A jódhiány első jelei

A jódhiány az egyik legtöbb embert érintő hiánybetegség, mely az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (World Health Organization - WHO) felmérései szerint csaknem 2 milliárd embert érinthet kisebb-nagyobb mértékben. A jódhiány a szakemberek szerint visszavezethető például arra, hogy a termőföldben egyre kevesebb a jód, így az az élelmiszerekbe sem kerül át. Szerencsére sok élelmiszert dúsítanak jóddal, de ez gyakran még mindig nem elegendő a szervezetünk megfelelő működéséhez.

Depressziót és immunzavarokat is okozhat

A jód rendkívül fontos például a pajzsmirigy egészségéhez , ezért ha a pajzsmirigyhez nem jut elegendő jód, akkor az nem tudja ellátni a feladatait, nem képes elegendő pajzsmirigy-hormont termelni.

Mennyi jódra van szükségünk? Felnőtteknek napi 0,15 milligrammra van szükségünk, amelyhez tengeri halakból, kenyérből, de akár az ivóvízből is hozzájuthatunk. A részletekért kattintson! A jódhiány tünetei egyénenként eltérőek lehetnek, de közéjük tartozhat például a depresszió, a szorongás, a hangulatingadozás, az anyagcserezavarok, a tanulási és kognitív nehézségek , az immunrendszer zavarai és a betegségekre való fogékonyság, az állandó, akár extrém mértékű fáradékonyság, a testhőmérséklet csökkenése, valamint az életmóddal nem összefüggő hízás . A túl kevés jód emellett a mell fájdalmához, nehézségérzetéhez, érzékenységéhez, illetve ciszták kialakulásához is vezethet. Ez - bár tudományosan még nem sikerült bizonyítani az összefüggést - azt is előrevetítheti, hogy a jódhiány az emlődaganatos megbetegedéseinek kialakulásában is szerepet játszik.

A sok készétel is okozhat jódhiányt A jódhiány egyik legjellegzetesebb tünete a golyva, vagyis a pajzsmirigy kóros megnagyobbodása. A golyva jódpótlással általában jól kezelhető, de ha a kezelést nem kezdik meg időben (vagy túl sokáig halogatják), a nyaki megnagyobbodás nem húzódik vissza, és a pajzsmirigy károsodása visszafordíthatatlan lesz.

A jód különösen fontos emellett a várandós anyáknál, mert a felmérések szerint a jódhiány tehető felelőssé a megelőzhető mentális képességeket érintő fejlődési rendellenességek jó részéért, átlagosan 10-15 pontnyi IQ-csökkenést okozva. A jódhiány emellett hallászavarokat, növekedési problémákat, sőt állítólag autizmust is okozhat.

A jódhiány kialakulását elsősorban a kiegyensúlyozatlan étkezés okozza, főként a túl sok kész vagy félkész termék fogyasztása (ezekben ugyanis gyakran nem jódozott sót használnak). A jódhiány kialakulásának rizikóját növeli többek között a nem (a nők hajlamosabbak rá), a dohányzás, a szelénhiány, a sugárzásnak való kitettség. Természetesen a várandós és a szoptató kismamáknak több jódra van szüksége.