Parányi források
A szem gödrének oldalsó, felső sarkában, a szemhéj alá bújva található a könnymirigy. Egy nagyobb és egy kisebb részből áll, a belőlük kivezető csövecskék a felső szemhéj kötőhártyáján nyílnak, oda szállítják a termelődő könnyfolyadékot. A kötőhártya alatt és a szem környékén még néhány, jóval kisebb, ún. járulékos könnymirigy is van, de ezek nagysága, illetve könnytermelési kapacitása alig tizede a legnagyobbnak. A könny nemcsak vizet, hanem a szem tisztításához, védelméhez szükséges egyéb anyagokat is tartalmaz, például antitestek is vannak benne.
A folyadék szétterítését, a szemgolyó nedvesen tartását a szemhéj végzi, majd a felesleges könny a szemhéjak belső szélénél található könnypontokon keresztül a könnyelvezetőkbe, majd a szemet az orrüreggel összekötő csatornába távozik. Ha ez a természetes kis forrás és elvezető csatornái, a szemet nedvesítő, tisztító és fertőtlenítő, védő berendezés jól működik, nem is figyelünk rá. Legfeljebb akkor, amikor valamilyen külső vagy pszichés hatás fokozott könnytermelést indít el, vagyis könnyezni, sírni kezdünk. Előfordul azonban, hogy a könnyellátó szervek valamelyike megbetegszik, és nem tudja ellátni a feladatát.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
"S"-t formázó szemhéj
Különböző okokból (fertőzés, gyulladás vagy daganatos elváltozás) a könnymirigy a méretének többszörösére duzzadhat, kitüremkedhet a szemhéj alatt, eltorzíthatja a szemhéjat, sőt, akár elmozdíthatja a szemgolyót is. Ilyenkor a szemhéj jellegzetes „S” vagy fektetett paragrafus-jel alakot mutat. Ennek oka a leggyakrabban a könnymirigy akut gyulladása, amely miatt elzáródott a könnymirigy kivezető csatornája. A szemhéj és a fölötte lévő szem környéki bőrfelület bevörösödik, a beteg lázas lehet, fájdalmat érez. Gennyképződés, súlyos fertőzés esetén szükség lehet a könnymirigy sebészeti kiürítésére is. Olykor a betegséggel együtt jár a fül melletti nyirokcsomók megduzzadása is. A könnymirigy-gyulladás oka lehet elsődleges, bakteriális fertőzés, de más, súlyos gyulladásos folyamat szövődményeként, másodlagos fertőzésgócként is kialakulhat. Ritkábban fordul elő a könnymirigy gyulladásának krónikus változata. Ilyenkor enyhébbek a tünetek, és lassabban, fokozatosan alakulnak ki. A krónikus forma valamilyen tartósan fennálló alapbetegség (autoimmun betegség, reuma, TBC, vérképzőrendszeri elváltozás) "mellékjelenségeként" alakul ki, ezekben az esetekben az alapbetegség kezelésével egyidejűleg gyógyul ez a gyulladásos betegség is.
Daganat a könnyek helyén
A könnymirigyben olykor daganatok is kialakulhatnak, szerencsére ezek többségükben jóindulatúak, szövettanilag kevert sejtes daganatok. A könnymirigy elsődleges daganata mindig csak az egyik szemet érinti, felismerhető a szemhéj enyhe csüngéséről illetve a szemgolyó kidülledéséről, mivel a daganat a szemgolyót az orr irányába nyomhatja a helyéről. Olykor más szervek daganatai, például a limfómák áttétet képezhetnek a könnymirigyben. Ezek az elváltozások többnyire sebészi úton gyógyíthatók, ha pedig valami miatt operálhatatlannak bizonyulnak, sugárkezelés jöhet szóba. Mindkét kezelési forma jelentősen károsítja a könnytermelést, annak teljes és végleges megszűnésével fenyeget, ezért a jóindulatú daganatok eltávolításánál mérlegelik, hogy ez a következmény nem okoz-e súlyosabb panaszokat, mint a daganat esetleges érintetlenül hagyása.
Súlyos cseppek
Nemcsak a könnymirigy, hanem annak elvezető rendszere is elszenvedhet fertőzést, gyulladást az elvezetők szűkülete vagy elzáródása miatt. A felesleges könny ilyenkor a könnytömlőben megreked, pang, és megfertőződhet, ami könnytömlőgyulladást idézhet elő. Ilyenkor az alsó szemhéj élénkvörös, duzzadt és fájdalmas, a szemgolyó alatti rész is érzékennyé válik, a szem könnyezik és genny képződik. Meleg kamillás borogatással, antibiotikumokkal segítik elő a gennyes tömlő tisztulását, de szükségessé válhat sebészi beavatkozás is, különösen, ha könnycsatorna elzáródása, a könnytömlő gyulladása már nem először fordul elő. Ilyenkor a szemet és az orrot összekötő csatorna átjárhatóságát biztosító műtétre kerül sor. A könnyelvezető rendszer gyulladásának is van krónikus, enyhébb tünetekkel jelentkező változata: könnycsorgással, féloldali, fájdalom nélküli tömlőduzzanattal, időnkénti váladékozással jár, amely hosszabb ideig fennáll, vagy pedig időnként visszatér. Az állapot hátterében a szemet az orral összekötő elvezető csatorna szűkülete, akadályozottsága áll. Mivel a krónikus könnytömlőgyulladás a könnytömlők kitágulását okozza, illetve növeli az esélyét az akut gyulladás kialakulásának, így előbb-utóbb szükségessé válik a sebészi beavatkozás.
Könnyek árja
Amikor a szemrésben megnő a könny mennyisége és az alsó szemhéjon át az arcra csordul, könnyezésről beszélünk. Két oka lehet: a fokozott könnytermelés illetve az elvezetés akadályozottsága. Ha semmi külső hatás, lelki felindulás, stb. nem indokolja, és mégis tartóssá válik a könnyezés, az valamilyen elváltozás tünete is lehet: leggyakrabban a szemgolyót vagy a szem védőszerveit érintő gyulladás váltja ki. Könnycsorgást eredményezhet a könnyelvezető rendszer egyes részeinek szűkülete, elzáródása, és a szemhéjak rendellenességei is. Újszülötteknél veleszületett rendellenességként is előfordul, hogy nem átjárhatóak a könnyelvezető csatornák. Ebben az esetben a könnyutak átfecskendezése, átöblítése hoz megoldást. Időskorban az alsó könnypont kifordulása okozhat problémát, ami szintén akadályozza a könny elvezetődését, és kaput nyithat a legkülönbözőbb gyulladáskeltő kórokozóknak.
Száraz szemek
A könny, a szem felszínén szétterülő folyadékfilm fontos feladatokat tölt be, így nemcsak az okozhat kellemetlenségeket és betegségeket, ha túl sok termelődik belőle, hanem az is, ha nem elégséges a szem nedvesítése. A szem szárazságának sok oka lehet: hátterében állhat például a könnymirigyek csökkent működése, a kötőhártya felmaródása, a szemrés elégtelen záródása, a szem sérülése és sok egyéb. Az alapbetegség kezelése mellett feltétlenül szükséges a megfelelő könnypótlás, vagyis az ún. műkönnyek használata.
Köszönjük dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét a cikk elkészítésében!
Legjobban: