Magában beszél? Látjuk!

Magunkban beszélni privát dolog: szórakoztathatjuk magunkat, tananyagot ismételhetünk, előadásra készülhetünk fel, esetleg dühünket vezethetjük le. A University of California agykutatóinak köszönhetően egyre kevésbé lesz ez privát cselekvés, ugyanis lehet érzékelni azt, hogy mely szavak "hangzanak el" fejünkben, amikor belső hangunk beszél.

Brian Pasley és társai egy korábbi kutatás során kimutatták azt, hogy a temporális lebeny bizonyos idegsejtjei csak a beszédhang frekvenciáira reagálnak. Egy neuroncsoport csak az 1000 hertzes rezgésekre reagál, mások csak a 2000 hertz körüliekre. Mindennek tudatában a csoport egy olyan algoritmust állított elő, amely képes az agyi működést megfigyelve megmondani, milyen szó hangozhatott el a fejben. A csoport hipotézise mindehhez az volt, hogy hangos szavakat hallani és ugyanazon szavakat vokalizálás nélkül "elmondani fejben" ugyanazt az idegi reakciót váltja ki.

Az agy belső GPS-ének felfedezéséért idén három tudós kapta az orvosi Nobel-díjat, hogy kik? Itt megnézheti! A Frontiers of Neuroengineering szaklapban megjelent tanulmányból kiderült: hét önkéntes vállalkozott arra, hogy epilepszia miatt történő agyi műtétjük közben kísérletezhessenek velük. A páciensek három különböző szövegből olvastak fel részleteket (Abraham Lincoln gettysburgi beszéde, Kennedy beavatási beszéde és a Humpty Dumpty gyermekmondóka), agyi működésüket közben elektródákkal rögzítették és figyelték. Miután rögzítették, hogy az elhangzott szövegek miként néznek ki az agy számára, újraolvastatták a jelentkezőkkel a szöveget úgy, azzal a megkötéssel, hogy már csak maguknak olvassák, hang nélkül. Az algoritmust pedig arra használták, hogy dekódolja az önkéntesek agyi aktivitását és fordítsa azt szavakká: az pedig képes volt az önkéntesek agyi impulzusainak egy részét szavakká alakítani, bár a kutatók megjegyezték: az eredmények jelentősek, de nem annyira jók, hogy jelenleg egy teljes készüléket lehessen erre az algoritmusra alapozni.

Maga az algoritmus korántsem tökéletes és csak azon szókészletből képes dolgozni, amelyekből a páciensek korábban felolvastak, valamint még nem képes kezelni az átlagostól eltérő beszédtempókat vagy a különböző kiejtési különbségeket sem. Ettől függetlenül a kutatók bizakodóak, hiszen egyre közelebb kerül azon eszköz lehetősége, amellyel a paralízises betegek újra tudnak majd beszélni... és egyben azé is, amellyel mások elméjében lehet olvasni. Hasonló kutatások során már sikerült képeket kiolvasni agyi aktivitásból - igaz, csak elmosva. Úgyhogy készüljünk: privát gondolataink hamarosan nem lesznek privátok.

Ez is érdekelheti

Alzheimer-kór

Megvan a gén, ami véd az Alzheimer-kór ellen

epilepszia

„Ott van a szemükben, hogy ennél borzalmasabb dolgot életükben nem láttak” - így él együtt Emma az epilepsziával

Alzheimer-kór

Így is terjedhet az Alzheimer-kór

epilepszia

Epilepsziás roham: így segíthetsz a betegnek