Hírlevelek
Regisztráció

Fókuszban

Őszibarack: a gyümölcsök királynője

Őszibarack: a gyümölcsök királynője

2008.08.31.

Felhívjuk figyelmét, hogy ez a cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, ezért elképzelhető, hogy nem minden adata pontos. Kérjük, az Ön számára kiemelten fontos információkat szükség szerint ellenőrizze!

Máriáss Márta

 HáziPatika.com

Az őszibarack sikerrel pályázhatna a "legkedveltebb magyar gyümölcs" címre. Országszerte mindenhol megterem, lédús és zamatos. A legfinomabb nyári szomjoltó. Hogy miért is hívják őszinek?

Ismerjük meg!

Az őszibarack (Prunus persica) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó fa termése, a növény rokona többi csonthéjasainknak, a mandulának, kajszibaracknak és szilvának.
Júniustól szeptember végéig érnek fajtától függően 70-160 grammos, olykor csaknem negyedkilós nagyságú gömbölyű gyümölcsei. Bennük éles szélű hegyes, pórusokkal tarkított csonthéjas magot találunk.
Júniustól egészen szeptember közepéig folyamatosan jelennek meg a különbözőféle őszibarackok. A fajtaválaszték szinte átláthatatlan, mintegy 500 őszibarack és 300 nektarinfajtát termesztenek világszerte. Minél később érő, és minél nagyobb szemű, általában annál ízesebb a gyümölcs, s annál valószínűbb, hogy magvaváló. Minden időszakban érdemes viszont odafigyelnünk arra, hogy az éretten szedett gyümölcsök a legfinomabbak, valamint tápanyag- és vitamintartalmuk is akkor a legértékesebb, ha nem féléretten csomagolták őket szállításra. Óvakodjunk a zöldes héjú gömböktől. Az alapszín legyen egészségesen érett sárgás-rózsaszínes.
Az őszibarackfák 20-25 évig teremnek jól, így a gyümölcsösöket viszonylag gyakran telepítik újra, ennek pedig az a következménye, hogy nagyjából ennyi időnként újabb és újabb fajták élik virágkorukat. Ezek között sárga és fehérhúsú, maghoz kötött és magvaváló fajták egyaránt megtalálhatók. A fajtaváltozatok között megkülönböztethetők a hagyományos omlós belű és molyhos héjú, azaz "szőrös" barackok, az ipari felhasználásra, befőzésre alkalmas, rugalmas húsú barackok és a fedőszőr nélküli "kopasz" barackok vagy nektarinok. A nektarin csak héjában különbözik az őszibaracktól, beltartalmában nincs különbség. A nektarint a természet "véletlen" játéka hozta létre, mintegy ajándékképpen azoknak, akik idegenkednek a barack szőrös héjától. Az új génmutációt hordozó fákat azután már a kertészek fedezték fel, és tenyésztették tovább. Egyébként az amúgy szőrös barackot termő fákkal is rendszeresen megesik, hogy egy-egy kopasz gyümölcsöt is teremnek. A nektarinok július közepétől augusztus végéig érnek be. Közöttük is vannak lédús, ízletes és szárazabb rostosabb fajták.

A gyakorlott piaci vásárló ismeri a korai és a késői magvaváló fajtákat, megkülönbözteti a sárga és az utóbbi években megint egyre népszerűbb, zöldes vagy fehérhúsú fajtákat. A legújabbak a sima héjú nektarinok, az augusztustól érő, pirosas húsú és igen ízletes vérbarackok és a lapos, pogácsa alakúak (Prunus persica var. platycarpa), amelyek jobbára csak 2005 után jelentek meg a hazai zöldségeseknél.
Újra hódít a hagyományos magyar fajta, a fehér húsú, nagy szemű Mariska, amiben mindig bízhatunk. A fajták neveit egyébként csak ritkán írják ki. A külföldi szállítmányokból inkább csak akkor érdemes vásárolni, ha a magyar barack már leérett, vagy még nem került piacra. Az olasz-francia eredetű sötét sárgahúsú "Red Top" ilyenkor jó szívvel ajánlható.
Sajnos sokszor a legszebb barackok némelyike egészen furcsa száraz, szivacsos belsejű. Érdemes ismeretlen helyen történő zöldségesnél egy-egy kóstolót kérni.
Mivel az érett, puha barackok könnyen sérülnek, csomagolt gyümölcs vásárlásakor a gondos, törődésmentes csomagolás utal arra, hogy valóban éretten szedték le. Vásárláskor nézzük meg a termés szárának maradványát. Friss szedésre utal, ha még zöldes és nedves. Beszáradt és főként penészes szárú, valamint foltos és ráncos héjú gyümölcsöt ne vegyünk, a bőrszerűen ráncolható, vékony héj az érett, finom gyümölcs sajátja.

Miért jó?

Az őszibarack 100 grammja - némely fajtájának pont ekkora a gyümölcse - mintegy 0,7 g fehérjét, 0,1 g zsírt és 9 g szénhidrátot tartalmaz. 100 g gyümölcshús mintegy 40 kalóriával gazdagítja szervezetünket, tehát nem hizlaló étel. Nagy része, 85-90%-a víz. Ettől oltja úgy a szomjat. Lédússágának és a kedvező cukor-, valamint gyümölcssav-arányának köszönhetően a többi gyümölcshöz képest egyszerre jóval nagyobb mennyiség fogyasztható az őszibarackból. Az őszibarack frissít, üdít, jó kedvre derít. Ezt részben niacin-tartalmának köszönheti; csökkenti a vérnyomást, jót tesz a szívnek és az érrendszernek. Viszonylag sok C-vitamin van benne. B-vitamin- és biotin-tartalmuknál fogva főként a sárga húsú fajták kiváló haj- és bőrszépítők. Sárga antioxidáns xantofill színanyagaik rákellenes hatásúak. A kevésbé leveses barack is hasznos, mert rengeteg rostjával és pektinjével az emésztést segíti, megakadályozza a székrekedést, ami idegen helyen, nyaraláskor segíthet. A pektin egyébként a koleszterinszintet is egészséges irányba tolja el.
Ásványi anyagai közül viszonylag magas, 200 milligrammnyi káliumtartalma jelentős, 9 mg magnézium, 8 mg kálium rejlik benne. Különösen a nyári forróságban, amikor a szívbetegekre nehéz napok várnak, napi 2-3 barack sokat segíthet. A benne lévő kálium és nátrium ugyanis 7:1 arányban van jelen, ami ideálisnak tekinthető a szívpanaszok enyhítésére.

Hogyan fogyasszuk?

A friss, nyers őszibaracknál finomabb gyümölcsöt nehéz találni. Egy-egy nyári napon a barack szerelmesei minden további nélkül egy ültőhelyükben befalnak akár négy-öt szemet is. Nehogy a sok finom termés kárba vesszen, finom lekvár és befőtt is készíthető belőle. A nem teljesen érett gyümölcsöknek nem lehet vékonyan lehúzni a bőrét. Forró, forrásban lévő vízbe mártva azonban már lehúzható. A befőtthöz és lekvárhoz kevés citromhéjat reszelve, illetve néhány csepp citromot hozzáadva megelőzhetjük, hogy a barack megbarnuljon.
Süteményekben kevésbé kedvelt, mint a kajszibarack, inkább sárga, s ezért dekoratívabb változatait használjuk gyümölcstortákba, gyümölcssalátákba. Ilyenkor is érdemes kevés citrommal meglocsolni a barackot barnulás ellen.
Nem csak édességek készítésére alkalmas. A vékony barackszeletek jól illenek fűszeres sajttal készült szendvicsekre. Paradicsomos zöldsalátákba vagy hagymás krumplisalátába is tehetünk vékony barackcsíkokat. Sült szárnyashúsok mellé pedig barackhúsból, kakukkfűvel, kevés fehérborral és balzsamecettel készített mártást adhatunk.
A hűtő legalsó fiókjában az érett barackot nyugodtan eltarthatjuk 2-3 napig. Fogyasztás előtt pár órával viszont célszerű előszedni onnan. Nem csak az érzékeny fogak miatt, a szobahőmérsékletű gyümölcsnek sokkal jobb az aromája. Csak közvetlenül a fogyasztás előtt érdemes megmosni, különben a gyümölcsöt érő nedvesség kedvező feltételeket teremt a rothasztó gombáknak és egyéb mikroorganizmusoknak.
Viszonylag kevesen tudják, hogy az őszibarack jól tűri a mélyhűtést, csakhogy nem egyben, mert úgy kiolvasztáskor löttyedt lesz, hanem meghámozva vagy hámozatlanul és pürésítve kis porciónként lefagyasztva. Így kiolvasztás után is finom lesz; fagylaltnak, likőrrel, rummal készíthetjük el.
Ha a barackpürét jégkocka-tartóban fagyasztjuk meg, pezsgőbe, ásványvízbe téve remek üdítő készítésére is felhasználható.

Tippek, tanácsok

Barackot vásárolni mindig kosárral, vagy legalább nagy dobozzal induljunk, hogy minél kevésbé törődjenek a gyümölcsök, míg hazaérünk.
A korai barackok magja bizonyos időjárás mellett megreped, ezt az avatott szeműek kívülről is észreveszik. Ha a héja már kívülről is megrepedt, nem érdemes megvenni, mert csaknem biztos, hogy a gyümölcsbe kívülről bejutó nedvesség már penészessé tette. Az éles mag a kisebb gyermekek esetében még balesetveszélyes is lehet.
Szinte nincs olyan családi ház, melynek kertjében ne teremhetne meg a finom barack. Attól függően ugyanis, hogy milyen csonthéjas faalanyokba oltják, különféle talajokhoz és éghajlathoz válik alkalmazkodóvá. Leginkább mandulára oltják, így fagytűrőbb, és a száraz, meleg éghajlatú, meszes talajon is jól megterem. Ha ügyesen válogatjuk a különböző érésidejű fajtákat, amelyekből akár kettő-három is ráoltható egyetlen alanyra, akkor 3-5 fával folyamatosan biztosíthatjuk a család barackellátását.

Érdekességek

Eredeti hazája Kína északi és középső területein van, ahonnan a "selyemúton" hozták el először Perzsiába, majd Görögországon keresztül a Római Birodalomba. Tudományos neve (Prunus persica) és különböző nyelveken köznyelvi nevei is perzsiai származtatásának emlékét őrzik. Európában először mediterrán kolostorkertek különleges növénye volt, majd a kereszténység terjedésével párhuzamosan lett kedvelt egyre több országban. A barack belső magja mérgező amygdalint tartalmaz. Éretlen magos gyümölcsét, levelét, gyökerét és gyantáját gyógynövényként is hasznosították, a fejfájás és köszvény javulását várták tőle.
Nálunk a XVI. századtól jelent meg, s kezdték termeszteni. Igazi népszerűségét a szőlők filoxéra-járványának köszönheti, amikor a parlagon maradt területeket őszibarackossá alakították. Elterjedési területe nagyjából megegyezik a szőlőével, a meleg, enyhe telű területeket kedveli. A kajszibaracktól megkülönböztetendő egyszerűen csak baracknak hívták, s csak az augusztus-szeptemberi érésű magvaváló fajták elterjedésével ragadt rá az "őszi" jelző. A legtöbb őszibarackot azonban ma ismét nyár derekán szüreteljük, sőt egészen korai, júniusban puhára érő fajták is vannak.

Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

A témában feltett olvasói kérdések


Hozzászólások


Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Receptkeresés


Szponzorált hirdetések