Szemszárazság tünetei és kezelése

Máriáss Márta

 Máriáss Márta

 

Dr. Pohánka Tünde

 Dr. Pohánka Tünde

 

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Mi a szemszárazság?

A szemszárazság a könnyhiány vagy könnyvesztés kapcsán kialakuló könnyfilmkárosodás, amely a szem felszínén objektív tüneteket vált ki, és a betegnek szubjektív panaszokat okoz.

A felületet borító könnyfilm feladata a szaru- és kötőhártya állandó nedvesen tartása, a külső szaruhártyaréteg oxigén- és tápanyag-ellátása, a szaruhártya egyenetlenségeinek kiegyenlítése, a szem védelme a külső bakteriális és vírusos támadásoktól, valamint a néha bekerülő idegentestek kiöblítése, eltávolítása.

A folyamatosan termelődő, másodpercenként nagyjából 1-2 mikroliternyi - napi 1-3 ml - könnyet 5-10 másodpercenkénti pislogással oszlatjuk el a szemfelszínen, hogy annak fénytörő felületén mindig kellő mennyiségű legyen belőle. Hiányában a szaru- és kötőhártya pislogásra fájdalmas, érzékeny és sérülékeny lesz. A szem viszket és ég, a látás is homályossá válhat.

Csaknem mindig krónikus betegséggel van dolgunk, ami állandó törődést és kezelést igényel.

A szemszárazság előfordulása

A szem szárazsága az egyik leggyakoribb szembetegség. Minden harmadik embert érinthet élete valamelyik szakaszában - főleg 40 év felett -, és a szemészhez fordulók ötödénél lelhető föl ez a probléma. Idősebb korban a könnymirigyek sorvadása miatt a tünet gyakoribb. Ezenkívül különösen gyakran fordul elő változókorú nőknél.

A szemszárazság okai

A szemszárazság esetében nem áll rendelkezésre megfelelő könny, emiatt a szemfelszín túlságosan száraz. A lehetséges okok megértéséhez érdemes összefoglalni a szemet fedő, három rétegre tagolható könnyfilm összetételét és kialakulását:
A könnyfilm 90%-t a legvastagabb, középső, vizes réteg alkotja. A könny legnagyobb része a nagy könnymirigyekben termelődik. A könny tartalmaz továbbá különböző immunrendszeri, antibakteriális fehérjéket, hormonokat és enzimeket (pl. laktoferrin és lizozim), síkosító fehérjekomponenseket, ionokat, valamint olajos lipid-alkotórészeket.

Utóbbiak főként módosult faggyúmirigyek, a Meibom-mirigyek termékei. A lipidek a könnyfilm legkülső, olajos rétegét alkotják, amely a könny párolgását és a szemhéjak szélének benedvesítését hivatott megakadályozni. A könnyréteg felületi feszültségét 25 százalékkal csökkenti. Hiányában csaknem tízszer olyan gyorsan párologna el könnyünk a szemfelszínről.

A könnyfilm legbelső, nyákos (mucinózus) rétegének fő komponensei, a különböző fehérjék főleg a kötőhártya kehelysejtjeiben termelődnek. Ez a réteg a könny tapadását biztosítja a szaruhártyához, az optikai felszín tökéletes simaságát és a legtökéletesebb komfortérzést biztosítja.

A szemszárazság oka a kevés folyadék a szemben

A szemszárazság oka a kevés folyadék a szemben


A könnyhiány csaknem mindig a könnyfilm víztartalmának megfogyatkozását jelenti, ami létrejöhet azáltal, hogy nem termelődik elég könny, vagy pedig úgy, hogy valamiért túlságosan hamar elpárolog, elvész a szem felszínéről. Mindkét esetben az egészségesnél koncentráltabb, sűrűbb könnyfilm borítja a szemet.
  1. A könnytermelés visszaesését általában a könnymirigyek és kivezető csöveik károsodása okozza. Rendszerint a könnymirigyek gyulladásos autoimmun betegségéről van szó.
    Jóval ritkább, hogy a szaruhártya érzéketlensége miatt nem érkezik utasítás a könnymirigyeknek a termelésre, noha azok egészségesek. Érzéketlenség alakulhat ki cukorbetegség, herpesvírus-fertőzés, szaruhártyát érintő műtétek és hosszú ideig tartó kontaktlencse-viselés miatt.

  2. A könnyfilm fokozott párolgását szintén több tényező okozhatja, illetve segítheti elő. Az egyik legfőbb ok, ha a szemhéjak közötti rés túlságosan nagy, ami lehet veleszületett adottság, pajzsmirigybetegség vagy akár kellő körültekintés nélkül végzett szépészeti műtét következménye is. Okozhatja továbbá egyéb szemhéjhoz kötött rendellenesség, pl. a pislogási reflex problémája, a szemhéjszél és a szemfelszín egyenetlensége, kóros corneális hám.
    A párolgás mértékét növelik, és a tüneteket tovább rontják a kedvezőtlen klimatikus viszonyok (száraz szobalevegő, gyakran a helytelenül üzemeltetett légkondicionáló berendezés stb.).
    A párolgás fokozódásával jár továbbá, ha a felső és alsó szemhéjban ülő Meibom-mirigy működése csökken, vagy rosszul működik, szemhéjszéli gyulladás (blepharitis) kapcsán. Az összes eset mintegy 80 százalékában az okok a párolgásgátló olajos réteg hiányosságaival vannak összefüggésben.
Idősebb korban mindkét alapvető ok közrejátszik a fokozódó szemszárazságban: Egyrészt kevesebb könny termelődik a szaruhártya lassan kialakuló érzéketlensége miatt, másrészt lanyhul a könnymirigyek, illetve a Meibom-mirigyek működése. Általában ezt valamelyest ellensúlyozza a felső szemhéj megereszkedése, így a szemhéjrés némileg zártabb, ezért kisebb a párolgó felület.

A könnytermelést hormonális változások is befolyásolhatják.A gyulladásos faktorok eltávolításában a könnyben normálisan jelenlévő androgén hormon játszik fontos szerepet. Hölgyeknél a változókori androgénszint-csökkenés egyik magyarázata, hogy ebben az életszakaszban, és nőkben miért gyakoribb a betegség.

A leggyakoribb szemszárazságot okozó betegségek: reumatológiai megbetegedések (Sjögren-szindróma, amikor a szervezet valamennyi mirigye és nyálkahártyája kevés váladékot termel, bőrfarkas (Lupus erythematodes), sokízületi gyulladás (polyarthritis), köszvény, neurodermitis, különböző fertőző betegségek és allergiák, pajzsmirigybetegségek.

Bizonyos gyógyszerek szedése: Különböző hatásmechanizmusok útján a könnytermelést csökkenthetik vagy éppen a párolgást fokozhatják: az idegrendszerre ható gyógyszerek közül az antihisztaminok (Chlorpheniramin, Diphenhydramin, Pyrilamin, Brompheniramin, Terfenadin), az antikolinerg hatóanyagúak (Atropin, Scopolamin), továbbá az A-vitaminokhoz tartozó isotretinoin, a béta-blokkolók, egyes antidepresszánsok (Amitriptyline, Doxepin, Desipramin, Imipramin), fogamzásgátlók, kemoterápiás szerek, altatók és nyugtatók, szteroidos készítmények, vérnyomáscsökkentők, hogy csak a legismertebbeket említsük.

Számítógéphasználat közben a képernyőt figyelve ritkábban pislogunk, ezáltal a könnyfilm nem pótlódik megfelelő ütemben, ami szemszárazság-érzést okoz.

Lelki tényezőket, sírásra való képtelenséggel összefüggő érzelmi zavarokat is számon tartunk a szemszárazság okaként, de jelen esetben inkább a szervi okoknak kívánunk figyelmet szentelni.

A száraz szemhez hasonló tüneteket produkálnak a krónikus szemirritációk, melyek különböző betegségek és környezeti tényezők (por, oldószerek gőzei, száraz szobalevegő, égéstermékek és kipufogógázok, esetleg kozmetikumok stb.) nyomán alakulnak ki, de a diagnózis során ezeket el kell különíteni a szemszárazságtól és annak egyéb okaitól.

A szemszárazság diagnózisa

A cél annak kiderítése, hogy pontosan mi okozza a könnyhiányt. A szemszárazság vizsgálatakor először kikérdezik a beteget, mióta érzi száraznak a szemét, mely napszakokban romlik, mikor javul az állapot. (A Meibom-mirigy gyulladása esetén például estére javul az állapot, míg ha például a könnypárolgás gyorsabb a kelleténél, reggel érzi jobbnak a szemét a beteg.)
A pácienstől megkérdezik, milyen egyéb betegségei vannak, milyen körülmények között él, dolgozik. Szükség esetén belgyógyászati vizsgálatokra is elküldik, amelyekkel ki lehet deríteni, ha a háttérben a szemszárazsággal járó egyéb alapbetegségek bújnak meg.

A szemészeti vizsgálat alkalmával az orvos alaposan megnézi a szemet, és egy sor vizsgálat áll rendelkezésére a szem, valamint a könnytermelés mennyiségének, összetételének, a szemhéjak és könnymirigyek és a kötő- és szaruhártya állapotának vizsgálatára:-Az also szemhéj és a szemfelszín között lévő könnymeniscus hiánya, ami normálisan 1 mm vastag és convex felszínű, sicca szindromára utal.
  • Ha a szemhéjszéllel párhuzamos redők (LIPCOF=lid-parallel conjunctival fold) találhatók a kötőhártyán, akkor az a szemszárazság jele.

  • A szemhéjrés szélességének megmérése: a túl nagy szemrés gyors könnypárolgást tesz lehetővé, 10 mm-nél nagyobb rés már egyértelmű magyarázatot ad a túl gyors könnypárolgásra.

  • Réslámpa segítségével megvizsgálják a Miebom-mirigyeket, gyulladásuk hozzájárul a könnyfilm instabilitásához.

  • Az egyik legalapvetőbb vizsgálat a könnyfilm-stabilitási vagy -felszakadási próba, röviden BUT (=break-up time). A könnyet a kötőhártya kehelysejtjei által termelt, szemfelszínhez tapasztó, nyákos réteg megfogyatkozásának kimutatására alkalmas. Logikusan, ha kevesebb a "ragasztóanyag", könnyebben és rövidebb idő alatt felszakad a könnyfilm rétege. Ha ugyanis a Meibom-mirigyek károsodása és a fokozott párolgás a bántalom oka, akkor a könny túlságosan vizes, felületi feszültsége csökken.
    A könnyfilmre finoman fluorescein festéket cseppentenek, ezzel teszik láthatóvá, majd réslámpa fényénél figyelik, és mérik azt az időt, amely alatt a könnyfilm a nyitva tartott szemen felszakad. A vizsgálat alkalmával ez jól látható abból, hogy a szemen a megfestett egységes könnyfilm folyadékcseppecskékre oszlik, ezért a szemfelszín foltossá válik. Az egészséges szemet legalább 10 másodpercig minden további nélkül nyitva lehet tartani, anélkül, hogy a könnyfilm felszakadna. 10 másodperc alatti felszakadási idő szemszárazságot jelent. A szemszárazsággal bajlódó páciensek felénél instabil a könnyfilm. A BUT-teszt nem kifejezetten érzékeny, ha azonban eredménye negatív, akkor nem a szemszárazság okozza a panaszokat.

  • A páciens könnyfilmjét fluoresceinnel átitatott papírcsíkkal is vizsgálhatják, amit a szem alsó részén a szemfelszínhez érintenek. Ha a fluorescein a papírt a kötőhártyához érintve nem oldódik ki azonnal, az csökkent könnymennyiségre utal. Ha a könny már nagyon kevés, akkor apró szemcséket lehet fölfedezni a könnyfilmben, amely valószínűleg vízvesztett állapotban lévő mucinózus nyálka.

  • A Schirmer-teszt a könnytermelés mértékének megállapítására alkalmas. A Schirmer-papír 5 mm széles, itatóshoz hasonló, laboratóriumi szűrőpapírcsík, amit a külső szemzug közelében az alsó szemhéj alá helyeznek, s nézik a könny folyadékcsíkjának felszívódását. A szemet ez alatt csukva kell tartani. Normálisan 5 perc alatt legalább 10-15 mm-es folyadékcsíknak kell keletkeznie, 10 mm alatti érték szemszárazságra utal.
    Ha a Meibom-mirigyek működése csökkent, akkor a lipidalkotók hiányában a könny sokkal könnyebben felszívódik a filterpapírra, mint kiegyensúlyozott lipidtartalom mellett, azért a teszt a többi vizsgálattal összevetve ad megfelelő eredményt.

  • Az impressziós citológiai vizsgálat a kötő- és szaruhártyára juttatott speciális festékek (bengál vörös vagy lissamin-zöld) segítségével mutatja ki a kehelysejtek számának csökkenését és e szövetek sérülését. Ha a felszíni sejtekben glikogén- és glikoproteinhiány áll fenn, a sejtek megfestődnek. A bengál vörös festésnél az elszíneződés alakja és elhelyezkedése is fontos: akkor utal száraz szem szindrómára, ha az orr és a halánték felé eső kötőhártya és az alsó paracentrális cornea erősebb elszíneződést mutat.
    A szaruhártya csak a betegség későbbi fázisában sérül, elszíneződése ekkor is halványabb, mint a kötőhártyájáé. Bengál vörös festésnél akkor áll fönn szaruhártya-hiány (epithelium lesio), ha több mint négy festődő foltot lehet látni.
    A festődés eredményét az ún. Bijsterveld-skála szerint értékelik, négy pont fölötti érték jellemző a szemszárazságra.

  • A kötő- és szaruhártyát, sejtjeinek állapotát mikroszkóppal is szemügyre veszik (pachimetria és szaruhártya-topográfia vizsgálatok).

  • Fertőzés gyanúja esetén könnymintát vesznek, és kitenyésztik a baktérium, illetve vírus kórokozókat.

  • Laboratóriumi mérések, a könny ozmolaritásának, lizozim- és laktoferrin-szintjének mérése is lehetséges.
Száraz szem szindrómáról (keratoconjunctivitis sicca = a kötő- és szaruhártya szárazság miatti gyulladása) van szó, ha Schirmer-teszt, a könnyfilm-felszakadási idő (BUT) és a kötő- és szaruhártyafestéses vizsgálatok eredményei ezt egyaránt megerősítik. A vizsgálatok segítségével a tünetek súlyosságát is fel lehet mérni, ami a kezelés megtervezésében meghatározó.

A szemszárazság tünetei, kórlefolyása

Kezdetben a szemet kicsit száraznak érzi az ember, mintha porszem vagy szempilla ment volna bele, ezért a rendes ritmusnál gyakrabban hunyorog vagy pislog. A kötőhártya kipirosodása már tartósabb irritációt jelez. A szem égni, fájni kezd, hiszen a szaruhártya tápanyagok híján sokkal érzékenyebb a szemet irritáló valamennyi mechanikai, kémiai és egyéb behatásra. Minden olyan ingerre, ami folytonos pislogásra készteti a szemet, legyen az füst, por vagy bármilyen gáznemű kémiai anyag, netán túl erős fény, a síkosító, csúszós könnyréteg hiánya miatt a szem fokozottan érzékeny, a pislantás fájdalmas.

A könnyhiány miatt a reggeli ébredés után fájdalmas és nehézkes a szem kinyitása. A beteg az irritáció következtében nem tud kontaktlencsét viselni.

Ma már pontosan tudható, hogy az egyre kellemetlenebb tünetek hátterében a "száraz szem" fokozatos kialakulásának mely történései zajlanak. Mint említettük, a könny mennyiségének csökkenése, megváltozott összetétele egyúttal mindig töményebb, koncentráltabb (megemelkedett ozmolaritású) könnyet is jelent. A koncentrált könny megjelenése egy idő után óhatatlanul a kötőhártya kehelysejtjeinek eltűnésével, számuk csökkenésével jár. Márpedig főként ezek a sejtek termelik a síkosító, mucinózus könnyalkotórészeket, és ez az anyag burkolja be az idegen testeket is, hogy könnyebb legyen őket kiöblíteni a szemből.

A koncentrált könny vizet von el a kötőhártya hámsejtjeitől. A sejtek közötti kapcsolóelemek különösen érzékenyek a vízhiányra, így ezek tönkremennek, és a hámsejtek könnyebben lekopnak, illetve sérülnek a kötőhártya felszínén. A kehelysejtek és termékük eltűnésével csökken a szaruhártya glikogéntartalma is, ami pedig fontos, többek között a sérülések gyógyulásához szükséges energiaforrása a sejteknek. A hosszan tartó könnyhiány végül kikezdi a szaruhártyát fedő hámsejteket is, ami végül hegesedés következtében látásromláshoz, homályos látáshoz vezet.

A szemszárazságban szenvedők esetében a folyamatos könnyellátás szenved csorbát, ezért a szemhéj minduntalan bekövetkező súrlódása és az általa keltett mechanikai inger reflexes úton rendellenes könnytermelést válthat ki. Így - bár ellentmondásosnak tűnik - éppen a szemszárazságban szenvedőknél fordul elő, hogy fokozott könnycsorgás próbálja ellensúlyozni a bajt. Ezenkívül könnycsorgásnak érzékelik a betegek a Meibom-mirigyek betegségével járó állapotot, hogy a könny párolgásgátló, zsíros külső rétege híján a vizes könny közvetlenül érintkezik a szemhéjszélekkel. A könnyezés oka lehet a könnyelvezető rendszer elzáródása is.

Az elhanyagolt száraz szem szövődményei lehetnek nem gyógyuló szaruhártya-hámhiány, elfertőződő szaruhártyasebek, fekélyek.

A szemszárazság kezelése

A száraz szem kezelésének célja a szemfelszín nedvesen tartása, az egészséges könnyfilm helyreállítása, a tünetek megszüntetése, a látás javítása.

Amennyiben a szemszárazság valamilyen alapbetegség tünete, úgy először ezt kell kezelni, és a szemszárazság ezután "magától" gyógyulhat. Sajnos az esetek nagy részében nem bukkannak a betegség valódi okára, így csak tüneti kezelést lehet alkalmazni.
A kezelés eszközei a könnypótlás, a könnyelvezetés elzárása, a könnypárolgás megakadályozása, végül ép könnymirigyek esetén a könnykiválasztás fokozása gyógyszerekkel, melyeket az orvos a szemszárazság súlyossága függvényében választ ki és alkalmaz. (A könnypótlásról és az ehhez alkalmazott műkönnyekről, valamint a könnyelvezetés elzárásáról részletesen is olvashat.)

Enyhe szemszárazságban szenvedő betegek panaszai általában bizonyos tevékenységekhez kötődnek (számítógép-használat, vezetés stb.). Ilyenkor e tevékenységek idejét korlátozni kell, szüneteket beiktatni és odafigyelni a gyakoribb pislogásra. A kezelés lényegében a műkönnyekkel való könnypótlás. Súlyosabb, nem pusztán életmódbeli hatások okozta tünetek esetén a kezelés komplex.

Közepes súlyosságtól kezdve gyakoribb könnypótlásra és éjszakai kenőcsök alkalmazására is sor kerül.

Súlyosabb esetben a műkönnyek mellett hialuronsavat is adagolnak a szembe, a könnypontok elzárásával szükség lehet a könnyelfolyás megszüntetésére, a párolgást csökkentő, terápiás lágy kontaktlencse vagy speciális, oldalról is zárt szemüveg használatára, melyek megakadályozzák a csekély könnyfilm idő előtti elpárolgását. Nagyon ritkán a szemrést beszűkítő műtéttel is igyekeznek gátolni a párolgást. Amennyiben a szaruhártya már súlyosan károsodott, fekélyek, hiányok találhatók rajta, konzervatív kezelésre nem reagál szaruhártya-átültetéssel próbálják meg helyreállítani.

A kezelés során természetesen a káros környezeti hatásokat (például dohányfüstöt) lehetőleg kerülni kell. Továbbá mivel a könnytermelés feltétele, hogy a szervezetben elegendő folyadék álljon rendelkezésre mindenféle folyadék és nyálka termelésére, elengedhetetlen a bőséges folyadékfogyasztás. Bármi is okozza a szemszárazságot, a könnyfilm párolgását csökkenti, ha igyekszünk páradús levegőben tartózkodni.

Könnypótlás
A száraz szem újranedvesítésére műkönnyoldatok, síkosító kenőcsök, újranedvesítő cseppek és permetek állnak rendelkezésünkre. Az orvosnak mérlegelnie kell, milyen okból alakult ki a szemszárazság, és milyen súlyosságú.
A kezelés általában műkönnyekkel történik, melyeknek nemcsak a hiányzó víztartalmat kell pótolnia. Az összetételével szemben támasztott követelmény, hogy ne legyen mellékhatása, lehetőleg ne tartalmazzon tartósítószert, ellensúlyozza a száraz szem kialakulása nyomán sérült egyensúlyt: azaz használatával segítse elő a kehelysejtek számának visszaállását, hatására növekedjék a szaruhártya glikogéntartalma, és a könny koncentrációja a normális szintre csökkenjen. A választáshoz figyelembe kell venni, mi okozza a szemszárazságot.

A műkönnyek fő oldószere és alkotórésze a víz. A vizes oldatos szemcseppek hátránya, hogy rövid ideig hatnak, és a megfelelő hatáshoz gyakran kell csöpögtetni. Ezért tartalmaznak a természetes könny mucinózus rétegéhez hasonló viszkozitási tulajdonságokkal rendelkező adalékanyagokat, melyek a könnyfilm tapadását biztosítják a szaruhártyához. Így nem párolog, és folyik el idő előtt a könnypontokon keresztül. A műkönnyek, szemcseppek viszkozitásnövelő hatóanyagai nagy molekulasúlyú polimerek, például metil-cellulóz, hipromellóz, hidroxi-propil-metilcellulóz, dextrán. Hasonló viszkozitású a polivinil-alkohol (PVA) vizes oldata. A műkönny összetétele lehet hígabb, vizesebb vagy viszkózusabb.

A tápanyagok és vitaminok (glükóz, A-vitamin, C-vitamin, B-vitaminok) egyre gyakoribb alkotórészei a műkönnyeknek, s az epitélium-sejtek regenerációjához szükséges fokozott tápanyag- és vitaminigényt hivatottak kielégíteni. Ha a kötő- és szaruhártyán már súlyos elváltozások látszanak, az A-vitamintartalmú műkönnyek feltétlenül ajánlottak a regeneráció érdekében. Az A-vitamin a nyálka glikoproteinjeinek képzéséhez is fontos, elősegíti a kehelysejtek számának növekedését.

Erősen gyulladt szemnél szteroidos és nem szteroidos gyulladásgátló hatóanyagot tartalmazó cseppek ajánlottak.

A műkönnyben vannak még sótartalmat és kémhatást szabályozó összetevők, valamint lehet benne tartósítószer. Ezekre a szem érzékeny lehet, allergiával válaszolhat. A tartósítószer nélküli műkönnyek cseppenkénti kiszerelésük miatt drágábbak.

Az orvos e szempontok alapján választva többféle műkönnyet is felírhat, melyek közül a beteg kipróbálás után kiválaszthatja, melyiket tartja a legmegfelelőbbnek.

A szemcseppet - de a kenőcsöt és a géleket is - az alsó szemhéjat finoman lehúzva, az alá kell becsöppenteni, majd a szemhéjat óvatosan, nyomás nélkül visszaengedni. Ezután 1-3 percig csukva kell tartani a szemet. A napi 1-3 ml saját könnyet pótlandó sajnos viszonylag gyakran, fél-egy óránként is kell cseppenteni.

Súlyosabb esetben használatosak a szem nedvesen tartását segítő (lubrikáló) kenőcsök. Jól síkosítják a szemet, és nem kell annyira sűrűn bevinni a szembe, de a szaruhártyán egyenetlen réteget képeznek, így a látást zavarják. Tartósan csukott szemen, éjszaka érdemes alkalmazni őket a megfelelő hatás érdekében.
Használnak még poliakril alapú, carpabol és heamoderivátum hatóanyagú géleket is, ezek kevésbé zavarják a látást.

Újabban alkalmaznak liposzómákat tartalmazó permeteket, spray-ket is. A liposzómák az olajos réteg stabilitását fokozzák, és csökkentik a könnyfilm párolgását.

A közönséges sóoldatot tartalmazó újranedvesítő cseppek enyhe szemszárazságnál segítenek. Kontaktlencsét hordók előszeretettel használják ezeket.

A könnyelfolyás megszüntetése:
A kezelés részét képezheti a könnypontok vagy könnycsatornácskák kis műtéttel történő ideiglenes vagy végleges elzárása. Ilyenkor a könny természetes elfolyási útjának elzárásával biztosítható, hogy több könny maradjon a kötő- és szaruhártyán. Apró műanyag vagy szilikondugót a könnypontok nyílásába helyezve lehet az elfolyást megakadályozni.

Ritkán végleges megoldáshoz folyamodnak, és ún. elektrokauterizálással zárják a könnypontokat. A kezelések megnövelik ugyan a szemfelületi könnymennyiséget, nem állítják azonban helyre a feltehetően magas nátriumkoncentráció miatt megfogyatkozott kehelysejteket. Ehhez a túl sok nátriumion jelenlétét kell megszüntetni a könnyben, amiben a műkönnyek segíthetnek.

A szemszárazság megelőzése

Segít nedvesen tartani a szemet, ha naponta többször szellőztetünk abban a helyiségben, ahol sokat tartózkodunk. Érdemes beszerezni egy szobai páratartalom-mérőt, hogy megtudjuk, majd beállítsuk a szoba vagy lakás ideális páratartalmát. Szükség esetén használhatunk légpárásítót, de megteszi egy vizes kendő ráterítése is a fűtőtestre. Ne tartózkodjunk huzatos helyen.

Kerüljük a forgalmas utcákat a kipufogógázok miatt. Cseréljük gyakran a levegőszűrő filtert a gépkocsi szellőzőjében, klímaberendezésében.

Fogyasszunk elegendő mennyiségű folyadékot.

Érdemes szemüveget, napszemüveget hordani. Lehetőleg ne használjunk érösszehúzó hatású és kortizontartalmú szemcseppet, mert ezek súlyosbítják a problémát!

Óvatosan kell bánni a kozmetikumokkal, a szempilla festése nem ajánlott, mert eltömheti a könnymirigyek kivezető nyílásait!

Hasznos tudnivalók

Bár szemszárazságnál általában kényelmetlen a kontaktlencse viselése, megtörténhet, hogy mégis ehhez folyamodik a páciens. Lágy kontaktlencsékhez csak tartósítószert nem tartalmazó műkönnyek használhatók, mivel azok a lencse anyagába felszívódva és betöményedve a szaruhártya károsodásához vezethetnek.

Nagyfokú szemszárazságnál a kemény kontaktlencse egyáltalán nem ajánlott, mert könnyek nélkül pislantáskor nem tud rendesen elmozdulni. Márpedig a feltapadt, könnyellátás nélküli területek tápanyag és oxigén híján elpusztulhatnak. A kemény lencséhez lehet használni tartósítószert tartalmazó műkönnyet is.

Újabb, 2003-as kutatások az omega3-zsírsavak fogyasztásának kedvező hatását mutatták ki az egészséges könnyfilm megtartása szempontjából.

Kategória: Szemészeti problémák

Orvost vagy magánrendelőt keresek Szemszárazság kezelésére! További kérdésem van Szemszárazság témában
Aktuális
Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Új rákellenes gyógyszerekonkológia

Új rákellenes gyógyszerekAz EU országai közül Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések okozta halálozási arány

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Kérdése van? Orvosaink válaszolnak!

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag