Mit esznek az európaiak karácsonykor?

Kiss Éva

Mi lehetett Mária kosarában? Kovásztalan kenyér, szárított hal, kecskesajt, datolya, füge... Két évezred elmúltával Jézus születését - legalábbis a Föld szerencsésebb régióiban - már jóval dúsabb asztal körül ünnepeljük világszerte. Nézzünk néhány példát!

Szebb a pulyka, mint a liba? - Anglia

Bár a rossz nyelvek szerint az angolok nemigen értenek a gasztronómiához, azért karácsonykor ők is igyekeznek kitenni magukért. A jellegzetes sült hal-sült krumpli hétköznapi kombinációt felváltó ünnepi fogás számukra elsősorban a pulyka, de nem mindig volt ez így. Mielőtt megismerték volna a csupasznyakú szárnyast, amely Amerikából került Európába, a 17. századig a gesztenyével töltött sült liba volt a legkedveltebb - sokaknak persze csak sóvárgott - karácsonyi étek.
A pulykát is legszívesebben gesztenyével töltve készítik el, de más változatai is vannak, így például kedvelt az egészben, töltve főzött változat is. Ehhez a pulykát apróra vágott zellerből, hagymából, főtt sonkából és tejben áztatott kenyérmorzsából készített töltelékkel töltik meg. Ismert az ún. ördögpulyka is, amely kivételesen nem egyben sül, hanem darabokra vágják és borssal, gyömbérrel fűszerezett vajas pácolás után sütik pirosra. Mindehhez a leginkább illő köret az angolos áfonyaszósz, amely a pikáns, édes-savanykás ízével és látványos, gusztusos megjelenésével emeli a fogás ünnepi voltát.

Házi szaloncukor recept

A szaloncukor és a mézeskalács az egyik fontos éke a fenyőfának. Hát még akkor, ha azt házilag, saját kezünkkel készítettük el! Mivel ezekre a finomságokra a család nagy része rá szokott járni, nem árt, ha egészséges, reform alapanyagokból vannak. A recepteket itt találja!

Regényekben olvasva róla sokáig nem értettem az angol puding mibenlétét - ez ugyanis még csak nyomokban sem emlékeztet arra az édességre, amit mifelénk puding néven ismerünk. Magyar háziasszonynak már maga az a tény elképesztő, hogy egy karácsonyi édesség hetekkel az ünnep előtt elkészül, arról nem is beszélve, hogy nemigen ismerek itthon olyan ételféleséget, amelyhez kifejezetten marhafaggyút, pontosabban ökörvese faggyúját kell használni.

A karácsonyi puding talán leginkább a gyümölcskenyérhez hasonlítható, ám a zsiradékból, többféle aszalt gyümölcsből, narancs- és citromhéjkockákból, lisztből és kenyérmorzsából, tojásból, sörrel és konyakkal kevert massza nem sütve, hanem órákig tartó gőzöléssel készül. A karácsonyra csonttá száradt tésztaféleséget fogyasztás előtt felforrósítják, cukorral és rummal leöntik és meggyújtva teszik asztalra. A tésztájába egy-egy pennyt tesznek, a karácsonyi jósló szokások egyikeként: aki megtalálja, szerencsés lesz a következő esztendőben (hacsak ráharapva nem tört bele a foga).

Ahol a vörösbor a legkedveltebb fűszerek egyike: Franciaország

Az angolokkal ellentétben a franciák a gasztronómia királyai, tudnak és szeretnek is főzni, művészetté emelték a fűszerezést, az ínyencségek kitalálását és elkészítését. Bár a gyarmatokról három-négyszáz éve ide is begyűrűzött a pulykafogyasztás, de azért a még korábbi hagyományos karácsonyi fogások is fellelhetők. Érdekes, hogy ezek készülhetnek sokféle alapanyagból, például marhahúsból, halból, libamájból vagy akár éti csigából, de egyben közösek: ha valahova egyáltalán elképzelhető, akkor, legalább a köretbe mindenképpen beletesznek legalább egy kevés vörösbort is.

Mi lehetett Mária kosarában? Kovásztalan kenyér, szárított hal, kecskesajt, datolya, füge. Két évezred elmúltával Jézus születését már jóval dúsabb asztal körül ünnepeljük világszerte

Mi lehetett Mária kosarában? Kovásztalan kenyér, szárított hal, kecskesajt, datolya, füge. Két évezred elmúltával Jézus születését már jóval dúsabb asztal körül ünnepeljük világszerte


Táplálkozás-tudományi szakértők a flavonoidokban gazdag vörösbor fogyasztásával magyarázzák az ún. francia paradoxont, vagyis azt a jelenséget, hogy noha a franciák hasonlóan, kalóriában és koleszterinben gazdagon táplálkoznak, mint mi, de mégis kevesebb a szív- és érrendszeri beteg közöttük. Így kedvelik a vörösboros marhasültet, szívesen bolondítják meg a sültek mellé készített párolt vöröskáposztát is vörösborral, de még a sült halat, a provence-i csukát is egy egyedi, vörösboros, fűszeres mártással, a raitóval tálalják.

Az európai "klasszikus": a német karácsony

Legtöbb karácsonyi szokásunk német eredetű, vagy legalábbis német közvetítéssel terjedt el Európában. Maga a karácsonyfa-állítás szokása is a németekhez kapcsolódik, a harmincéves háború idején vették át a skandinávoktól, és igazán széles körben a 19. században ők hozták divatba. A böjthöz illően hagyományosan hal volt a december 24-i ünnepi vacsora, de később a németeknél is inkább a töltött szárnyas, liba vagy kacsasült vette át a fő helyet.

A legtöbb, nálunk is szokásos karácsonyi édesség német eredetű, a kalácstól kezdve a habcsókon, a gesztenyepürén, a gyümölcskenyéren, a kuglófon át a mogyorós vagy csokoládés tortáig. Még a "salonzucker" a szaloncukor is német közvetítéssel került a feldíszített fákra, noha eredetileg francia udvari cukrász találta ki évszázadokkal korábban.

Terülj, asztalkám! - Skandináviában

Az északiaknál a "svédasztal" a legkellemesebb karácsonyi étkezési szokás. Nem véletlenül kapta a nevét, hiszen leginkább Svédországban dívik, bár a finnek is szeretik a több tucatnyi finomsággal bőségesen megrakott ünnepi asztalt, a karácsonyi ebédre készített "smörgasboardot".

Erre ugyanis kitesznek többféleképpen elkészített heringeket, rákokat, hideg és meleg húsokat, húsgolyókat, pástétomokat, sült sonkát, salátákat, sajtokat, édességeket, gyümölcsöket, amelyekből mindenki kedvére válogathat. Órákig tart ez az "eszegetés", hiszen akár harminc-negyven fogás is várja a családtagokat. Ha az ebéd ilyen mesés "terülj asztalkám" volt, a vacsora már puritánabb: a svédeknél nagy kedvenc a fehérmártással tálalt menyhal, a pácolt ponty, a hagymás, krumplis szardella és a szilvával, almával töltött libapecsenye, a norvégoknál népszerű a sertéssült köményes párolt káposztával, a finneknél pedig a cipóban sült sonka is.

A hagyományos ünnepi "ételjóslás" itt is ismert: a svédek tejes rizskásája úgy mond jövendőt, hogy aki édes, friss mandulát talál benne, annak boldogság lesz osztályrésze, aki pedig keserű mandulát vesz a tányérjára, egyedül marad a következő évben.

Gerinctorna

További cikkek
Hozzászólások

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+4, +15 °C
Minimum:
+1, +6 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt a ködök főleg északon, északkeleten tartósan megmaradnak, másutt fokozatosan kisüt a nap, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag