A szívverés maga az élet, testünk motorja minden egyes összehúzódással friss, oxigéndús vért pumpál a szervezet minden egyes alkotóeleméhez. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy ezt milyen gyakran teszi. A pulzus normál tartománya 60 és 100 közé esik, legideálisabb esetben percenként 72-szer dobban a szívünk, ám ez az érték egyéni tényezőktől is függ. Szapora szívverésről (orvosi nevén tachycardiáról) akkor beszélhetünk, ha a nyugalmi pulzus percenként 120 feletti értéket mutat - amennyiben ez tartósan fennáll, az nagyon nagy terhelést ró a szívre, fokozza a szívroham kockázatát, emellett pedig az agy megfelelő vérellátását is hátráltatja. Bár a szapora szívverés hallatán a legtöbben egyből a szív- és érrendszeri panaszokra gondolnak, nem mindig ez áll a háttérben, előfordul, hogy teljesen hétköznapi oka van a gyors pulzusnak.
A Self magazin összeállítása nyomán most mi is áttekintjük, mik lehetnek ezek!
1. Stressz
Amikor hirtelen megnő bennünk a feszültség, a szimpatikus idegrendszer és a mellékvesék stresszhormonokat - adrenalint, noradrenalint és kortizolt - szabadítanak fel a szervezetben, hogy felkészítsenek minket a ránk váró kihívásra. Ez az úgynevezett "üss vagy fuss" reakció, ami az evolúciós fejlődés maradványa, és ma már csak ritkán vesszük hasznát, hiszen a modern embert egészen másfajta stressz éri, mint eleinket, akiknek szó szerint az életük múlt azon, hogy tudnak-e elég gyorsan futni vagy keményen harcolni. A tartósan magas stressz -szintnek számos negatív hatása van a testünkre, ezért fontos, hogy megtaláljuk a nekünk való stresszoldó tevékenységet, technikát.
2. Koffein
Kiderült, mennyire jó gazdik olvasóink
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Ha naponta több alkalommal is kávézunk, teázunk, netán energiaitalt vagy kólát fogyasztunk, akkor bizony ne csodálkozzunk, ha a szívünk gyorsabban ver a szokásosnál. Az ezekben az italokban található koffein ugyanis élénkítő hatásának köszönhetően megemeli a pulzust. Ezt általában még nem érezzük, csak az éberségünk utal arra, hogy hatott az ital. Ám ha a koffein elfogyasztása után rövid időn belül heves szívdobogást érzékelünk, akkor könnyen lehet, hogy túlzásba vittük az adagolást vagy a szervezetünk érzékenyen reagál az élénkítőszerre. A napi maximum koffeinadag, amit még biztonságosan fogyaszthatnak a felnőttek, 400 milligramm, ez 4 csésze fekete kávénak felel meg.
3. Lázas betegség
A fertőzések leküzdéséhez a szervezetnek minden tartalékát be kell vetnie, ennek érdekében a szív is nagyobb erőbedobással pumpálja a vért, ezért a megfázás, influenza és egyéb vírusfertőzések esetén magasabbra szökik a pulzusunk. Testünk így próbál felülkerekedni a kórokozókon és fenntartani a homeosztázist, vagyis a szervezet belső állapotának egyensúlyát.
4. Alváshiány
Alvás közben testünk ellazul, a pulzus lecsökken és szervezetünk a regenerációs folyamatokra összpontosítja az energiáit. Ha a nyugodt pihenés valami miatt nem tud megvalósulni, annak a többi között a szívünk is kárát látja. A tartósan fennálló alváshiány nagy terhelést ró a szív- és érrendszerre, emellett fokozza a stresszhormonok termelését is, ami még inkább megemeli a pulzust. Így könnyen ördögi körben találhatjuk magunkat: a rossz alvás miatt nyúzottan ébredünk, emiatt az első utunk a kávéfőzőhöz vezet, ám a kialvatlanság miatti stresszhormon-fröccs és a koffein együtt igencsak megterhelik a szívünket.
5. Gyógyszermellékhatás
Nem véletlen, hogy ha a szapora szívverés miatt orvoshoz fordulunk, a szakember első kérdései között szerepelni fog az is, milyen gyógyszereket szedünk rendszeresen. Meglepően sok készítmény lehetséges mellékhatásai között szerepel ugyanis az emelkedett pulzus, köztük az allergia és a csontritkulás elleni szereknek is lehet ilyen hatása, de érdemes átböngészni az étrend-kiegészítőinket is, bizonyos fogyókúrás tablettákban ugyanis koffein is van, ami ugyancsak felpörgeti a szívverést. Amennyiben beigazolódik, hogy a panaszt gyógyszermellékhatás okozza, kérjük ki orvosunk tanácsát arról, van-e másik készítmény, amelynek szedését javasolja.
6. Várandósság
Nem csak a jó hír hallatán verhet hevesebben a szívünk, a várandósság egyik kevésbé ismert velejárója, hogy a pulzus megemelkedik. Ennek oka, hogy a hormonok hatására fokozódik a vérnyomás, megnő a szervezetben keringő vér mennyisége, emiatt a szívnek jobban kell dolgoznia, hogy a vért keringetni tudja a testben. A pulzus a várandósság 6. hetében kezd emelkedni, és egészen a várandósság végéig (különböző tempóban) növekszik, így a szülés előtt a kismamák nyugalmi pulzusa akár 10-20-szal is több lehet, mint általában.
7. Szorongás
A szorongás és a pánikroham egyik kísérő tünete is lehet a szapora pulzus, utóbbi esetében e mellé hiperventilláció (gyors, kapkodó légzés), mellkasi szorításérzés és megmagyarázhatatlan félelemérzés is társul. Ez esetben is a stresszhormonok állnak a folyamat hátterében, amelyeket az agy téves jelzése után a mellékvesék nagy mennyiségben szabadítanak fel, felkészítve a testünket arra, hogy túlélő üzemmódba kapcsoljon akkor is, amikor erre valójában semmi oka sem lenne.
8. Pajzsmirigy-túlműködés
A túlműködő pajzsmirigy klasszikus tünete is lehet a szapora szívverés és az erős szívdobogásérzés. További intő jel lehet, ha fizikai aktivitás hatására hamar kifulladunk, erősen izzadunk, kézremegéssel küzdünk, alvászavarok gyötörnek és a szemeink az átlagosnál jobban kidüllednek. Ha a felsorolt tünetek közül több is igaz ránk, érdemes vérvizsgálat segítségével ellenőriztetni a pajzsmirigyhormonok szintjét a szervezetünkben, így fény derülhet a panaszok kiváltó okára.
9. Vérszegénység
Ez is érdekelheti
Vashiányos vérszegénység esetén a szervezet nem jut elegendő oxigénhez, ami hatással van a szív- és érrendszer működésére. Ennek egyik tünete a gyors szívverés, mivel a szervezet a gyorsabb keringéssel igyekszik kompenzálni az alacsony oxigénszintet. Amennyiben a szapora pulzus mellett krónikus fáradtságot, hajhullást, gyakori fejfájást és nagyon világos, szinte fehér ínyt is tapasztalunk, ellenőriztessük a vasszintünket!
Legjobban: