Balesetek és sérülések

Testi épségünk igen törékeny: a baleseti sebészetek a kórházak és szakrendelők legforgalmasabb osztályai, és a balesetek az elsők között szerepelnek a halálozási okok listáján is. A közutakon, a háztartásokban, illetve a munkahelyen, játszótéren, vagyis az élet minden területén történhet baleset. A segítség gyorsasága és hatékonysága mellett fontos az is, hogy az lehetőség szerint szakszerű legyen, hiszen a beavatkozással semmiképpen nem szabad ártani a betegnek. Érdemes tudni, hogy a mentők 104-es, illetve a központi segélyhívó 112-es telefonszámát minden telefonról, még egy lejárt kártyájú mobilról is ingyenesen lehet hívni.

Kígyómarás tünetei és kezelése

Mi a kígyómarás?

Magyarországon alapvetően kétféle mérges kígyó él. A keresztes és a rákos(rét)i vipera. Ezeknek a marása mérgező hatású. A keresztes vipera marása súlyosabb - ritkán és bizonyos életkori csoportokban életveszélyes - hatású. A rákosréti vipera (nevezik rákosi vagy parlagi viperának is) mérge viszont az egyik leggyengébb az európai viperák között. A magyarországi siklók közül az erdei, a haragos és a rézsikló okozhat még marást, de ezek méreganyaggal nem rendelkeznek. (Ettől azonban a harapásukat még el kell látni, a fertőzések elkerülése miatt.) A kockás sikló és a vízisikló viszont nem harap.

Tünetek

Magyarországon a viperák a leggyakoribb kígyófajok
Magyarországon a viperák a leggyakoribb kígyófajok

A kígyómarás előfordulása

Hazai viperafajtáink marása után kivételesen fordul elő haláleset. (2001-ben fordult elő például ilyen itthon.) Gyermek vagy idős ember ugyanakkor életveszélybe kerülhet. Hazánkban a Zempléni-hegységben és a Tiszaháton fordul elő keresztes vipera, de feltűnhet Zala, Tolna és Somogy megye lápos területein is. A Duna-Tisza-közén és a Hanságban előfordulhat a rákosréti vipera.
Külföldön viszont, egzotikus országokban gyakoribb lehet a marás, amely magyar turistákat, ott tartózkodókat is érinthet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2013-as adatai szerint évente 94-125 ezer haláleset következik be kígyó marása miatt. Akár ötmillió embert is megharaphatnak kígyók - leginkább Afrikában és Délkelet-Ázsiában egy átlagos esztendőben.
A WHO egy másik adata viszont évi 20-94 ezer halálesetről szól. E forrás szerint még a harapások 50-70 százaléka jár mérgezéssel. A marások 98 százaléka a végtagokat éri, amint ez a HáziPatika.com korábbi cikkéből is kiderül. Itthon évente átlagosan 10 kígyómarás történik, ezek döntő többségét (95 százalékát) terráriumban tartott egzotikus fajok okozzák. Tehát csak minden huszadik esetben mar meg valakit "hazai" kígyó.

A kígyómarás diagnózisa

Fontos, hogy a megmart személy minél pontosabb leírást adjon arról, milyen kígyó okozta a sebet. Ettől függ ugyanis a további kezelés is. A kígyófajok felismerése nem várható el mindenkitől, de fontos, hogy a viperát és a siklót egymástól el tudjuk különíteni. Erről lásd a Házipatika.com korábbi cikkét.
A kígyók és marásaik elkülönítése (Forrás: Dr. Barvircz János: Orvosi szemezgetések)
Szembogár A hazai viperák szembogara függőlegesen ovális, míg a siklóké kerek.
Pikkelysor A vipera szeme és a szájszéle között legalább kettő, de esetleg három pikkelysor is előfordulhat. A siklónál csak egy sor pikkely látható.
Méret A vipera általában 1 méternél rövidebb. A keresztes vipera a legnagyobb, 65-75 cm. A sikló egy méternél hosszabb, de a növendékek kisebbek.
Agresszivitás A vipera sosem támad, csak ha rálépnek vagy sarokba szorítják őket. A haragos sikló (ez egy sikló alfajának neve) hevesen támad.
Harapási nyom A vipera egy vagy legfeljebb két fognyomot hagy maga után, a sikló több apró, patkóalakban elhelyezkedő nyomot hagy.

A kígyómarás okai és tünetei

A kígyó marásának tünetei közé tartozik a fogaktól származó - vipera esetén - egy vagy kétlyukú seb. Fájdalommal, sokszor erős fájdalommal járhat a marás. Kipirultság, izzadás szintén jellemző tünet. Ritkább tünet a sápadtság, a hideg veríték, nyirkos bőr, szapora légzés és pulzus, álmosság, eszméletvesztés.

A kígyómarás kórlefolyása, kezelése

A kígyó marása utáni teendőket két - szigorúan elkülönített részre kell bontani. Az egyik az elsősegély, a másik a szakszerű orvosi ellátás. Más és más a két tevékenység esetén ellátandó feladat. Elsősegélyt bárki nyújthat, ilyenkor azonban javallott betartani az erre vonatkozó szabályokat.
Elsősegélyre vonatkozó szabályok és tilalmak
Elsősegély esetén nem szabad szorítókötést alkalmazni, nem szabad jegelni, "kiégetni" a sebet, tilos szájjal kiszívni (kivétel az úgynevezett Beer-féle szívó), illetve nem szabad a sebet kimetszeni (kivétel az erre kifejlesztett metszők). Gyógyszert sem szabad beadni, (kivéve egyes fájdalomcsillapítókat). Minderről a HáziPatika.com korábbi cikkében lehet olvasni részletesebben.
Orvosi ellátás
Orvosi ellátáskor természetesen más az eljárás. Így ha olyan testtájékon következik be a marás, amelyen ez megengedhető, a fognyomoknak megfelelően 2-3 centiméteres vágást ejtenek. (Ennek azonban az orvosok egy része nem tulajdonít jelentőséget.) A kivágást csak szakember végezheti. Az esetleges szorítókötés alkalmazásáról is ő dönthet. Ilyenkor a szorítókötést a végtagon, a marás fölötti helyen alkalmazzák, és félóránként öt percre feloldják. (Ez az eljárás sem gyakori itthon.)
A szorítókötés viperák és csörgőkígyók esetén válik szükségessé, általában egzotikus országokban, ilyenkor az úgynevezett haematotoxinok elleni védekezésről van szó, szívóharangot és ellenszérumot is alkalmaznak az orvosok. Ha idegméregről van szó (neurotoxinról), akkor a kezelés ellenszérumon és immobilizáción (a megmart végtag, illetve a megmart személy nyugalomba helyezésén) alapul.
A hazai keresztes vipera marására létezik antitoxin, de ennek alkalmazása is a szakértő orvos mérlegelésén múlik, nehogy a szer mellékhatása súlyosabb legyen, mint magának a marásnak a következményei. Kígyómarás elleni szérum (antivenimeux) az országban speciálisan kijelölt gyógyszertárakban beszerezhető. Beadása szakaszosan történhet. A keresztes vipera ellenszéruma a polivalens szérum. A rákosréti vipera mérge az egyik leggyengébb az európai viperák között. (Ellenszéruma nincs, de nincs is szükség rá.) A hazai siklók közül az erdei, a haragos és a rézsikló okozhat marást, de ezek nem mérges kígyók.

A kígyómarás gyógyulási esélyei

Hazai viperafajtáink marása után kivételesen fordul elő haláleset. (2001-ben fordult elő például ilyen itthon.) Gyermek vagy idős ember életveszélybe kerülhet. Külföldön viszont, egzotikus országokban gyakoribb lehet a marás, ami magyar turistákat, odalátogatókat, ott tartózkodókat is érinthet, és távoli, trópusi országokban a kígyómarás veszélyesebb is lehet.

A kígyómarás megelőzése

A kígyókat nem szabad ingerelni, a Magyarországon előforduló legveszélyesebb mérges kígyófaj, a keresztes vipera például csak akkor támad, ha veszélyt érez.
A kígyómarást "megelőzni" természetesen nem lehet teljes bizonyossággal. Egzotikus helyeken, ahol valóban veszélyes kígyók élnek, ott érdemes elkerülni a legkockázatosabb területeket. (A WHO ajánlása szerint kerüljük el például a magasra nőtt fűvel borított térségeket.) Kígyómarás megelőzésére alkalmas (védő)csizma is kapható, de ez Magyarországon alighanem felesleges pluszkiadás lenne. (Az interneten "snake proof boots" címszóra érdemes rákeresnie annak, akit ez érdekel.)

Kígyómaráskor a legfontosabb, hogy igyekezzünk megnézni, milyen volt a minket megmaró hüllő, mert az orvosnak ez segítséget jelenthet a kezelésnél.
A legfontosabb, hogy a megmart személy keveset mozogjon, és legfőképpen ne mozgassa a megharapott végtagot. Ki kell mosni a sebet szappannal és vízzel, majd be kell fedni tiszta kötszerrel. Ezután mentőt kell hívni, s fontos a nyugodt viselkedés megőrzése (szintén a megharapott végtag nyugalma érdekében).
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.