A könnyről - nem túl szárazon

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Gondolkozott már rajta, miért sós a könny? Ismeri a trükköt, hogyan sikerülhet eltitkolni, ha könnyekre fakaszt egy érzelmes film? Tudja, miért is kell orrot fújnia síráskor? Érdemes a könnyek nyomába eredni, és megismerni a könnykészülék titkait.

Mivégre vannak könnyeink?

Mielőtt megismernénk, honnan jönnek és hová mennek, talán érdemes tisztázni, miért van szükségünk a könnyekre. A könny egyik legfontosabb szerepe feltétlenül a látáshoz kötődik. A szaruhártya (cornea) könnyfilm-rétege tükörsimává teszi a fénytörő felszínt, ezért elengedhetetlen a látás élességéhez. A kötőhártya (conjunctiva) és a szem törőfelszíne, a szaruhártya épen tartásában is szerepe van: nedvesen tartja, oxigénnel és tápanyagokkal látja el, védi a fertőzésekkel, sérülésekkel szemben. Olykor nagy mennyiségben termelődik, ilyenkor kimossa a szemből az idegen, káros anyagokat. Ezenfelül azonban a síráshoz is szükségünk van rá. A könnyek, mi több, a sírás szerepe már korántsem olyan egyértelmű, és számos vitát váltott ki. Feladata lehet egyrészt kommunikáció, főként a gyermekek esetében, szolgálhat szociális jelként, ami másokból megértést, gondoskodási és segítőkészséget, együttérzést vált ki. Másrészt testi és lelki egészségünk fenntartásában is szerepe lehet. E szerint síráskor a kellemetlent kötjük össze a hasznossal. Pszichoszomatikus szerepét csak nemrég kezdjük igazán értékelni.

Mi készül a könnykészülékben?

A könnyet termelő mirigyeket és a folyadékot elvezető rendszert együttesen könnykészüléknek hívjuk. A szemet beborító könnyfilm három rétegű, s ezek csak együttesen tudják ellátni a már említett feladatokat. Termelését különböző mirigyek végzik.
  1. Kívülről a könnyfilmet egy vékony, olajos réteg fedi. Termelése a szemhéj szélén, a rostporcos merevítésű pillavázban elhelyezkedő Meibom-mirigyek (glanulae tarsales) feladata, melyek módosult faggyúmirigyek. Váladékuk enyhén összekeveredik az alatta lévő könnyel, így stabilizálja és megóvja a gyors elpárolgástól.
  2. A vizes könnyréteg adja a könny legnagyobb térfogatú részét, a könnyfilm vastagságának 90% százalékát. A könnymirigyekben termelődik. Túlnyomó része víz, ionokat, oxigént, tápanyagokat és fontos fehérjéket tartalmaz. A könny összetétele kapcsán rövidesen részletesen is szólunk róla.
  3. A könny legalsó, mucin-tartalmú, nyákos rétege mintegy rögzíti a vizes könnyfilmet a szem hámjához. Védi, nedvesen tartja, a pislogáshoz síkossá teszi a szaru- és kötőhártyát. A kötőhártyában elhelyezkedő, úgynevezett kehelysejtek váladéka. A nyákos anyag jó szolgálatot tesz akkor is, amikor idegen test kerül a szembe, mert körülveszi, így az kevésbé sérti föl a szem érzékeny szaruhártyáját, és könnyebben kiöblíthető.
A könnymirigy (glandula lacrimalis) savós nyálmirigyhez hasonló mirigy, a szemgödör felső, halánték felőli sarkában, a felső szemhéj (palpebra superior) alatt található, és egy nagyobb felső, valamint egy kisebb alsó részre tagolódik, benne elszórtan nyiroksejt-csoportosulások vannak. A nagy könnymirigyben termelődik a könny vizes fázisát adó folyadék csaknem egésze, mintegy 95-98 %-a. A két mirigyrésznek 6-14 kivezető csöve van. A felső mirigy kivezető csövei áthaladnak az alsó mirigyen, majd valamennyi cső a felső szemhéj kötőhártya-redőjének elülső falába nyílik. (Kiegészítésül ehhez annyit, hogy a szemhéjak belső falát már kötőhártya (pontosabban annak latinul tunica conjunctiva palpebrae nevű része) borítja, ami a szemhéjak alatt áthajlik a szemgolyóra. A fölső szemhéj áthajló kötőhártyája (fornix conjunctivae superior) ad tehát helyet a könnymirigyek kivezető-nyílásainak. A kötőhártya szemgolyóra fekvő része (tunica conjunctiva bulbi) a szemfehérjeként látszó ínhártyán (sclera) rögzül, és hámja átmegy a szaruhártyáéba. Magát a szemgolyót, a szivárványhártyát és a pupillát ugyanis már a szaruhártya (cornea) fedi. A könnytermelésben a kötőhártya alatti szövetben és a szemkörnyéken elhelyezkedő, kisebb, járulékos könnymirigyek is részt vesznek. Felépítésük és működésük lényegében megegyezik a nagy könnymirigyével, össz-mennyiségük tizedannyi, mint a nagy könnymirigy állománya.

A könny összetétele

A könny átlátszó, erősen sós ízű, enyhén lúgos kémhatású folyadék. Az átlagos, a látás biztosításához szükséges könnytermelés 1-2 mikroliter/perc, azaz napi 1-3 ml. Az alap-könnytermelés során képződő könny összetétele viszonylag állandó. A könnyek összetételét, miután termelésük "alapanyagául" a vérplazma szolgál, szokás annak összetételéhez hasonlítani, azaz, hogy a benne levő anyagok kisebb vagy nagyobb arányban vannak jelen benne, mint a plazmában.

Az oldott sók és ionok közül a legfontosabbak a vérplazmához hasonló arányban jelenlévő (3%) nátrium és klorid, a sokkal nagyobb koncentrációjú mangán, kálium és a hidrokarbonát (HCO3-) ion. A vérplazma fehérjéi közül bár nagyon kicsi arányban, de jó néhány képviselteti magát a könnyben. Ilyenek az albumin vagy az immunglobulinok, antitestek. Utóbbiak a kórokozók elleni védelemben nélkülözhetetlen immunrendszeri fehérjék. A szemfelszín sejtjei számára fontos hormonok és növekedési faktorok is megtalálhatók a könnyben. Külön megemlítendő fehérje továbbá az antibakteriális hatású lizozim.

A patakzó könnyek összetétele

A könny alapmennyiségén felül olykor egészen nagy, mintegy százszoros mennyiségű könny is képződhet. Ekkor a vizes fázis aránya megnő, s emiatt egyéb összetevőinek aránya is jellegzetesen megváltozhat, attól függően, milyen idegrendszeri jel váltotta ki a fokozott könnyképződést.

A fokozott könnytermelésért nem csak a nagy könnymirigy felelős, ahogy korábban gondolták, hanem valamennyi könnymirigy részt vesz benne, mivel valamennyi képes reagálni az idegrendszer által küldött jelekre. A reflexesen vagy érzelmi hatásra termelődő könnyet tehát már eltérő összetétel jellemzi: Ha a könnytermelés fokozódik, több lesz benne a nátrium, s valamennyire csökken a kálium. Egyes fehérjékből mindig csak ugyanannyit választanak ki a könnymirigyek, így amikor a könnytermelés megugrik, ezekből arányában kevesebb lesz a könnyben. Ilyenek például az immunglobulinok. Más fehérjék aránya viszont nem változik, ezekből - ilyen az antibakteriális lizozim vagy a baktériumok számára fontos vasat megkötni képes laktoferrin - fontos, hogy a bőséges könnyben is ugyanolyan sok legyen belőle.

Talán a legérdekesebb kérdés és kutatássorozat azt feszegette, hogy van-e különbség a pusztán irritációs inger és az érzelmi okokból termelődő bőséges könnyek között. Nos, úgy tűnik, van egy kicsi. Adósak vagyunk még a könnyelvezető rendszer megismertetésével.

Hova tűnik a könny?

A könnyet a szemhéjak tökéletesen egyenletes réteggé oszlatják el a kötő- és szaruhártyán. Amikor a szemünket becsukjuk, a felső és alsó szemhéj között maradó keskeny rést is könny tölti ki. A folyadékfilm a belső szemzug felé áramlik, amelyben a könnytavacska (lacus lacrimalis) található. Végén sötét rózsaszínű nyálkahártya- vagy bőrredő; a könnyhúsocska (cranuncula lacrimalis). Ha a szemhéjakat enyhén kifordítjuk, akkor pontosan a könnytavacska határán, a fölső és alsó szemhéjon egyránt, apró kiszögellést lehet fölfedezni. Ezek csúcspontjában pedig egy-egy könnypont található, ami nem más, mint a két könnycsatornácska pici nyílása. Ezeken keresztül távozik el a könny a szem felszínéről. A könnycsatornácskák egymás felé hajló ívben a könnytavat körülvevő bőrredő mélyén haladva az arc középvonala felé veszik az irányt, majd külön-külön vagy egymásba nyílva a könnytömlőbe (saccus lacrimalis) torkollanak. A könnytömlő felülről vakon végződő, nyálkahártyával bélelt zsákocska, mely a szemüreg belső csontos falának vájatába fekszik bele. Oldalsó falán, ahol a könnycsatornácskák is belépnek, egy izomrost-nyaláb (musculus orbicualris oculi pars lacrimalis) húzódik, amely minden pislogásnál kitágítja a könnytömlőt, így annak szívóhatása a könnyet a könnypontokon keresztül beszippantja a könnytömlőbe. Ezért pislogunk olyan hevesen, amikor könnybe lábadt szemünkből ki szeretnénk "szivattyúzni" érzelmeinkről árulkodó könnyeinket.

A tömlőből a könnyvezeték (ductus nasolacrimalis) vezeti tovább a könnyet. A vezeték lapos, apró szelephez hasonló szerkezettel ellátva nyílik az orrjáratba. A szelepnek köszönhetően orrfújáskor sem juthat levegő a könnyvezetékbe. Most már bizonyára egyértelmű, miért kezd az ember szipogni síráskor, és dugul el az orra. Az orrjáraton keresztül tudjuk (le)nyelni könnyeinket.

Könnyfakasztó ingerek

A könnytermelés szabályozása nem is olyan egyszerű. A mirigyek működését - a termelődő könny mennyiségét és összetételét - hormonális és idegi (szimpatikus és paraszimpatikus) szabályozás is befolyásolja. A könnytermelésre ható agytörzsi magvak a thalamuszban helyezkednek el, ami a megfelelő kérgi részekkel van összeköttetésben.

Ha bármilyen idegen test (por) vagy irritáló anyag (füst) kerül a kötőhártyára vagy a szaruhártyára, netán az orrba vagy bőrünkre, a mechanikai vagy kémiai inger hatására védelmi reflex útján azonnal több könny kezd termelődni. Az ingereket az ötödik agyideg továbbítja. A reflexes könnytermelést kiválthatják a látóideg ingerei, például erős fény is.

Érzelmeink is azonnali könnytermelést tudnak kiváltani. Legyen az fájdalom vagy öröm, szomorúság vagy vidámság, nagyon gyorsan könnybe tud lábadni a szemünk. Az érzelmek fakasztotta könnyek a szervezet mélyéről is távozásra bírnak bizonyos anyagokat - feltételezik a kutatók -, s ezáltal akár gyógyulást is hozhatnak. Érzelmeink nyomán magasabb szintű agyi centrumok utasítják sírásra könnymirigyeinket. A hormonok közül többek között a nők prolaktinjáról, a férfiak androgénjeiről derült ki, hogy egyértelműen beleszólnak a könnymirigyek munkájába.

Az összetett szabályozás nyomán könnyeink összetétele valószínűleg híven tükrözi, hogy miért is ontottuk őket. Egyre több adat van a könny fehérje- és ionösszetételének változására. Arra azonban, hogy a könnyezésnek a látásélettani szerepén kívül más fontos feladata is volna, inkább csak közvetett bizonyítékokat ismerünk. Egyelőre nem tisztázott, hogy maga a fokozott könnytermelés vagy sokkal inkább a sírás egyéb élettani kísérői döntők ebben.

Köszönjük dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét a cikk elkészítésében!
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Aktuális
Miért kell nyáron erősíteni az immunrendszert?Probiotikumok

Miért kell nyáron erősíteni az immunrendszert?Probiotikus baktériumok nélkül nincs egészséges ember

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukobetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+30, +36 °C
Minimum:
+17, +23 °C

Hazánkban szerdán délelőtt változóan felhős időre van kilátás, keleten helyenként felhő is alig lesz az égen.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag