Amikor nem látunk tovább az orrunknál

A rövidlátásról
Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

Kiss Verus

  dr. Bana Ildikó

  HáziPatika.com

rövidlátás, szem, retina, szemészet, fénytörés, szemüveg, dioptria

Lehet, hogy azt vesszük észre, nem látunk élesen vezetés közben, vagy már jóval korábban, még az iskolában feltűnik, hogy bizony a táblához közelebb kell ülnünk. A rövidlátás korrigálható. Ismerjük meg jobban a szem gyakori fénytörési hibáját!

Ha egészséges a szemünk, akkor bármilyen távolságban is van az általunk megfigyelt tárgy, a kép mindig a retinára vetül. A látóideg ilyenkor éles képet továbbít az idegrendszer felé. Rövidlátás (latinul myopia) esetén azonban a szem tengelye hosszabb, így a kép a retina síkja előtt képződik, a retinán pedig képpont helyett folt keletkezik. Ebben az esetben a látóideg homályos képet továbbít a távoli tárgyakról, viszont a közeli tárgyakat élesen látjuk.

Érdekesség

Általában minden 1,0 mm-es hossznövekedés 3,0 dioptria fénytörési hibát okoz, azaz ha valakinek például 26,0 mm a szemtengelyhossza, akkor -6,0 dioptriás szórólencsét kell hordania.

Ez a fénytörési hiba a lakosság 10 százalékát érinti hazánkban. Általában 8-12 éves kor között jelenik meg, és majdnem mindig 20 éves kor előtt alakul ki. A gyermekeknél leginkább akkor kell gyanakodni, ha hunyorítanak, amikor távolra néznek, illetve közelebb teszik a könyveket, játékokat, vagy az utcán nem ismerik fel a távolból közeledő, ismerős arcokat.

Mi az oka?

Az oka lehet, hogy erősebb a szem fénytörése, mert a fénytörő közegek (szaruhártya, szemlencse) felszíne domborúbb, vagy az, hogy hosszabb a szem tengelye. Az alkalmazkodás átmeneti görcse okozza a tranzitoricus myopiát, melynek oka gyakran a fáradtság, de kiválthatják gyógyszerek, egyes központi idegrendszeri betegségek, mérgezések is.

Az alkalmazkodás fokozza a rövidlátás kialakulásának esélyét, így aki gyermekkorában - amíg a szemgolyó növekszik - sokat olvas rossz fényviszonyok között, annak nagyobb esélye van arra, hogy felnőtt korára rövidlátóvá váljék.



Ha valaki felnőtt korban válik rövidlátóvá, más is állhat a háttérben, mint például a cukorbetegség, az elvékonyodott szaruhártya körülírt kidomborodása (keratoconus), az ideghártya-leválás, a szürke hályog és a sugártest tónusfokozódása (akkomodációs görcs).

Tünetek, diagnózis, kezelés

Ha valamilyen fentebb felsorolt panasszal fordulunk szakemberhez, először a látásélességet fogja megvizsgálni, méghozzá egy jól megvilágított látáspróba tábla segítségével, melyen felülről lefelé csökkenő nagyságú jelek, betűk, képek vagy számok vannak. Szóba jöhet még a fénytörés objektív meghatározásaira a skiaszkópia (árnyékpróba), az automatikus refraktometria, a keratometria, a corneatopográfia és az ultrahang-vizsgálat is.

Tipp

Ne bagatellizáljuk el a látásproblémát, pláne ne próbáljuk meg kezelni benzinkúton, drogériában vásárolt szemüveggel! A recept nélkül kapható szemüvegek szemfáradtságot, homályos látást, fejfájást és kettős látást válthatnak ki, így kifejezetten nem tanácsos viselni őket munkavégzés és vezetés során.

Ha a diagnózis igazolta a rövidlátást, konkáv szemüveggel, illetve kontaktlencsével történhet a korrekció, és a dioptria alapján a kis fokú rövidlátóknak 0-4 dioptriás korrekcióra, míg a közepes fokú rövidlátóknak 4-8 dioptriára van szükségük. Rövidlátás esetén szóba jönnek a különböző műtéti beavatkozások is, melyekkel a nagyfokú rövidlátás progressziója megállítható vagy lassítható.

Fontos a rendszeres orvosi kontroll, illetve az is, hogy rövidlátóként a tanuláshoz, íráshoz, olvasáshoz megteremtsük az optimális körülményeket. Ügyeljünk arra, hogy az asztal megfelelő magasságához beállított széken üljünk, illetve a megvilágítás legyen egyenletes, nem vakító. Ezekkel is elősegíthetjük ugyanis a meglévő panaszok csökkenését, illetve megakadályozhatjuk súlyosbodásukat.



Köszönjük dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét a cikk elkészítésében!

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükHasmenés

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükGyakran előforduló bélrendszeri panasz a hasmenés, a túlzott bélgáztermelődés

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Ébredj fel

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Bizonyos betegségek kialakulásában éppoly meghatározóak lehetnek a genetikai tényezők, mint az életvitelünk.

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag