Bőr- és nemi betegségek

Az emberi szervezet legnagyobb szerve a bőr, amely a test felszínét a külvilág felé fedi. Egy felnőtt embernél 1,6-1,8 négyzetméter, a testsúly 15 százalékát teszi ki. Sokrétű feladatot ellátó, bonyolult szerv, működése az élet sok szempontjából pótolhatatlan. Betegségei amellett, hogy kellemetlenek, de jól láthatók, feltűnőek is, nemcsak egészségi, hanem esztétikai, lelki problémát is jelentenek. A bőr és a szervezet egyéb részeinek szoros kapcsolata miatt a bőrbetegségeknek csupán egy része önálló bőrelváltozás , jelentős részük a szervezet egyéb betegségével függ össze.

Bőrgombásodás tünetei és kezelése

Mi a bőrgombásodás?

Az eddig megismert több százezer gombafaj közül meglehetősen alacsony azoknak a száma, melyek képesek emberi fertőzést okozni. A gombák számára az emberi szervezet nem optimális élettér, de bizonyos anyagcseretermékeik, enzimeik alkalmassá teszik őket a fertőzésre. Ez ellen a szervezet főként az immunrendszer mozgósításával védekezik. Bőrfertőzést a gombanemzetségek közül négy okoz:

Tünetek

Ilyenek az úgynevezett Dermatophytonok, melyek egy speciális enzim, a keratináz segítségével képesek a szőrtüszők, köröm és haj szarurétegén áthatolni, ott élősködni. A dermatophytonoknak három további nemzetsége van:
  • Mycrosporum,
  • Trichophyton és
  • Epidermophyton nemzetség.
Bőrgombásodást (dermatophytosisok) ezek a fajok okoznak leggyakrabban.
Ezen kívül ritkán fertőzheti a bőrt még penészgomba, rendkívül ritkán úgynevezett dimorf gomba és sarjadzó gomba. Ez utóbbi nemzetség leggyakrabban megjelenő kórokozója a Candida albicans, melynek szervezetre gyakorolt hatásáról manapság megoszlanak a vélemények, bőr-és nyálkahártya tüneteit pedig itt most nem részletezzük. A sarjadzó gombák közé tartozik még például a Malassezia furfur (Pityrosporum ovale) is, ezt a gombát okolják többek között a seborrhoeás dermatitis és fejbőr korpásodás fenntartásáért, súlyosbításáért.
A gombák általában a bőr felső rétegét fertőzik meg (szuperficiális fertőzés), de bizonyos körülmények esetén (immunhiány, legyengült szervezet) a mélyebb, bőr alatti szövetekbe is hatolhatnak.

A bőrgombásodás előfordulása

A felszíni (szuperficiális) gombás fertőzések a leggyakoribb emberi fertőző betegségek közé tartoznak, zárt közösségekben akár 100 százalék is lehet a betegek aránya. Azért válhattak ilyen elterjedtté, mert azok a hajlamosító tényezők (például elhízás, antibiotikumok tartós szedése, cukorbetegség), melyek kedveznek a gombáknak szintén általánosan jellemzőek lettek. Maguk a gombák élhetnek a talajban, vízben, mesterséges építményeken, növényeken, de a háziállatokon is, az ember közvetlen kontaktus útján fertőződik.

A bőrgombásodás okai

A gombák és különböző alkotóelemeik, spóráik igen nagy számban jelen vannak környezetünkben. Ahhoz, hogy megbetegítsenek, általában több tényező együttes megléte szükséges. Egészséges emberek bőrén a különböző mirigyek váladékai úgynevezett "savköpenyt" képeznek, mely kémhatásánál fogva gátolja a gombák elszaporodását. Ez a védőréteg gyengül túlzott tisztálkodáskor, lúgos vegyhatású szappanok, kozmetikumok használatakor. Tovább rontja a helyzetet a nehezen szellőző műanyag textíliák és cipők viselése, a már említett elhízás és a fokozott izzadás, mert a nedvesség is a gombák malmára hajtja a vizet; nyirkos környezetben jobban szaporodnak.
Hormonális eltéréseknél gyakrabban fertőznek, például tartós fogamzásgátló szedőknél, terhességben, mellékvesekéreg betegségekben és természetesen cukorbetegségben is. Egyes gyógyszerek tartós szedése ugyancsak kedvez a gombás fertőzés kialakulásának; ilyenek az antibiotikumok, immunszupresszív szerek, kortikoszteroidok. Nem elhanyagolható a keringési viszonyok szerepe sem, az artériás érszűkület, trombózis utáni állapot, a nyiroködéma egyaránt rizikótényezőnek számít.
A rizikófaktorokhoz lehet sorolni egyes tevékenységek rendszeres végzését. Gyakran látunk gombás bőrfolyamatot pl. háziasszonyok kézujjai között vagy felületes gombás fertőzést - néha tömegesen - birkózók bőrén vagy a láb gombásodását közös zuhanyzót használó sportolók között, akik ráadásul zárt, rosszul szellőző edzőcipőt hordanak (atlétaláb).

A bőrgombásodás tünetei

A bőr gombásodása a különböző testtájakon különféle jellegzetes tüneteket hoz létre.
Sokszor a fertőzés elhelyezkedéséből (lokalizációjából) és megjelenéséből következtethetünk a kórokozóra.
A dermatophytosisok egyik legtipikusabb megjelenése a fejbőr-gombásodás (mycosis capitis), melyet egyes Mycrosporum vagy Trichophyton fajok okoznak. Főleg gyermekkorban fordulnak elő. Felületes formájában 0,5-5 cm-es területen, úgynevezett plakkokban a hajszálak egységesen azonos magasságban (mycrosporia esetén) vagy különböző magasságban (trichophytia esetén) törnek el. Az esetek többségében egy, néha 4-5 ilyen góc is kialakul. A hajhiányos területen a bőr hámlik, lúdbőrszerű. Mycrosporia főleg kutyáról, macskáról, ritkán rágcsálókról kerül az ember bőrére, de emberről emberre is átadható. Jóindulatú betegség, magától is gyógyulhat, maradandó kopaszságot nem okoz. Ha a folyamat immungyengeség vagy helytelen kezelés következtében a mélybe terjed, akkor egy darázsfészekre emlékeztető, nehezen kezelhető tünet, az ún. kerion Celsi jön létre.
Felnőtt férfiak szakáll- vagy bajusztáji gombás fertőzése a mycosis barbae. Elsősorban Trichophyton fajok okozzák, az érintett bőrterületen fájdalmas, sárga pörkkel fedett, gennyes csomók jelennek meg a szőrtüszőkben, a szőrszálak kihullanak. Maradandó heggel gyógyul. Régebben borbélybetegségnek nevezték, közös borotválkozási eszközökkel terjedt. Ránézésre nagyon nehéz elkülöníteni a baktériumok okozta, mély szőrtüszőgyulladástól.
Gombás fertőzés kialakulhat a piheszőrrel fedett bőrön bárhol, ezeket Mycosis corporisnak nevezzük. Nem tartoznak ide a speciális bőrterületek fertőzései (kéz, láb, hajlatok). Gyermekkorban és felnőtteken egyaránt kialakulhat, leggyakoribb kórokozók Mycrosporum canis, Trichophyton mentagrophytes és a Trichophyton rubrum. Házi kisemlősök terjeszthetik, ilyenkor a tünetek az állattal érintkezett területen alakulnak ki. 0,5-5 cm-es éles szélű, vöröses színű, kerekded, hámló, viszkető területek jelennek meg, körülöttük sokszor víztiszta folyadékot tartalmazó hólyagcsa-koszorú látható. Kezeletlenül a fertőzés tovább terjed, karéjos szélű, nagy kiterjedésű hámló tünetek (plakkok) keletkezhetnek.
A hajlatokban, elsősorban lágyékhajlatban, hónaljban, mellek alatt és hasredőkben alakulnak ki a mycosis intertriginosa tünetei. Éles határú, vörös, hámló, sokszor apró hólyagcsákat tartalmazó területek alakulnak ki az érintett bőrön. Nehéz elkülöníteni a sarjadzó gombák okozta intertrigotól és a baktérium okozta erythrasmától. Főleg túlsúlyos egyéneken alakul ki.
A sokszor idült formában tenyereken fennálló finom hámlás, viszketés, berepedések lehetnek tenyéri gombásodás (mycosis manus) tünetei. Az esetek többségében egyoldali.
A dermatophytosisok egyik legtipikusabb megjelenése a fejbőr-gombásodás (mycosis capitis), melyet egyes Mycrosporum vagy Trichophyton fajok okoznak.
A dermatophytosisok egyik legtipikusabb megjelenése a fejbőr-gombásodás (mycosis capitis), melyet egyes Mycrosporum vagy Trichophyton fajok okoznak.

A bőrgombásodás diagnózisa

A bőr és szaruképletei gombás fertőzés esetén jellegzetes képet mutatnak. A mintát minden esetben olyan bőrterületről kell venni, amit előzőleg nem kezeltek. A mintavétel szikével, éles szélű eszközzel történik, de aggodalomra nincs ok, mert elváltozások általában hámlanak, és ezért könnyen és fájdalommentesen nyerhető belőlük vizsgálatra alkalmas hámpikkely. Különféle festések után mikroszkóppal vizsgálva a mintát láthatóvá válnak a gombaelemek, gyakorlott szakember a gomba fajtáját is azonosítani tudja.
Pontos diagnózishoz tenyésztéssel juthatunk, ez azt jelenti, hogy a bőr-, haj- vagy körömkaparékot olyan táptalajokra helyezik, melyeket a gombák különösen kedvelnek. 1-2 hét alatt ideális körülmények között kinőnek gombatelepek, ezután azonosítható a kórokozó.
A sokszor bonyolultnak tűnő eljárásokra nem minden esetben van szükség, nem is lenne rá lehetőség ilyen gyakori fertőzésnél. A bőrgyógyász általában a tünetek alapján diagnosztizálja a megbetegedést, és alkalmazza a megfelelő kezelést. Nagy kiterjedésű gombásodás, makacsul visszatérő tünetek esetén szükség lehet részletesebb kivizsgálásra, például, hogy kizárjuk a cukorbetegséget, immunhiánnyal járó betegségeket, amelyek a kezelést nehezítik.

A bőrgombásodás kezelése

A gombaellenes kezelések az utóbbi évtizedekben sokat fejlődtek, modern szerek egész tárháza áll a kezelőorvosok rendelkezésére. Ennek ellenére a hagyományos kezelések is jelen vannak. Általánosan a bőr gombásodását helyileg - ecsetelőkkel, krémekkel, alkoholos oldatokkal - kezelik. Ilyen a fuchsin-, a mercurochrom-oldat, halogénezett fenol-, benzol-kinolon-származékok, kénvegyületek, borsavas készítmények, kvaterner ammóniumvegyületek. Gombaellenes hatásúak a jód tartalmú oldatok, kenőcsök is.
A speciálisan gombaellenes anyagokat szintén használhatjuk helyileg, vagy javasolhatja a bőrgyógyász szájon át való alkalmazásukat. Erre alkalmasak a polyen-antibiotikumok (Nystatin, Natamycin), azolok (Clotrimazol, Ketoconazol, Fluconazol, Itraconazol), illetve allilamin-származékok (Terbinafin).
A gyógyszereknek kevés súlyos mellékhatása lehet, de szedésük mellett ajánlatos bizonyos laboratóriumi vizsgálatok értékeit ellenőrizni (májfunkció, vérkép). A számos lehetőség közül kiválasztva a megfelelőt általában néhány hét kezelés után a tünetek elmúlnak. Ha felmerül a gyanú, hogy a gombás fertőzést házi kedvencünktől, kutyától vagy macskától kaptuk, akkor a háziállatot is kezelni kell az állatorvos utasításai alapján.

A bőrgombásodás ma népbetegségnek számít.
Elkerüléséhez néhány alapszabályt érdemes figyelembe venni. Fürdőzés, zuhanyzás után alaposan töröljük testünket szárazra, különös tekintettel a hajlatokra, ujjközökre. Túlsúlyos egyéneken az egymással érintkező bőrfelszínek (például a mellek alatt) szárazon tartása megoldható a redőkbe helyezett gézlapokkal (izolálás).
Kerüljük a közös fésű, törölköző, papucs használatot, padlószőnyegen ne járjunk cipő, papucs nélkül, vendégségbe vigyünk saját váltócipőt, és ne fogadjuk el a vendégpapucsot. Háziállatok simogatása után mossunk kezet, lehetőleg ne érintsük kedvencünket arcunkhoz.
Viszkető, hámló, kipirosodó tünetek megjelenése esetén forduljunk bőrgyógyászhoz, kerüljük a házi "csodaszerek"-et, és ne hagyjuk, hogy a reklámok döntsenek helyettünk! Bízzuk a megfelelő kezelés kiválasztását a szakemberre, és ne feledkezzünk meg arról, hogy a gombás betegségek kezelése gyakran igen hosszadalmas, és csak az utasítások pontos követése esetén lehet eredményes.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.