Meixner Zoltán

A teljesen beoltott, sőt emlékeztető koronavírus elleni oltáson is átesett emberek között is sok a fertőzött több mint egy évvel azután, hogy forgalomba kerültek az első vakcinák. Nem csoda, hogy sokakban felmerül: valóban szükség van-e a harmadik és negyedik oltásra, illetve hol vannak az új vírusváltozatok elleni vakcinák?

Amikor a testméretek és a betegségek kapcsolata kerül szóba, sokaknak azonnal az elhízás jut eszébe. Pedig a testmagasságnak is fontos szerepe van a különféle betegségekre való hajlam szempontjából.

Az áttöréses SARS-CoV-2 fertőzés, azaz a beoltottaknál kialakuló, COVID-19 okozta megbetegedés korántsem veszélytelen. Az oltások ugyan a legtöbbször megvédenek a halálos végkifejlettől, de a hosszú COVID-tól például már nem. Több millió ember vizsgálata alapján epidemiológusok arra jutottak, hogy nagyobb gondot kell fordítani a védekezésre.

A háromdimenziós bőrnyomtatás hatalmas változást ígér a sebek gyógyításában. Hamarosan a húzódó és riasztó kinézetű hegek helyett szőrtüszőket és izzadságmirigyeket is tartalmazó szinte tökéletes bőrt kaphatnak a sérültek.

Ha elképzeljük, hogy tíz év múlva hogyan fogunk élni, és milyen kihívásokkal szembesülünk, azzal növeljük a biztonságunkat, és az életünket felborító események miatt sem fogunk pánikolni. De mi jöhet tíz év múlva?

Az összeesküvés elméletek az elmúlt években elérték a koleszterinszint-csökkentő sztatinokat is: emiatt sokan felhagytak az ezeket tartalmazó gyógyszerek szedésével. A vita világszerte arról folyt, hogy a 200 millió ember számára, akik sztatinokat szednek, az előnyök valóban meghaladják-e a kockázatokat. Megnéztük, hol állhat a mérleg nyelve.