A migrén kezelésének a beteg egyéni anyagcseréjétől függő személyre szabott lehetőségeit vizsgálják a HUN-REN - Szegedi Tudományegyetem Idegtudományi Kutatócsoportjának munkatársai – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) hétfőn az MTI-t.
A közlemény szerint a migrén sokszor elviselhetetlen szenvedéssel jár, de ez a fejfájástípus nem csak ezért számít a neurológia egyik legfontosabb betegségének. A világ lakosságának 10-16 százaléka szenved ettől a kórképtől, azaz hazánkban több mint egymillió embert érint ez a betegség, amely a nőknél gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál. Világszerte csaknem egymilliárd ember mindennapjaihoz tartozik hozzá ez az igen kellemetlen fejfájás.
Vécsei László professzor, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, minden olyan eredménynek, amely csökkenti a migrénes betegek szenvedését, nagyon komoly gazdasági következménye is van. A stressz kezelésével, megfelelő mennyiségű és minőségű alvás esetén csökkenhet a migrénes fejfájás, de a genetikai hajlam is közrejátszik annak kialakulásában. Több gén együttes hatása miatt nagyobb esély lehet a tünetek jelentkezésére. De a környezet is közrejátszhat ebben: előfordul, hogy valaki migrénes rohammal válaszol az időjárás-változásra, de a stresszes életmód és a nem alvás is kiválthat ilyen rohamokat. Egyes kutatások szerint a migrénnel élők statisztikailag kicsit nagyobb eséllyel kapnak stroke-ot, mint azok, akik nem szenvednek e betegségtől, de bizonyos fokú kapcsolatot találtak a migrén és az epilepszia között is.
A Vécsei László vezette szegedi kutatócsoport jelenleg a migrén és a kinurenin-rendszer kapcsolatát vizsgálja, amely területtel az eddigi kutatások még kevésbé foglalkoztak. Legfrissebb publikációjukban az ideg- és immunrendszer szerepét tekintették át a kinurenin-anyagcsere változása szemszögéből. A triptofán egy esszenciális aminosav, amelyet a szervezetünk nem tud előállítani, ezért táplálékkal kell bevinnünk. A kinureninek a triptofán anyagcseréjének fő termékei, hiszen ez az aminosav döntően kinureninné alakul át. A triptofánból a kinurenin-útvonalon keresztül igen változatos biológiai hatású molekulák képződnek, amelyek nagy jelentőséggel bírnak az immunrendszer és az idegrendszer működésében.
Az egyik ilyen anyagcseretermék a kinurénsav, amely gátolja az idegsejtek aktivitását, míg egy másik molekula, a kinolinsav ezzel szemben aktiválja azt. Ezek a molekulák egyúttal fontos szerepet játszanak az immunrendszer szabályozásában is. A szegedi kutatócsoport korábbi klinikai tanulmányaiban a kinurenin-anyagcsere jelentős változását nemcsak a migrénes, de a cluster - a féloldali kiterjedésű, rohamokban jelentkező - fejfájásban szenvedő pácienseknél is megállapította. Vécsei László kifejtette, a kinurenin mellett a PACAP-nek (hipofízis adenilát-cikláz aktiváló polipeptidnek) is fontos szerepe van a migrén kialakulásában.
A csoport vizsgálatai azt bizonyították, hogy a PACAP vérben mért koncentrációja megemelkedik a migrénes betegeknél. A professzor szerint emiatt is van szükség személyre szabott orvoslásra, mert a páciensek csaknem 40 százaléka nem reagál megfelelően a közelmúltban kifejlesztett CGRP-blokkoláson - a CGRP egy olyan fehérje, amely kulcsszerepet játszik a migrén és más típusú krónikus fejfájás-típusok kiváltásában és fenntartásában - alapuló migrén elleni gyógyszerekre. A csoport egyik kinurénsav-analógja képes csökkenteni a PACAP-szintet kísérletes migrénmodellben. A beteg egyéni anyagcseréjének és az ehhez kapcsolódó molekuláris biomarkereknek a követése fontos támpont lehet a személyre szabott orvoslásban – áll a közleményben.
