Ortopédia

A hosszan tartó fájdalom és a mozgáskorlátozottság hátterében leggyakrabban a csont- és izomrendszer betegségei állnak. A csontok, izmok és ízületek sérülései rendkívül gyakoriak, súlyosságuk az enyhe izomhúzódásoktól az ízületi szalaghúzódásokon, ízületi ficamokon át egészen a csonttörésekig terjed. Az erős mechanikai hatás következtében kialakuló sérülés helyreállítása az ortopédia traumatológiai ágának feladata.

Raynaud-szindróma tünetei és kezelése

Mi a Raynaud-szindróma?

A Raynaud-szindróma egy olyan tünetegyüttes, amelynél a végtagokban (leginkább az ujjak végein, de változatos kiterjedésben) keringészavar áll be. Ennek következtében az ujjak vége ellilul, előtte azonban éles határokkal kifehéredik, a bőr feszül és fáj. A keringészavar vagy a szindrómához társuló, azt kiváltó betegségek miatt az ujjvégek kisebesedhetnek, elhalások jöhetnek létre, száraz gangréna, üszkösödés alakulhat ki rajtuk.

Tünetek

A Raynaud-szindróma előfordulása

A Raynaud-szindróma ritka, gyakorisága pár ezrelékes - ez azt jelenti, hogy Magyarországon néhány tízezer embert érint. A tünetek megjelenésének esélye kortól független. Mivel nőknél gyakoribb az immunbetegség, az általa kiváltott Raynaud-szindróma is nagyobb eséllyel fordulhat elő náluk. Ha a kiváltó ok egyéb, akkor a nemek érintettsége közt nincs különbség.

A Raynaud-szindróma előfordulása és okai

Több oka lehet a Raynaud-szindrómának. Az egyik az, hogy a keringő vér viszkozitása megváltozik. Ilyen esetekben olyan vérfehérje kering a vérben (krioglobulin), amely a hidegre reagálva megváltoztatja a sűrűségét, viszkozitását. Ez társulhat egyes daganatos betegségekhez, vérképzőszervi betegségekhez, de akár vírusfertőzésekhez, például hepatitis-fertőzéshez is. Ezek a betegségek mind okozhatnak fehérjesűrűség-változást a vérben.
A másik kiváltó ok az lehet, hogy az erek túlzottan összeszűkülnek, aminek hátterében több dolog is állhat. Egyrészt előfordulhat, hogy az erek körüli kötőszövet zsugorodik. Ilyesmi olyan immunbetegségben fordul elő, amely a kötőszövet gyulladásával jár, így mintegy "megfojtja" az ereket. Ez lehet például az úgynevezett kevert kötőszöveti betegség, a szkleroderma vagy a progresszív szisztémás szklerózis. Előfordulhat ez a jelenség csontvelő-átültetés után is. Ok lehet az is, hogy az erek görcskészsége nagyon erős, valamilyen fokozott beidegzési zavar, tónusfokozódás miatt (ennek rövidebb neve szimpatikus tónusfokozódás).
A Raynaud-szindróma egy tünetegyüttes, amelynél a végtagokban keringészavar áll be
A Raynaud-szindróma egy tünetegyüttes, amelynél a végtagokban keringészavar áll be
Ritkán, de előfordul az is, hogy az eret nyomja valami, emiatt a vér fiziológiás szűkületen fut át, emiatt pedig egy alagút-szindróma alakul ki. Ennek tünete hasonló a Raynaud-szindrómához, de nem rendszerbetegség, hiszen helyi nyomási probléma az oka.

A Raynaud-szindróma tünetei

A konkrét tünet, hogy a végtagok, leggyakrabban az ujjak vége éles határokkal kifehéredik, majd pedig ellilul. Ez egyrészt csúnya, másrészt hidegben komoly problémát jelent, a betegnek nagyon kell védenie a hideg ellen az érintett területet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy már ősszel kesztyűt kell hordania. A betegek keze nem csak fáj és fázik, hanem eléggé ügyetlen is. További probléma, hogy az ujjvégek elüszkösödhetnek.

A Raynaud-szindróma diagnózisa

A diagnózis felállítása a tünetek alapján történik, fontos része az is, hogy az orvos feltárja a kiváltó okot. A legfontosabb annak eldöntése, hogy rendszerbetegségről van-e szó vagy csak helyi problémáról. El kell dönteni, hogy áll-e mögötte valamilyen háttérbetegség, van-e szervi érintettség (tüdő, szív, vese). Ez akár komoly, több szakorvos bevonását igénylő kivizsgálást jelenthet.
A kisereket az orvosok sztereomikroszkóppal is meg tudják vizsgálni, ezzel látható, ha a kapillárisokat "fojtogatja" a kötőszövet. A krioglobulin szintjének emelkedése vérvétellel mutatható ki, a vérsavóból. Ha utóbbit lehűtik, és benne csapadék képződik, akkor kijelenthető, hogy hidegben rosszabb viszkozitású fehérje van a vérben. Ha az ok nem ez, akkor az orvos megnézi, szóba kerülhet-e immunbetegség (szkleroderma vagy kevert kötőszöveti betegség), kialakul-e valamilyen belső szervi érintettség. Ezt azért fontos ellenőrizni, mert kötőszöveti átalakulás a tüdőben is létrejöhet. Utóbbi miatt a tüdő ellenállása megnő, és ez keringési problémát is okozhat, emiatt pedig felmehet a vérnyomása is. A vese is érintett lehet: megemelkedik a szervezetben a méreganyagok szintje, a beteg fehérjét vizel. Ezek nagyon lassan kialakuló, hosszan fejlődő rendszerbetegségek, felismerésük, diagnózisuk felállítása elengedhetetlen.
A kivizsgálás és az okok feltárása amiatt is fontos, mert a Raynaud-szindróma előrejelezhet valamilyen rendszerbetegséget is: fehérjeeltérést, daganatot, vérképzőrendszeri problémát, vírusfertőzést, de lehet első jele autoimmun betegségnek is.
Azon betegek egy részének, akik a Raynaud-szindróma tüneteivel keresik fel a rendelőket, semmilyen további baja nem lesz, megfigyelés alá helyezik őket, félévente-évente el kell látogatniuk az orvoshoz, hogy ellenőrizzék állapotukat.

A Raynaud-szindróma kezelése

Ha a kiváltó ok kideríthető, akkor a kezelés célja az alapbetegség gyógyítása. Mivel azonban a konkrét okra ritkán derül fény, így a kezelés sokszor csak tüneti lehet. Ennek egyik fontos része a hideg kerülése és a keringés javítása, az erek tágítása - méghozzá gyógyszeresen. Persze ha a problémát a kötőszövet megvastagodása okozza, hiába tágítják az ereket, az nem jelent megoldást. Ha emiatt az ujjak is veszélybe kerülnek, időlegesen agresszívabb értágító is alkalmazható. Ennek köszönhetően az ujj megmenekül, de a beavatkozást rendszeresen ismételni kell. Ha a tünetegyüttes oka a krioglobulin nevű vérfehérje, akkor azt időlegesen ki lehet szűrni a vérből (plazmaferezissel), illetve gyógyszerrel leállítható a termelődése.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kádár János infektológus, belgyógyász és immunológus szakorvosnak.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.