Szívzűrök: mi az az angina pectoris?

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Az angina pectoris klinikai tünetegyüttes, melyet a szívizomzat vérellátási elégtelensége vált ki. Hátterében szinte mindig koszorúér-megbetegedés áll. Férfiaknál négyszer gyakoribb, de a női változókor után a nemi különbségek eltűnnek.

Sajnálatos módon Magyarországon vezető helyen állnak a szív- és érrendszeri megbetegedések és halálozás. Ennek jelentős részéért a szívkoszorúér-megbetegedés tehető felelőssé, amely bármelyik életkorban jelentkezhet, de a 31 és 70 éves kor közötti populációban minden ezredik ember érintett lehet.

Mik azok a koszorúerek?

A szív a vérkeringés központi szerve, izmos falú kettős tömlő, amely percenként hatvan-nyolcvanszor összehúzódik, így tartja fenn a vérkeringést.

Ennek a férfiökölnyi izmos szervnek egyetlen, de nem nélkülözhető funkciója a vér pumpálása, és ez igen energiaigényes folyamat. Mint minden szervnek, a szívnek is a megfelelő működéshez oxigénre és energiára van szüksége, amelyet számára a saját vérellátó rendszere biztosít. A szívet ellátó artériákat koszorúereknek nevezzük. Ez az artériákból és vénákból álló rendszer látja el a szívizomzatot oxigénben gazdag vérrel, és szállítja az oxigénben szegény vért vissza a jobb pitvarba. A bal kamrát az aortából (főütőérből) eredő bal koszorúér látja el vérrel, amelynek első szakaszát főtörzsnek nevezzük. A főtörzs két további ágra oszlik: a bal kamra csúcsa felé fut a bal koszorúér leszálló része, míg a másik fontos ág "koszorúszerűen" futja körbe a bal szívfelet (ezt körbefutó - cirkumflexus - artériának hívják). A jobb szívfelet és a szív alsó falát ellátó jobb koszorúér szintén az aortából, de külön ered.

A megfelelő vérellátás csak akkor valósulhat meg, ha a szívet tápláló erek épek. A szív koszorúereinek betegsége miatt romlik a szívizom oxigénellátása, amely zavart okoz a szívizom működésében és ez mellkasi fájdalom képében jelentkezik.

Angina pectoris

A szívizom vérellátási zavara a legtöbb esetben mellkasi fájdalmat okoz, ezt nevezzük angina pectorisnak. Az angina pectoris nemcsak fájdalom formájában mutatkozik meg. Lehet közönséges nyomásérzés, mintha a mellkasra egy nehéz súly nehezedne, mintha valaki ráült volna a mellkasra. A klasszikus megjelenési formája a bénító erejű, markoló jellegű szegycsont mögötti fájdalom, mely a vállakba, főként a bal karba, a bal kisujj irányába, máskor a hasba, állkapocsba, fogakba vagy a lapockák irányába sugárzik. Az angina pectoris tüneteit fizikai megterhelés - munka, hideg, dohányzás, kiadós étkezés - vagy stressz, érzelmi megterhelés stb. válthatja ki. A tünetek rövid ideig tartanak, a beteget hideg verejték lepi el, halálfélelmet érez. Gyakori, ritkán egyetlen tünet a roham alatti nehézlégzés. Az angina éjjel is előfordulhat olyan álmok hatására, melyek jelentősen növelik a pulzust és a vérnyomást.

A mindig hasonló tünetekkel járó és kiszámítható megterhelésre jelentkező anginát "stabil" angina pectorisnak nevezzük, és ez jobb kórlefolyást jelez.

Jó tudni!

Nem minden mellkasi fájdalom angina pectoris, és esetenként a szívizomban komoly vérellátási zavar léphet fel anélkül, hogy fájdalmat éreznénk. Olvasson el mindent a betegségről itt, hogy felismerje a tüneteket!

