teljesen máshol jár az esze, vagy bagatellizálja az elhangzottakat.
Nem tanácsos riasztó példákkal indítani, tehát a korai terhességmegszakítás, a fájdalmak és lehetséges betegségek felsorolása indokolatlan félelmet kelthet a kamaszban, és egyben indulatait is felélesztheti. A mai kamaszok egyébként is sok információt beszereznek a netről.
Az édesanyától életszagú és felnőtt női bölcsességet, és megértést várnak. Kamaszkorban érlelődik a későbbi felnőttség szexuális és párkapcsolati identitása, a női aspektusok mind ebben a szakaszban alakulnak, érthető tehát, hogy a téma fontos egy fiatalnak, és éppen annyira szorongást okoz, mint amennyire érdekes. Ha megérzik viszont, hogy a felvilágosítás teljes mértékben őértük van és nem tiltások özöne, hanem bölcs tanácsok sorozata, akkor nem lesz baj, de ezt következetesen kell csinálni. Persze egy beszélgetéssel nem oldható meg semmi...
- Kell erőltetni, ha a lány maga nem érdeklődik? Ha nem kérdez, akkor az azt jelenti, hogy nem is gondolkodik ilyesmin?
- Nincs kamasz, aki ne gondolkozna ilyen dolgokon! Mindenképpen szóba kell hozni, 13 éves kortól már feltétlenül, de mindig az életkori érettségi szintnek megfelelően és a megszokott beszélgetési stílusban. Tehát ne kihallgatás vagy faggatózás legyen, esetleg szülői monológ, mert az legfeljebb azzal az érzelmi megkönnyebbüléssel járhat, hogy a folyamat megindult, de nem lesz hatásos.
- A beszélgetésen kívül mit tehet még az édesanya, ha felelősen akar ebben a témában cselekedni? Kísérje el nőgyógyászhoz?
- 15-20 éves korban a lányok - ritka kivétellel - általában szorongást élnek át egy nőgyógyászati vizsgálóban. A gyerekorvosát mindenki megszokja, a fogorvos is ismerős már, de a nőgyógyász akkor válik fontossá, ha valaki szexuális életet kezd élni. Filmekből ismert lehet számukra, hogy az orvos itt is fehér köpenyben van, de a vizsgáló helyiség ijesztő, nem beszélve a vizsgálati szituációról, amit azért minden lány elképzel jó előre. A szorongások attól termelődnek, hogy levetkőzve, ilyen pózban kiszolgáltatottnak vagy lemeztelenítettnek érezheti magát valaki. Hiszen az történik, hogy egy vadidegen férfihez vagy nőhöz kell bemenni és a legintimebb testrészét, és az ezzel összefüggő kérdéseit, panaszait kell neki meg- és bemutatni. A tanácsom tehát az, hogy a nőgyógyászhoz először úgy érdemes menni, ha előtte az anyai beszélgetés már lezajlott: ne egy "fehérköpenyes" mondjon el alapvető dolgokat.
- A fogamzásgátlásról történő felvilágosítás segíthet megelőzni a fiatalkori abortuszt?
- Igen, sokat segíthet a felvilágosítás, mert a fogamzásgátlás kérdése ebben az életkori csoportban még nem alapos szexuális ismereteken és kultúrán alapul. Döntően inkább csak a terhességtől való félelem motiválja és nem hosszú távú gondolkodás.
A tablettaszedés pontossága és az utasítások betartása lazább lehet, mint egy felnőtt nőnél! Az is előfordul, hogy egy lány titokban már szed gyógyszert és szexuális tapasztalatai is vannak, amiről a szülő esetleg nem is tud. Ilyen helyzetekben is feltétlenül a támogatás és a megértés a hosszú távon megtérülő kapcsolati elem, mert akkor számítani lehet a későbbi őszinteségre.
