Rebecca Ghosh és kollégái (Imperial College London) a vizsgálataik során rájöttek, hogy nagyjából minden hatodik asztmás eset kapcsolatban lehet a munkahellyel. Az adatok szerint a felnőttkori asztma kialakulása szoros kapcsolatba hozható 18 munkakörrel, amik között a legnagyobb számban a különböző takarítói beosztások vannak, a takarítók ugyanis gyakran kerülnek kapcsolatba veszélyes kémiai anyagokkal. Az asztma kialakulásához szorosan köthető munkakörök még a gazdálkodás, a fodrászat és a nyomdászat.
A vizsgálatban összesen 7500, 1958-ban született brit felnőtt vett részt, akiknek a tudósok sorra vették a volt munkahelyeiket. A munkahelyeket aztán összevetették a kórtörténetükkel, majd megvizsgálták a tüdőfunkcióikat, végül pedig kiszámították, hogy a résztvevők milyen gyakran kerülhettek kapcsolatba asztmát kiváltó anyagokkal (liszt, enzimek, tisztító- és fertőtlenítőszerek, fémek és textilipari anyagok).
A résztvevők között 25 százalék volt a dohányosok aránya. A résztvevők 42 éves korában 87 százaléknak volt munkája és 9 százalék volt az asztmások aránya. Ekkoriban a résztvevők mindössze 55 százaléka végzett irodai munkát.
Kiderült továbbá, hogy a résztvevők 25 százaléka sosem végzett olyan munkát, ami növelte volna az asztmára való hajlamot. 8 százalékuk azonban fokozottan veszélyes anyagokkal dolgozott, 28 százalékuk pedig mérsékelten veszélyes anyagokkal. 34 százalék fokozottan és mérsékelten veszélyes anyagokkal is kapcsolatba került az évek során.
Más tényezőket is figyelembe véve a tudósok végül arra jutottak, hogy a című tudományos szaklap online felületén jelent meg.