Az ún. instabil anginában nincs összefüggés a terhelés és az angina létrejötte között. A legváratlanabb pillanatban előfordulhat. A fájdalom általában fokozódik, hosszabb ideig tart, egyre kisebb fizikai aktivitás képes kiváltani, sőt nyugalomban is jelentkezhet, tünetei sokkal tarkábbak, és rohamonként változnak. Ebben a formában nagy a veszélye a szívizominfarktus kialakulásának, ezért ez sürgős kórházi kezelést tesz szükségessé.

A viszonylag ritka ún. Prinzmetal ("variáns") angina általában a koszorúerek görcse miatt következik be, tünetei nyugalomban jelentkeznek.

Okok

A tünetek hátterében - az esetek többségében - a koszorúerek szűkülete áll. A szűkületek általában érelmeszesedés (ateroszklerózis - az idők folyamán az erek falában felhalmozódó zsíros lerakódás) következtében alakulnak ki. A koszorúér-betegségre hajlamosító tényezők között vannak nem befolyásolható és befolyásolható rizikófaktorok. Nem befolyásolható az öröklött hajlam a betegség kialakulására, az életkor, és a nem (férfiak veszélyeztetettebbek, azonban a klimax után a nők hajlama nagyjából megközelíti a férfiakét). Vannak azonban olyan hajlamosító tényezők, melyek felismerése esetén annak jó irányba való korrigálásáért tehetünk magunk is. Ilyenek a zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin, trigliceridszint), magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, dohányzás, mozgáshiány.

Ezen kívül néhány laboratóriumi eltérés is utalhat koszorúér-betegség kialakulására való hajlamra. A közhiedelemmel ellentétben a stressz nem független rizikófaktor. A betegség kialakulásában a stressz közvetett módon, a többi rizikófaktoron keresztül játszik szerepet, azaz a stresszben élő ember hajlamos az elhízásra, egészségtelen táplálkozásra, kevés mozgásra, dohányzásra és ilyenkor könnyebben alakul ki magasvérnyomás-betegség is.

A különböző rizikófaktorok együttes jelenléte nagymértékben emeli a koszorúér megbetegedés és az ateroszklerózis kialakulásának kockázatát.

Diagnózis

A kivizsgálás célja a mellkasi fájdalom okának megtalálása. El kell különíteni a nem szíveredetű (például vázizomsérülés okozta), a kezelhető angina, és a szívinfarktus következtében kialakuló fájdalmat. Az esetek többségében a panaszok fellépésének körülményei, a fájdalom helye és időtartama, illetve a tünetek megszűnésének jellegzetességei alapján a diagnózis felállítható, ugyanakkor a diagnózis alátámasztására, illetve az egyéb mellkasi fájdalom elkülönítésére, a további teendők megítélése végett egyéb vizsgálatok elvégzése is szükséges. Az EKG-vizsgálat az alapvizsgálatok részét képezi.

Hirtelen fellépő fájdalom esetén a szívizom-károsodást jelző biomolekulák vizsgálatát gyakran elvégzik az angina és a szívinfarktus elkülönítésére. (Ezek az anyagok a szívizom károsodásakor szabadulnak ki a szívizomsejtekből.) Ilyenek, pl. a troponin, amely az egyik legspecifikusabb, ezért leggyakrabban vizsgált jelzőmolekula. A szívizom-károsodást követő pár órán belül megemelkedik a szintje, és magas marad akár két héten keresztül is. A CK-MB, kreatin-kináz nevű enzim jellemzően a szívizomban megtalálható izoenzim. Szintje a szívizom károsodásakor emelkedik meg.

A vizsgálatok eredményétől függően a legtöbb esetben különféle terheléses vizsgálatok elvégzésére is sor kerül: leggyakrabban terheléses EKG-t készítenek. A tünetek kiváltásához szükséges fizikai aktivitás és maguk a tünetek is személyenként, alkalmanként, és az idő előrehaladtával változhatnak.

