A könnyről - nem túl szárazon

Máriáss Márta

dr. Bana Ildikó

Gondolkozott már rajta, miért sós a könny? Ismeri a trükköt, hogyan sikerülhet eltitkolni, ha könnyekre fakaszt egy érzelmes film? Tudja, miért is kell orrot fújnia síráskor? Érdemes a könnyek nyomába eredni, és megismerni a könnykészülék titkait.

Mivégre vannak könnyeink?

Mielőtt megismernénk, honnan jönnek és hová mennek, talán érdemes tisztázni, miért van szükségünk a könnyekre. A könny egyik legfontosabb szerepe feltétlenül a látáshoz kötődik. A szaruhártya (cornea) könnyfilm-rétege tükörsimává teszi a fénytörő felszínt, ezért elengedhetetlen a látás élességéhez. A kötőhártya (conjunctiva) és a szem törőfelszíne, a szaruhártya épen tartásában is szerepe van: nedvesen tartja, oxigénnel és tápanyagokkal látja el, védi a fertőzésekkel, sérülésekkel szemben. Olykor nagy mennyiségben termelődik, ilyenkor kimossa a szemből az idegen, káros anyagokat. Ezenfelül azonban a síráshoz is szükségünk van rá. A könnyek, mi több, a sírás szerepe már korántsem olyan egyértelmű, és számos vitát váltott ki. Feladata lehet egyrészt kommunikáció, főként a gyermekek esetében, szolgálhat szociális jelként, ami másokból megértést, gondoskodási és segítőkészséget, együttérzést vált ki. Másrészt testi és lelki egészségünk fenntartásában is szerepe lehet. E szerint síráskor a kellemetlent kötjük össze a hasznossal. Pszichoszomatikus szerepét csak nemrég kezdjük igazán értékelni.

Mi készül a könnykészülékben?

A könnyet termelő mirigyeket és a folyadékot elvezető rendszert együttesen könnykészüléknek hívjuk. A szemet beborító könnyfilm három rétegű, s ezek csak együttesen tudják ellátni a már említett feladatokat. Termelését különböző mirigyek végzik.
  1. Kívülről a könnyfilmet egy vékony, olajos réteg fedi. Termelése a szemhéj szélén, a rostporcos merevítésű pillavázban elhelyezkedő Meibom-mirigyek (glanulae tarsales) feladata, melyek módosult faggyúmirigyek. Váladékuk enyhén összekeveredik az alatta lévő könnyel, így stabilizálja és megóvja a gyors elpárolgástól.
  2. A vizes könnyréteg adja a könny legnagyobb térfogatú részét, a könnyfilm vastagságának 90% százalékát. A könnymirigyekben termelődik. Túlnyomó része víz, ionokat, oxigént, tápanyagokat és fontos fehérjéket tartalmaz. A könny összetétele kapcsán rövidesen részletesen is szólunk róla.
  3. A könny legalsó, mucin-tartalmú, nyákos rétege mintegy rögzíti a vizes könnyfilmet a szem hámjához. Védi, nedvesen tartja, a pislogáshoz síkossá teszi a szaru- és kötőhártyát. A kötőhártyában elhelyezkedő, úgynevezett kehelysejtek váladéka. A nyákos anyag jó szolgálatot tesz akkor is, amikor idegen test kerül a szembe, mert körülveszi, így az kevésbé sérti föl a szem érzékeny szaruhártyáját, és könnyebben kiöblíthető.
A könnymirigy (glandula lacrimalis) savós nyálmirigyhez hasonló mirigy, a szemgödör felső, halánték felőli sarkában, a felső szemhéj (palpebra superior) alatt található, és egy nagyobb felső, valamint egy kisebb alsó részre tagolódik, benne elszórtan nyiroksejt-csoportosulások vannak. A nagy könnymirigyben termelődik a könny vizes fázisát adó folyadék csaknem egésze, mintegy 95-98 %-a. A két mirigyrésznek 6-14 kivezető csöve van. A felső mirigy kivezető csövei áthaladnak az alsó mirigyen, majd valamennyi cső a felső szemhéj kötőhártya-redőjének elülső falába nyílik. (Kiegészítésül ehhez annyit, hogy a szemhéjak belső falát már kötőhártya (pontosabban annak latinul tunica conjunctiva palpebrae nevű része) borítja, ami a szemhéjak alatt áthajlik a szemgolyóra. A fölső szemhéj áthajló kötőhártyája (fornix conjunctivae superior) ad tehát helyet a könnymirigyek kivezető-nyílásainak. A kötőhártya szemgolyóra fekvő része (tunica conjunctiva bulbi) a szemfehérjeként látszó ínhártyán (sclera) rögzül, és hámja átmegy a szaruhártyáéba. Magát a szemgolyót, a szivárványhártyát és a pupillát ugyanis már a szaruhártya (cornea) fedi. A könnytermelésben a kötőhártya alatti szövetben és a szemkörnyéken elhelyezkedő, kisebb, járulékos könnymirigyek is részt vesznek. Felépítésük és működésük lényegében megegyezik a nagy könnymirigyével, össz-mennyiségük tizedannyi, mint a nagy könnymirigy állománya.

A könny összetétele

A könny átlátszó, erősen sós ízű, enyhén lúgos kémhatású folyadék. Az átlagos, a látás biztosításához szükséges könnytermelés 1-2 mikroliter/perc, azaz napi 1-3 ml. Az alap-könnytermelés során képződő könny összetétele viszonylag állandó. A könnyek összetételét, miután termelésük "alapanyagául" a vérplazma szolgál, szokás annak összetételéhez hasonlítani, azaz, hogy a benne levő anyagok kisebb vagy nagyobb arányban vannak jelen benne, mint a plazmában.

Az oldott sók és ionok közül a legfontosabbak a vérplazmához hasonló arányban jelenlévő (3%) nátrium és klorid, a sokkal nagyobb koncentrációjú mangán, kálium és a hidrokarbonát (HCO3-) ion. A vérplazma fehérjéi közül bár nagyon kicsi arányban, de jó néhány képviselteti magát a könnyben. Ilyenek az albumin vagy az immunglobulinok, antitestek. Utóbbiak a kórokozók elleni védelemben nélkülözhetetlen immunrendszeri fehérjék. A szemfelszín sejtjei számára fontos hormonok és növekedési faktorok is megtalálhatók a könnyben. Külön megemlítendő fehérje továbbá az antibakteriális hatású lizozim.

A patakzó könnyek összetétele

A könny alapmennyiségén felül olykor egészen nagy, mintegy százszoros mennyiségű könny is képződhet. Ekkor a vizes fázis aránya megnő, s emiatt egyéb összetevőinek aránya is jellegzetesen megváltozhat, attól függően, milyen idegrendszeri jel váltotta ki a fokozott könnyképződést.

A fokozott könnytermelésért nem csak a nagy könnymirigy felelős, ahogy korábban gondolták, hanem valamennyi könnymirigy részt vesz benne, mivel valamennyi képes reagálni az idegrendszer által küldött jelekre. A reflexesen vagy érzelmi hatásra termelődő könnyet tehát már eltérő összetétel jellemzi: Ha a könnytermelés fokozódik, több lesz benne a nátrium, s valamennyire csökken a kálium. Egyes fehérjékből mindig csak ugyanannyit választanak ki a könnymirigyek, így amikor a könnytermelés megugrik, ezekből arányában kevesebb lesz a könnyben. Ilyenek például az immunglobulinok. Más fehérjék aránya viszont nem változik, ezekből - ilyen az antibakteriális lizozim vagy a baktériumok számára fontos vasat megkötni képes laktoferrin - fontos, hogy a bőséges könnyben is ugyanolyan sok legyen belőle.

Talán a legérdekesebb kérdés és kutatássorozat azt feszegette, hogy van-e különbség a pusztán irritációs inger és az érzelmi okokból termelődő bőséges könnyek között. Nos, úgy tűnik, van egy kicsi. Adósak vagyunk még a könnyelvezető rendszer megismertetésével.

Hova tűnik a könny?

A könnyet a szemhéjak tökéletesen egyenletes réteggé oszlatják el a kötő- és szaruhártyán. Amikor a szemünket becsukjuk, a felső és alsó szemhéj között maradó keskeny rést is könny tölti ki. A folyadékfilm a belső szemzug felé áramlik, amelyben a könnytavacska (lacus lacrimalis) található. Végén sötét rózsaszínű nyálkahártya- vagy bőrredő; a könnyhúsocska (cranuncula lacrimalis). Ha a szemhéjakat enyhén kifordítjuk, akkor pontosan a könnytavacska határán, a fölső és alsó szemhéjon egyránt, apró kiszögellést lehet fölfedezni. Ezek csúcspontjában pedig egy-egy könnypont található, ami nem más, mint a két könnycsatornácska pici nyílása. Ezeken keresztül távozik el a könny a szem felszínéről. A könnycsatornácskák egymás felé hajló ívben a könnytavat körülvevő bőrredő mélyén haladva az arc középvonala felé veszik az irányt, majd külön-külön vagy egymásba nyílva a könnytömlőbe (saccus lacrimalis) torkollanak. A könnytömlő felülről vakon végződő, nyálkahártyával bélelt zsákocska, mely a szemüreg belső csontos falának vájatába fekszik bele. Oldalsó falán, ahol a könnycsatornácskák is belépnek, egy izomrost-nyaláb (musculus orbicualris oculi pars lacrimalis) húzódik, amely minden pislogásnál kitágítja a könnytömlőt, így annak szívóhatása a könnyet a könnypontokon keresztül beszippantja a könnytömlőbe. Ezért pislogunk olyan hevesen, amikor könnybe lábadt szemünkből ki szeretnénk "szivattyúzni" érzelmeinkről árulkodó könnyeinket.

A tömlőből a könnyvezeték (ductus nasolacrimalis) vezeti tovább a könnyet. A vezeték lapos, apró szelephez hasonló szerkezettel ellátva nyílik az orrjáratba. A szelepnek köszönhetően orrfújáskor sem juthat levegő a könnyvezetékbe. Most már bizonyára egyértelmű, miért kezd az ember szipogni síráskor, és dugul el az orra. Az orrjáraton keresztül tudjuk (le)nyelni könnyeinket.

Könnyfakasztó ingerek

A könnytermelés szabályozása nem is olyan egyszerű. A mirigyek működését - a termelődő könny mennyiségét és összetételét - hormonális és idegi (szimpatikus és paraszimpatikus) szabályozás is befolyásolja. A könnytermelésre ható agytörzsi magvak a thalamuszban helyezkednek el, ami a megfelelő kérgi részekkel van összeköttetésben.

Ha bármilyen idegen test (por) vagy irritáló anyag (füst) kerül a kötőhártyára vagy a szaruhártyára, netán az orrba vagy bőrünkre, a mechanikai vagy kémiai inger hatására védelmi reflex útján azonnal több könny kezd termelődni. Az ingereket az ötödik agyideg továbbítja. A reflexes könnytermelést kiválthatják a látóideg ingerei, például erős fény is.

Érzelmeink is azonnali könnytermelést tudnak kiváltani. Legyen az fájdalom vagy öröm, szomorúság vagy vidámság, nagyon gyorsan könnybe tud lábadni a szemünk. Az érzelmek fakasztotta könnyek a szervezet mélyéről is távozásra bírnak bizonyos anyagokat - feltételezik a kutatók -, s ezáltal akár gyógyulást is hozhatnak. Érzelmeink nyomán magasabb szintű agyi centrumok utasítják sírásra könnymirigyeinket. A hormonok közül többek között a nők prolaktinjáról, a férfiak androgénjeiről derült ki, hogy egyértelműen beleszólnak a könnymirigyek munkájába.

Az összetett szabályozás nyomán könnyeink összetétele valószínűleg híven tükrözi, hogy miért is ontottuk őket. Egyre több adat van a könny fehérje- és ionösszetételének változására. Arra azonban, hogy a könnyezésnek a látásélettani szerepén kívül más fontos feladata is volna, inkább csak közvetett bizonyítékokat ismerünk. Egyelőre nem tisztázott, hogy maga a fokozott könnytermelés vagy sokkal inkább a sírás egyéb élettani kísérői döntők ebben.

Köszönjük dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét a cikk elkészítésében!
Mindent jól tud a köhögésről?

VideóRendelő: Igaz, hogy este 6 után már nem szabad enni?

További cikkek
Hozzászólások

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+5, +10 °C
Minimum:
+1, +6 °C

Hazánkban szombaton délelőtt továbbra is sok lesz felettünk a felhő, de nyugaton helyenként elvékonyodik a felhőzet.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag