A forró nyári időjárás miatt valószínűleg még annál is kevesebbet mozgunk, mint egyébként szoktunk. Ez pedig nem tesz jót a koleszterinszintünknek, és növeli a szív- és érrendszeri problémák megjelenésének esélyét. Érdemes tehát még egyszer átgondolni, hogy mit is tudunk a koleszterinről, és a lehetőségek függvényében megtervezni az életmódunkat érintő változásokat , amelyek segítenek fenntartani egészséges keringésünket.
A koleszterint a máj olyan fontos funkciók ellátására hozza létre, mint a sejtek építése és hormonok, például az ösztrogén és a tesztoszteron előállítása. Azért is övezi különös figyelem, mert ha felgyülemlik az erek falában, azzal hozzájárul a lerakódások, az úgynevezett plakkok kialakulásához. Ezek rossz esetben elzárhatják az ereket, és szívinfarktust vagy stroke-ot okozhatnak. Ezért aztán nem mindegy, hogy mennyi a koleszterinszintünk. Ennek precíz ellenőrzésére a lipoprotein panel vagy lipidrofil vizsgálatot használják, és a koleszterin mennyiségét a vérben milligramm/deciliterben (mg/dl), illetve milimol/literben (mmol/l) adják meg. A vizsgálat lehetséges eredményeinek összefoglaló értékelése az alábbi képen látható.
Mérik az LDL- (vagy rossz) koleszterin szintjét, amely részt vesz a már említett plakképzésben. Vizsgálják a HDL- (vagy jó) koleszterin mennyiségét is, amely segít eltávolítani az LDL-t a véráramból. Nézik a trigliceridek szintjét is, mert a szervezet működéséhez felesleges többletkalóriák ebbe a zsírformába alakulnak át. Végül kiszámítják a teljes koleszterinszintet, amihez összeadják a HDL és az LDL értékét a trigliceridmutató 20 százalékával. Összességében alacsony koleszterinszintre van szükségünk. Az orvosi ajánlások szerint a felnőtteknek négy-hat évente van szükségük a koleszterinszintjük ellenőrzésére. A szívbetegség kockázatának kitett embereknél azonban gyakrabban indokolt ez a vizsgálat. A koleszterinszintet a gyerekeknél és a tinédzsereknél is érdemes ellenőrizni, különösen, ha elhízottak - írja az Insider magazin.
Az egyszerű koleszterinszint mérésnél azt igyekeznek meghatározni, hogy az adott személynél mekkora a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata, amit az értékek emelkedése alapján három csoportba sorolnak. Az alacsony kockázatú csoportba azok tartoznak, akiknél az érték a normál érték alatt marad (200 mg/dl vagy 5,18 mmol/l). A közepes kockázatú csoportban az érték 5,18 mmol/l és 6,4 mmol/l (247 mg/dl) közé esik. Akiknél az érték meghaladja ezt a felső határt, a magas kockázatú csoportba tartoznak.
A magas koleszterinszint tünetei
A magas koleszterinszintnek általában nincsenek tünetei, azaz csak vérvizsgálattal lehet kimutatni. Azoknál az embereknél, akiknek nagyon magas a koleszterinszintje, a végtagokon xantómák, bőrelváltozások jelenhetnek meg, amelyeket a felgyülemlő zsír okoz. A szemhéjukon pedig xantelazmák , lágy, sárgás zsíros lerakódások is kialakulhatnak. Ezek a jelek az örökletesen magas koleszterinszint, a hiperkoleszterinémia tünetei is egyben.
A magas koleszterinszint kockázatát a genetikai tényezők és az egészségtelen életmód egyaránt növelhetik. A magas telített - és transzzsírtartalmú étrend a magas koleszterinszint egyik legnagyobb kockázati tényezője. Ezek az ételek ugyanis befolyásolják, hogy a máj hogyan dolgozza fel a koleszterint, és elősegítik a plakkok felépülését az artériákban. (A kockázatos ételekről számos alkalommal írtunk, többek között itt megtekinthetők.) Az orvosok mindenesetre azt ajánlják, hogy a naponta elfogyasztott kalóriáknak csak 5-6 százaléka származzon magas telített zsírtartalmú ételekből, a transzzsírokat pedig teljes mértékben kerüljük el.
Az elégtelen fizikai aktivitás a magas koleszterinszint egy másik jelentős kockázati tényezője. A kutatások valójában bizonyították, hogy aki nem mozog eleget , annál a mozgáshiányos életmód hozzájárul a magas koleszterinszinttel kapcsolatos egészségi problémák, köztük a szívkoszorúér betegségek kialakulásához.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A New England Journal of Medicine folyóiratban a Duke Egyetem tanulmánya kifejti, hogy azoknál az embereknél, akik nem sportolnak, kisebb lipoprotein részecskék figyelhetők meg, amelyek a koleszterint a véráramba viszik magukkal. Ezek a kisebb részecskék nagyobb valószínűséggel tömítik el az artériákat, mint a nagyobbak. A koleszterinszint csökkentésének elősegítésére a jelenlegi orvosi álláspont szerint minden héten legalább 150 perc fizikai aktivitásra volna szükség.
Más kutatások azt mutatták ki, hogy a dohányzóknak magasabb az LDL-koleszterin- és trigliceridszintjük, valamint alacsonyabb a HDL-koleszterinszintjük. Az Amerikai Szívtársaság (AHA) szerint a megnövekedett szintet a szén-monoxid belélegzése okozza a dohányzás során. A tüdőből a véráramba belépő szén-monoxid megemeli az artériákban lerakódó koleszterin mennyiségét. Ez az anyag idővel megkeményedik ( érelmeszesedés következik be), ami növeli a szívbetegségek kockázatát. Az amerikai egészségügyi hatóság, a CDC szerint a cigarettát szívó embereknek kétszer-négyszer nagyobb az esélyük a koszorúér-betegségre vagy agyvérzésre, mint a nemdohányzóknak.
Az elhízással vagy túlsúllyal együtt járó felesleges zsír növelheti a máj által termelt LDL-koleszterin mennyiségét, és lassítja szervezet képességét, hogy eltávolítsa az LDL-koleszterint a vérből. Kutatások szerint a túlsúlyos emberek körülbelül 50-60, az elhízottak 60-70 százalékának magas a koleszterinszintje.
Hogyan csökkenthető a koleszterinszint?
A koleszterinszint csökkentése érdekében komolyan kell venni az életmódváltást , ami nem egyszeri elhatározás, hanem hosszantartó önfegyelem kérdése. Ennek ellenére sok ember tudja - gyógyszeres kezelés nélkül - természetes módszerekkel csökkenteni a koleszterinszintjét.
Először is javítani kell az étrenden. Például azok az ételek, amelyekben magas az oldódó rosttartalom, csökkenthetik az LDL-koleszterin szintjét, míg egyes ételekben (például a tenger gyümölcseiben) az omega-3 zsírsavak magas szintje csökkentheti a triglicerid mennyiségét a vérben. Összességében a gyümölcsöket és zöldségeket, halakat, például a lazacot és a szardínát, az alacsony zsírtartalmú tejtermékeket és a teljes kiőrlésű gabonákat tartalmazó mediterrán étrend csökkentheti az LDL-koleszterint.
A kutatások szerint szükség van rendszeres testmozgásra is, mert az segít növelni a HDL-koleszterin mennyiségét a szervezetben, ami megakadályozza az LDL-koleszterin felhalmozódását és az artériák eltömődését. A testmozgás a trigliceridszint csökkentését is segíti. Számos tanulmány igazolta, hogy akik féléven át hetente háromszor körülbelül 40 percig végeztek aerob edzéseket, a HDL-koleszterinszintjüket átlagosan 2,53 mg/dl-rel növelték. A célt sokféle mozgással el lehet érni, jó például a tempós séta, a kocogás vagy futás, az úszás, de a tánc is. Hasznosak az izomépítő gyakorlatok is, beleértve a súlyemelést, a fekvőtámaszt és a guggolást. Összességében bármilyen és bármennyi fizikai aktivitás jobb, mint a tétlenség.
Amikor valaki abbahagyja a cigarettázást, azzal véget vet a szén-monoxid belélegzésének is. Ez csökkenti az LDL-koleszterin és a trigliceridek szintjét a véráramban, ami segít megakadályozni a zsírlerakódások felépülését az artériákban. Az American Heart Journal folyóiratban közzétett egyik tanulmány szerint a HDL szintje a dohányzásról való leszokást követően mindössze hat héten belül körülbelül 5 százalékkal, vagyis 2,4 mg/dl-rel emelkedhet.
Ez is érdekelheti
A fogyás egészséges étrenddel és testmozgással nemcsak csökkenti az LDL-koleszterin szintjét, hanem csökkenti az elhízással kapcsolatos egyéb egészségi problémák, például a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát is. Valójában a kutatók azt találták, hogy az elhízás miatti egészségi problémákkal küzdő emberek, akik testsúlyuk mindössze 10 százalékát vagy akár kevesebbet veszítik el, koleszterinszint-csökkenést tapasztalhatnak, más előnyökkel együtt, például alacsonyabb lesz a vérnyomásuk és a vércukorszintjük is.
Legjobban: