Kell-e D-vitamint szedni a bezártság miatt?

A D-vitamin az egyik legfontosabb vegyület testünk számára, rengeteg szervünk működéséhez elengedhetetlen. Táplálékkal nehézkes pótolni, a napfény hatására viszont szervezetünk is képes termelni. Ám most, hogy a járvány miatt jóval kevesebbet tartózkodunk a szabadban, felmerül a kérdés: szükséges-e pótolni, és ha igen, milyen mennyiség ajánlott?

A D-vitaminról sokáig azt tartották, hogy csupán a csontok egészségéhez szükséges, ám egyre több kutatás támasztja alá, hogy szerepe ennél jóval sokrétűbb, mert például támogatja a különféle immunfolyamatokat is. Zsírban oldódó vitaminról van szó, melyet a szervezet elraktároz. A D1-, D2- és D3-vitaminok tartoznak a D-vitamin gyűjtőnév alá, közülük az emberi test számára a D3-vitamin a legjobban hasznosítható. Az itthon jelenleg érvényes szakmai protokoll a gyermekek 3 éves koráig írja elő kötelezően a D-vitamin rendszeres pótlását, ám később is fontos gondoskodni a megfelelő mennyiségről. Ennek ellenére a legutóbbi, 2014-es felmérés szerint a magyar felnőtt lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányban szenved.

A D-vitamin-hiány ezért veszélyes Ha nem jutunk elegendő "napfényvitaminhoz", terméketlenség, csontritkulás vagy különböző szívbetegségek léphetnek fel, de megnő például az érelmeszesedés, az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség, a depresszió, valamint különböző allergiás és autoimmun-betegségek kockázata is. Részleteket itt olvashat.

Tévhitek a D-vitaminról

Ez a megdöbbentő adat részben annak is köszönhető, hogy sok téves információ él a köztudatban ezzel a vitaminnal kapcsolatban. Az egyik ilyen, hogy bőven elég néha kifeküdni napozni nyáron, hogy biztosítsuk szervezetünk egész évnyi szükségletét. A napfény UVB-sugarainak hatására valóban képes a bőr előállítani D3-vitamint a 7-dehidro-kolekalciferol nevű provitaminból, ám a helyzet nem ilyen egyszerű. Tény, hogy "áprilistól októberig elég D-vitamin képződik, ha napi körülbelül 20 percet süti a nap az arcot és a fedetlen végtagokat a déli órákban" - mondja dr. Novák Hunor gyermekorvos. Azonban tudvalevő, hogy a napozás számos káros hatással van bőrünkre, különösen a déli időszakban, ráadásul ha naptejjel kenjük be bőrünket, az gátolja a D-vitamin képződését.

A szoláriumozást szokták úgy népszerűsíteni, hogy segíti a D-vitamin termelődését, különösen a téli hónapokban, amikor a napfényes órák száma jóval kevesebb. Ám ez szintén tévhit, mivel a szoláriumcsövek UVA-tartományban sugároznak, amelyek az UVB-sugarakkal ellentétben nincsenek semmiféle hatással a D-vitamin előállítására - világosít fel dr. Győri József gyermekorvos. Nem beszélve arról, hogy a szoláriumok még jobban öregítik a bőrt.

A karantén hatása a D-vitamin szintjére

A jelenlegi helyzetben - ugyan a korlátozásokat vidéken már feloldották - még mindig sokan kényszerülünk arra, hogy időnk nagy részét otthonunkba bezárva töltsük. Ezáltal jóval kevesebb napfény éri a bőrünket, mint a korábbi évek tavaszi-nyári hónapjaiban. Ebből a szempontból a járvány a lehető legrosszabbkor érkezett, hiszen a tél végére egyébként is kimerül a D-vitamin tartalékunk, most pedig, hiába köszöntött be a jó idő, nem tudunk elkezdeni töltekezni. Friss kutatások eredménye szerint ráadásul a D-vitamin-hiány kockázati tényezőt jelent az új koronavírus által okozott COVID-19 megbetegedésnél.

A szobában is érhet minket napsugárzás, de ez nem biztosítja a kellő D-vitamin termelődését. Fotó: Getty Images
A szobában is érhet minket napsugárzás, de ez nem biztosítja a kellő D-vitamin termelődését. Fotó: Getty Images

A hivatalos magyarországi D-vitamin ajánlás szerint késő ősztől tavaszig (november 1. és március 30. között) mindenkinek javasolt a pótlás, ám a bezártság miatt idén legalább június végéig ajánlják azt a szakértők. Várandósoknak, szoptató édesanyáknak és krónikus betegségben szenvedőknek pedig egész évben. Hangsúlyozzák, hogy sajnos nem elég, ha kávénk kortyolgatása közben kiállunk a teraszra vagy a szobánk ablakából élvezzük picit a melegítő napsugarakat.

Ugyan bizonyos tápanyagokból (tejtermékek, tojás, tőkehal, halolaj) is vihetünk be D-vitamint a szervezetünkbe, ám ez az adag elenyésző. Tojásból például napi 30-at kéne megennünk ahhoz, hogy a napi ajánlott egységet elérjük, de ezzel inkább ne próbálkozzunk a tojás magas koleszterintartalma miatt.

Mennyi D-vitamint szedjünk?

Normális esetben van lehetőség megvizsgáltatni a D-vitamin szintünket, amely egy egyszerű vérvételből mérhető. Ám a járványhelyzetben a vérvizsgálatok nehezebben elérhetőek, ezért egyszerűbb, ha az általános ajánlásokra hagyatkozunk. 1 és 18 éves kor között 500-1000 NE (nemzetközi egység) az ajánlott napi bevitel, dr. Novák Hunor javaslata szerint hétköznapokon 1-1 szemet vegyünk be (vagy szétporlasztva keverjük a gyerek ételébe) az 1000 NE tartalmú tablettából. Felnőtteknek pedig 1500-2000 NE/nap az ajánlott mennyiség, ehhez célszerű a 3000 NE tablettából heti négyet bevenni (akár egyszerre is).

A mennyiségre ügyeljünk, mert a D-vitamin túladagolható, bár ahhoz nagy mennyiséget, legalább napi 4000 NE-t kellene fogyasztanunk belőle hosszú időn keresztül. A multivitamin-készítmények helyett érdemes a háziorvosunkkal vagy gyermekorvosunkkal receptre felíratni D-vitamin tablettát, nemcsak gazdaságosabb, de csak ezek tartalmaznak elegendő mennyiséget belőle - tanácsolja dr. Győri József. Ha azonban mellette multivitamin készítményt, várandósvitamint is szedünk, a napi adagunknál vegyük figyelembe az abban található D-vitamint is. És ne feledjük: a koronavírus-járvány mérséklődése után, a korlátozások elmúltával is gondoskodjunk szervezetünk megfelelő D-vitamin szintjéről.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Élet anafilaxiával

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +20 °C
Minimum: +11 °C

Nagyrészt erősen felhős vagy borult lesz az ég, viszont az északkeleti területeken többórás napsütés várható. Északkeleten, keleten fokozatosan megszűnik az eső, míg hazánk délnyugati felében ismétlődő jellegű számíthatunk esőre, záporesőre, néhol zivatarra, lokálisan a Dunántúlon hullhat kiadós mennyiség. A csapadékhajlam a nap második felében ott is csökken. A keleties szelet élénk, néhol erős lökések kísérhetik, de zivatarok környezetében is lehet szélerősödés. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 27 fok között alakul, a csapadékosabb délnyugaton mérhetjük az alacsonyabb, északkeleten a magasabb értékeket. Késő estére 12 és 18 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás-változás hátterében egy mediterrán ciklon közeledése áll, ami miatt gyenge kettősfronti hatás érvényesül.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra