Már 500 éve végeznek császármetszést

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A császármetszés napjainkban az egyik leggyakoribb műtét, melyet rutinszerűen végeznek az orvosok, és amely az anya és a magzat életét is megmentheti. Bár végigkíséri az emberiség történelmét, sokáig elképzelhetetlen volt, hogy bármelyik fél is túlélje.

A császármetszés végigkíséri az emberi történelmet, utalásokat találhatunk a beavatkozásra az ősi Kína feljegyzései és az ókori görög mítoszok között egyaránt. Sokáig azonban nem végezték el élő nőkön, a műtét elsődleges célja az volt, hogy a halott anya méhéből eltávolítsák a magzatot. Arra, hogy ezzel megmentsék az újszülött életét, minimális esély volt, a szerepe inkább abban keresendő, hogy így külön tudták eltemetni az anyát és a magzatot, megadva nekik a vallásos végtisztességet. Így a császármetszésnek inkább rituális jelentősége volt, nem pedig az élet megmentése.
Az első olyan feljegyzés, melyben olyan császármetszés szerepel, amit az anya és az újszülött egyaránt túlélt, az 1500-as évekből származik. Eszerint egy svájci gazdálkodó, Jakob Nufer hajtotta végre a műtétet a feleségén, aki a sikeres császármetszés után még öt gyermeket szült. Ennek a történetnek a valódiságát azonban sokat megkérdőjelezik.

A 16. századtól az orvostudomány hatalmas fejlődésnek indult, egyre jobban megismerték az emberi anatómiát, a belső szervek elhelyezkedését. Ugyanakkor az orvostudomány a férfiak privilégiuma maradt, míg a szülés segítését asszonyi feladatnak tartották. A bábáknak szigorúan tilos volt császármetszést végrehajtani, azonban a képzett orvosok kevésbé vettek részt a szülésekben.

Gyakoribb volt a természeti népeknél

Míg a nyugati orvosok számára a császármetszés igen veszélyes és nagyon bizonytalan kimenetelű műtétnek számított, a világ más részein hatékony módszereket dolgoztak ki a magzat kiemelésére. Egy brit utazó 1879-es feljegyzése például egy ugandai műtétet ír le, melynél az anyát banánbor segítségével bódították el, a műtéti sebet pedig gyógyító gyökerekből készült kenőccsel kenték be. A feljegyzés szerint az anya és a magzat is túlélte a műtétet.



Európa és Amerikai nagyvárosainak fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy a császármetszés orvosi gyakorlata fejlődjön és elterjedjen. A városi kórházakban ugyanis egyre több szülészorvos dolgozott, a bábák szerepe pedig egyre csökkent. A városban élő és dolgozó nőket nem segítették a családtagjaik, szemben a vidékiekkel, így azok a kórházi orvosokra voltak utalva. A sok hasonló eset pedig a műtéti eljárások hatékonyabbá válásával járt együtt. Míg korábban a sebészeket inkább "mészárosoknak" tartották, akik csak amputálni tudtak, a 19. századra a módszerek egyre kifinomultabbá váltak és egyre javult a túlélési arány is.

Megdőlt egy mítosz a szülésről

1846-ban először alkalmaztak érzéstelenítést egy műtéthez, és hamarosan az az évszázados, a Bibliára visszavezethető elképzelés is megdőlt, mely szerint a szülésnek fájdalmasnak és szenvedéssel telinek kell lennie: Viktória királynő ugyanis kloroformot kapott két szüléséhez is. Az érzéstelenítésnek köszönhetően a sebészeknek több idejük volt végrehajtani a műtéteket, jobban meg tudták tisztítani az érintett területet, lehetőségük nyílt arra is, hogy feljegyzéseket készítsenek, ennek köszönhetően egyre jobban fejlődhettek a műtéti eljárások.

A császármetszésbe belehalt nők száma azonban nem csökkent, elsősorban a fertőzések, a vérmérgezések miatt. Szintén súlyos következményei voltak annak az elképzelésnek, hogy a méh fala a műtét után magától összezárul, és annak összevarrása, mivel a varratot nem lehet eltávolítani, csak a fertőzések esélyét növeli. Ezért nagyon sok nő nem is a fertőzésbe halt bele, hanem egyszerűen elvérzett. 
Már 500 éve végeznek császármetszést
Már 500 éve végeznek császármetszést
Csak az 1800-as évek végén kezdtek belső varratokat használni, a méhen képzett vágást ezüstdróttal zárták le. Ebben az időben kezdett elterjedni az a szokás is, hogy nem várták meg, míg az anya hosszú órákon keresztül vajúdott és teljesen kimerült: a korai műtét ugyanis jobb kimenetellel, a gyógyulás nagyobb esélyével kecsegtetett.

Miután egyre több nő maradt életben a beavatkozást követően, az orvosok azzal kezdtek kísérletezni, hogy megtalálják a bemetszés legideálisabb helyét. A penicillin 1928-as felfedezése, majd gyógyszerként alkalmazásának elterjedése jelentősen csökkentette a császármetszés utáni fertőzések kialakulásának veszélyét, így jelentős mértékben növelte a beavatkozást túlélő nők számát.

A II. világháború után egyre több kórház épült, és a szülések legnagyobb része ezekben történt. Folyamatosan fejlődött az érzéstelenítés tudománya, a császármetszést végző orvosok egyre több tapasztalatból tanulhattak, így a beavatkozás egyre biztonságosabb lett. A várandósok szülés előtti gondozása, a perinatális tanácsadás is egyre elterjedtebb lett, így időben ki tudták szűrni a kockázatos terhességeket, és egyre több esetben tudták előre meghatározni, hogy mikor lesz szükség császármetszésre.

Az altatásos érzéstelenítés helyett egyre több országban kezdtek epidurális érzéstelenítést alkalmazni a császármetszésekhez, ennek segítségével az anya tudatánál volt a beavatkozás alatt. Ez nemcsak a műtét kedvezőbb kimenetelével járt együtt, de az újszülött és az anya közötti azonnali kapcsolatot is lehetővé tette.
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32724

Orvos válaszol
Foglalj orvost!
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az intim szőrtelenítés veszélyeiSzőrtelenítés

Az intim szőrtelenítés veszélyeiMilyen veszélyeket rejthet magában a csupaszság?

Miért lehet fájdalmas az együttlét? Szexualitás

Miért lehet fájdalmas az együttlét? A jelenség mögött gyakran nőgyógyászati problémák állnak

Frissítse fel a lábait!Lábápolás

Frissítse fel a lábait!Egy hosszú nap után fáradtnak, nehéznek érezte a lábait? Tippünk!

A beteg kutat, segítenünk kell nekiOkosgyógyszer

A beteg kutat, segítenünk kell nekiLimfómánál is életet menthet a józan ész

Életmódtippek aranyereseknekAranyér

Életmódtippek aranyereseknekA legfontosabb: rendszeresség és higiénia

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+13, +21 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban szerdán délelőtt keleten pár órára kisüthet a nap, másutt az erősen felhős égből eső, zápor alakul ki.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag