Ortopédia : Kienböck betegség
A hosszan tartó fájdalom és a mozgáskorlátozottság hátterében leggyakrabban a csont- és izomrendszer betegségei állnak. A csontok, izmok és ízületek sérülései rendkívül gyakoriak, súlyosságuk az enyhe izomhúzódásoktól az ízületi szalaghúzódásokon, ízületi ficamokon át egészen a csonttörésekig terjed. Az erős mechanikai hatás következtében kialakuló sérülés helyreállítása az ortopédia traumatológiai ágának feladata.
Kienböck betegség tünetei és kezelése
Mi a Kienböck betegség?
A Kienböck betegség a csuklót alkotó kéztőcsontok közül a holdas csont elhalása, feldarabolódása. Kéztőcsontból csuklónként nyolc van, ezek két sorban helyezkednek el, a holdas csont az alkarhoz közelebbi sorban középen van. Elhalása és összeomlása fájdalmat és mozgásbeszűkülést, hosszabb távon pedig csuklóízületi porckopást okozhat.
Tünetek
A Kienböck betegség előfordulása
Ugyan a Kienböck betegség előfordulhat kamaszkorban és idősebb korban is, a leggyakrabban a fiatal felnőtteket érinti. Férfiak esetében gyakrabban fordul elő, mint nőknél. A betegség családon belüli halmozódást nem mutat. A probléma általában csak az egyik kézen jelentkezik. Maga a kórkép nagyon ritka.
A Kienböck betegség okai
A betegség pontos kiváltó oka nem ismert, azonban valószínűsíthető, hogy a holdcsont elhalásának hátterében vérellátási zavar áll. Az viszont nem egyértelmű, hogy ezt a vérellátási zavart mi indítja el.
Vannak olyan elméletek is, amelyek szerint a betegség kialakulásának hátterében a csuklót alátámasztó alkarcsontok (az orsócsont és a singhcsont) hosszkülönbsége áll. Ezeknek a csontoknak, amelyeknek találkozásánál a holdas csont elhelyezkedik, anatómiailag egyforma hosszúnak kellene lenniük, ez azonban nincs mindig így. Egyes kutatók azt gondolják, hogy ez egyfajta terhelést jelent a holdas csontnak, annak vérellátási zavarát okozza. Korábbi, illetve ismételt csuklósérülések is szerepet játszhatnak a Kienböck betegség kialakulásában.
A Kienböck betegség diagnózisa
Mivel a Kienböck betegség ritka, tünetei pedig nem feltétlenül típusosak, sokszor nehéz elkülöníteni a többi csuklófájdalommal járó kórképtől. A holdas csont fölötti helyi nyomásérzékenység mindenképp tipikus jel, viszont nagyon fontos, hogy erre pontosan tapintsanak rá, lévén a környékén érzett fájdalom már más betegségek jelez: sok egyéb mellett ilyen lehet például egy szalagsérülés vagy ciszta, az ínhüvelygyulladás vagy egy csontsérülés. Emiatt a betegségre leginkább akkor terelődik a gyanú, ha azon túl, hogy az érintett a holdas csontnál nyomásérzékenységet jelez, még fiatal is, csuklófájdalmának hátterében pedig egyéb okot nem sikerült azonosítani.
Ha a beteg tünetei alapján felmerül annak lehetősége, hogy Kienböck betegségről van szó, akkor a kivizsgálás, valamint a kezelés kézsebész feladata. A diagnózis felállítását mindenképp nehezíti, hogy a betegség korai stádiumában a vérellátási zavar hagyományos röntgenfelvételeken még nem látszik, felismeréséhez MR-vizsgálatra van szükség. A későbbi stádiumokban a csont szerkezetének fellazulása, valamint a holdas csont környező kéztőcsontokhoz való viszonyának megváltozása már hagyományos röntgenfelvételekkel is jól nyomon követhető. Ilyenkor már ezen is látható, hogy a holdas csont feldarabolódik, összeseik. A következő stádium jellemző képe az, hogy a környező csontok elbillennek, megváltozik az egymáshoz való viszonyuk. Ez röntgenfelvételen szintén jól látszik.
A Kienböck betegség tünetei, kórlefolyása
A legfőbb tünet a nem múló csuklófájdalom, a csuklómozgások fájdalmas beszűkülése, illetve a holdcsont felett jelentkező nyomásérzékenység. A mozgásbeszűkülés tulajdonképpen a fájdalmak miatt alakul ki: az érintettek a panaszok miatt mozgatják egyre nehezebben csuklójukat. A vérellátási zavar miatt a holdcsont szerkezete idővel fel is lazul, a csont feldarabolódik, fragmentálódik. Ennek következtében megváltozik a környező kéztőcsontokhoz való viszonya, és a folyamat előrehaladtával fokozódik a fájdalom és a mozgásbeszűkülés. A holdas csont és a kéztőcsontok, valamint a csuklót alátámasztó alkarcsontok viszonyának megváltozása a betegség késői stádiumában korai porckopáshoz is vezethet, ami komoly fájdalmat és még komolyabb mozgásbeszűkülést okoz. A teljes kórlefolyás általában több év vagy évtized.
A Kienböck betegség kezelése, gyógyulási esélyei
A Kienböck betegség lefolyását nagyon nehéz befolyásolni. Kezelése többféle műtéti technikával is történhet, ezek közül a kezelőorvos a betegség stádiumához, a beteg életkorához, munkájához, illetve egyéni igényeihez leginkább passzolót választja ki. Korai stádiumokban, amikor a csont szerkezete még nem bomlott fel teljesen, a váza még megtartott, a környező kéztőcsontok pedig a helyükön vannak, konzervatív kezelésként a csukló tehermentesítésére, nyugalomba helyezése hozhat eredményt. Ez a gyakorlatban gipszelést vagy sín viselését jelenti. Ez segíthet abban, hogy az érintettek szabaduljanak a fájdalomtól, illetve esélyt ad arra, hogy a vérelállási zavar esetleg helyrejöjjön. Ennek valószínűsége minimális, a betegség jellemzően ritkán fordítható vissza. Erre inkább csak akkor van lehetőség, ha valakinél kamaszkorban jelentkezik a probléma, nagyon kezdeti fázisban felismerik és kezelik.
A korai stádiumban műtéti megoldásokkal is meg lehet próbálni helyreállítani a holdas csont vérellátását: erre több lehetőség is van, az egyik leggyakrabban alkalmazott az érnyeles csontblokk beültetése. Ez úgy történik, hogy az orsócsontból vagy a combcsontból kiemelnek egy olyan kis csontot, amelynek van saját vérellátása, majd azt az érrel együtt a holdas csontba helyezik. Ez segíthet a vérellátás helyreállításában, de a siker nem vehető biztosra, megesik, hogy a javulás csak átmeneti. Ha betegség hátterében a csuklót alátámasztó orsó- és singhcsont egymáshoz képesti hosszkülönbségét feltételezik, akkor ezt korrigálandó rövidíthetik az orsócsontot, illetve hosszabbíthatják a singcsontot. Ez a megoldás szintén a kezdeti stádiumban jelenthet megoldást, akkor, amikor holdas csont még nincs összeesve.
Későbbi stádiumokban, amikor a holdas csont szerkezete már felbomlott, a csukló részleges elmerevítése csökkentheti a betegek panaszait. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az orvosok az elhalt holdas csontot eltávolíthatják, majd hogy ez ne borítsa föl a megmaradt kéztőcsontok egymáshoz való viszonyát, azokból kettőt vagy hármat csavarral, tűződróttal vagy lemezzel egymáshoz rögzítenek. Ezek az egymás rögzített csontok idővel összecsontosodnak. Ez a beavatkozás jelenti a csukló részleges elmerevítését. Másik megoldás lehet, hogy a holdas csonttal együtt eltávolítják a mellette lévő két kéztőcsontot is, ezzel pedig gyakorlatilag megszüntetik a kéztőcsontok egyik sorát. Így a csukló rövidebb lesz, de a benne maradó kéztőcsontok jól viszonyulnak egymáshoz. A műtéti megoldások után a mozgás teljes már nem lesz, de fájdalmatlanság és terhelhetőség azért nagy eséllyel elérhető.
Amennyiben a betegség eléri a végstádiumát, és kiterjedt csuklóízületi porckopás alakult ki, az egyetlen megoldás a csuklóízület teljes elmerevítése. Egy a gyakorlatban a maradék porcok eltávolítását és a csuklóízület lemezes rögzítését jelenti. Az így kezelt csukló viszonylag fájdalmatlan és jól terhelhető lesz, viszont mozgásképességét teljesen elveszti, az érintettek a későbbiekben már csak a könyöküket és ujjaikat tudják mozgatni. Emiatt nagyon fontos az, hogy a betegséget minél korábbi stádiumban felfedezzék és megpróbálják kezelni.
A Kienböck betegség megelőzése
Jelenleg nem ismert olyan módszer, amellyel a Kienböck betegség megelőzhető lenne.
A Kienböck betegség szövődményei
A betegség előrehaladtával komoly problémát okoz, hogy a csukló fokozódó fájdalma nehezíti a mozgást, ami egyre nagyobb mozgásbeszűkülést okoz. A holdas csont elhalása hosszabb távon a csuklóízület korai porckopásához vezethet. Mindez azért történik így, mert amikor a holdas csont elhal és összeesik, a mellette lévő csontokhoz való viszonya megváltozik. Emiatt a kéztőcsontok egy idő után olyan módon dörzsölődnek egymáshoz, ami miatt porckopás alakul ki. Ez a probléma elég fiatalon is kialakulhat.
A kórképet Robert Kienböck osztrák radiológusról nevezték el, ő írta le a betegséggel járó röntgeneltéréseket, azt, ahogy a csont szerkezete fellazul, fragmentálódik, majd elhal és összeesik.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Hetthéssy Judit Rékának, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika kézsebészének.
Kiderült, mennyire jó gazdik olvasóink
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+20 °C
Minimum:
+11 °C
Nagyrészt erősen felhős vagy borult lesz az ég, viszont az északkeleti területeken többórás napsütés várható. Északkeleten, keleten fokozatosan megszűnik az eső, míg hazánk délnyugati felében ismétlődő jellegű számíthatunk esőre, záporesőre, néhol zivatarra, lokálisan a Dunántúlon hullhat kiadós mennyiség. A csapadékhajlam a nap második felében ott is csökken. A keleties szelet élénk, néhol erős lökések kísérhetik, de zivatarok környezetében is lehet szélerősödés. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 27 fok között alakul, a csapadékosabb délnyugaton mérhetjük az alacsonyabb, északkeleten a magasabb értékeket. Késő estére 12 és 18 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás-változás hátterében egy mediterrán ciklon közeledése áll, ami miatt gyenge kettősfronti hatás érvényesül.