Azoknál, akiknél a fentebb említett vizsgálatok komolyabb megbetegedésre utalnak, koronária-katéterezésre, koszorúérfestésre is sor kerül, amely a szívizom keringési viszonyairól, ad felvilágosítást. Koronária-katéterezés során egy vékony, hajlékony csövet vezetnek fel a combverőéren keresztül a koszorúerekbe. Ezzel a véráramlást, a nyomásviszonyokat és az erek állapotát vizsgálják. Bizonyos esetekben az elzáródások eltávolítására is lehetőség nyílik.

A radioizotópos képalkotó-eljárások (PET, SPECT) a véráramba juttatott csekély mennyiségű radioaktív izotóp segítségével alkalmasak a véráramlás és a szövetkárosodás mértékének meghatározására. A 24 órás EKG-monitor (ún. Holter-monitor) lehetőséget ad az ún. "silent" (csendes), mellkasi fájdalom nélküli angina felderítésére. Ilyenkor a szívizom átmeneti oxigénhiányát bizonyító EKG-eltérések rögzíthetők.

Kezelés

A kezelés magában foglalja az életmód-változtatást, a gyógyszeres és szükség esetén a sebészi kezelést. Az életmód-változtatással a kockázati tényezők mérsékelhetőek, és így a mögöttes koronáriabetegség romlása lassítható. Segítheti az anginás rohamok kontrollálását és néha megelőzését a magas koleszterinszint csökkentése, testedzés (orvosi felügyelet mellett), testsúlyfölösleg leadása és a dohányzás befejezése. Stabil angina mellett segíthet a rohamok lezajlás figyelése, és annak a tevékenységnek a megtalálása, amelyik általában kiváltja a rohamokat.

Az angina kezelésére szolgáló gyógyszereket, eljárásokat és irányelveket folyamatosan fejlesztik és újraértékelik, ezért a legjobb, személyre szabott terápiás lehetőségek feltárásához rendszeres orvosi kontroll szükséges.

Az állandó tünetekkel és kiszámítható terhelésre jelentkező stabil angina pectoris csupán gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal is kezelhető. Szükséges az egyéb kardiovaszkuláris rizikótényezők felmérése és azok (magas vérnyomás, cukorbetegség) hatékony kezelése. Az intenzív kezelés célja kettős, egyrészt a rohamok gyakoriságát, súlyosságát, így a vérellátási zavar megszüntetését, a roham ismétlődésének megelőzését, másrészt a szívizominfarktus megelőzését, így a vérrögösödés elkerülését szolgálják. Az angina kezelésében a nitrátok, a béta-blokkolók, a szívre is ható kalciumcsatorna-blokkolók, a vérrögösödést gátló, koleszterinszintet csökkentő szerek egyaránt alkalmazhatók. Igazolt nagyfokú koronáriaszűkület esetén sebészeti kezeléssel lehet elérni a panaszmentességet, akár a végleges gyógyulást is.

Év magánrendelője 2017

Keressük az Év magánrendelőjét!

Ossza megmásokkal is személyes tapasztalait!

Szavazatával wellness hétvégét nyerhet!

Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

31660

Orvos válaszol
Aktuális
Utazás és sport inkontinenciával?Utazás

Utazás és sport inkontinenciával?Döntsük le a tabut és beszéljünk a megoldási lehetőségekről!

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreKegel-gyakorlat

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreHétköznapi tevékenység közben is végezhető

Zöldséges sült csirkeRecept

Zöldséges sült csirkeRostdús fogás az egész családnak

Fényvédelem: milyen krémet keressünk?Fényvédelem

Fényvédelem: milyen krémet keressünk?Elmondjuk miért fontos és milyen krémeket érdemes választani

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+21, +26 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban szombaton délelőtt sok napsütés melegíti a levegőt, csak kevés gomolyfelhő jelenik meg az égen.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag