Hírlevelek
Regisztráció
Csontritkulás felmérés
Csicsóka: a csudajó csodagumó

Csicsóka: a csudajó csodagumó

2008.09.07.

Felhívjuk figyelmét, hogy ez a cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, ezért elképzelhető, hogy nem minden adata pontos. Kérjük, az Ön számára kiemelten fontos információkat szükség szerint ellenőrizze!

A csicsóka szerény igényű kultúrnövény, amely az utóbbi időben a modern táplálkozásban jelentős szerepet vívott ki magának. Ez főleg sokoldalúságának és ellenálló képességének köszönhető.

Ismerjük meg!

A jeruzsálemi articsókának is nevezett csicsóka (Helianthus tuberosus L) a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, dudvás szárú, gumós évelő növény. Szára akár két méter magasra is megnő, virágzata a napraforgóéra emlékeztető sárga virág. Észak-Amerikából származik, hazánkban már a XVII században meghonosodott. Több országban óriási ültetvények találhatók. Európában a legnagyobb területen Franciaországban termesztik. A gumóhéj színe szerint többféle változat ismert: fehér, sárga, pirosas. Ajánlatos mindig csak annyi termést felszedni, illetve vásárolni, amennyit rövid időn belül elfogyasztunk, mivel a gumók száraz körülmények között viszonylag gyorsan megfonnyadnak, nedves körülmények között viszont hamar megpenészednek. A népnyelv földi alma néven is ismeri.

Miért jó?

A növény igen sokoldalúan hasznosítható. A gumótermés fehérjét (1-1,5%), inulint (14-16%), levulint és cukrot tartalmaz. Diabetikus készítmények előállítására, csecsemők, betegek táplálására kiválóan alkalmas. A csicsóka nagy értéke, hogy gumójában található szénhidrát nem keményítő formában, hanem inulinként van jelen, ezért a cukorbetegségben szenvedők is fogyaszthatják. Sok értékes, könnyen emészthető anyagot tartalmaz. Tápszer, illetve pótkávé is készíthető belőle.

Hogyan fogyasszuk?

A csicsóka elsősorban kalóriaszegény alap-élelmiszernek tekinthető. Természetesen nyersen a leghasznosabb, de a csicsókából készült ételek kellemes ízűek és nagy előnyük, hogy könnyen emészthetők. Készítenek belőle salátát, de a háziasszonyok hasznosítják sütve és főzve is. Van, aki még pogácsát is süt belőle. Kitűnő turmixital készíthető belőle naranccsal, citrommal, almával. Bizonyos vidékeken közkedvelt a csicsókafőzelék is, sőt egyes háztartásokban a meghámozott vékonyra szelt csicsókát forró olajban meg is sütik.

Tippek - tanácsok

A csicsóka kiváló biónövény, amely jó szárazságtűrő, és kevés gondozást igényel. Aki azon töri a fejét, hogy termeljen-e, akár saját használatra csicsókát, annak azt javasoljuk, hogy nyugodtan vágjon bele. A növény szinte mindenütt megfakad, de gyommentes földben fejlődik a leggyorsabban. Jó hidegtűrő, gumói a földben áttelelnek, sőt a nagy fagyokat (-25,-30 °C-ot) is kibírják. Ültetési ideje tavasszal optimális (március-április), de ősszel is ültethető. A növény a burgonyához hasonlóan a talaj felszíne alatt gumókat fejleszt, és koraősszel már szüretelhető. Hozama 2-3 kg/tő, 4-9 kg/m2 tehető.

Érdekesség

A gyenge homokot jól megköti a csicsóka. A régi csicsóka fajták termésgumói rücskösek, "amorfok" voltak, ami nehézzé tette a tisztítást, a hámozást, de az új fajták gumói azonban már sima felületűek. A növény szára és gumója jó takarmány a háziállatok számára, sőt silózásra is alkalmas. Egyes vidékeken a szárát fűtésre is felhasználták. A csicsókának gyakorlatilag nincs kártevője. Az erdőszéleken konyhakertekben lévő csicsókatermést viszont az őzek és a vaddisznók - kellemes édeskés íze miatt - előszeretettel megdézsmálják. Gumóját a szeszipar is hasznosítja.

Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

A témában feltett olvasói kérdések

Ha vizsgálni kell...

Szolgáltatások


Hozzászólások


Támogatóink ajánlatai

Receptkeresés


Szponzorált hirdetések