Meixner Zoltán

A tudósok olyan molekuláris folyamatokat fedeztek fel a vesesejtekben, amelyek vonzzák és táplálják a COVID-19-et. Noha a tüdő a COVID-19 citokinviharának fő célpontja, a vesék is komoly veszélyben vannak. Különösen a cukorbetegek vannak kitéve nagy kockázatnak.

A COVID-19-en átesett betegek egy része furcsa idegrendszeri tünetekről számolt be, ami arra utal, hogy a kórokozó képes lehet közvetlenül is megtámadni az emberi agyat. A hasonló vírusokról szerzett ismeretek arra utalnak, hogy a SARS-CoV-2 hatása az agyra még hónapokig vagy akár évekig is fennmaradhat.

A hatásos koronavírus elleni vakcina már a jövő év elején elérhető lehet, de az oltóanyag fogadtatása nem egyértelmű. Hiába a COVID-19 halálos fenyegetése, vannak, akik még így is félnek az oltásoktól. Ez pedig az egészségügyi hatóságok számára a világon mindenütt kihívást jelenthet.

Olykor a töretlen optimizmus és a vakság között csak igen keskeny a mezsgye. A koronavírus-járvány idején az ésszerű viselkedés, ha úgy teszünk, mintha a következő pillanatban elkaphatnánk a fertőzést. Akik túlzott optimizmusukban nem védekeznek a potenciális fertőzés és mások megfertőzése ellen, bizonyosan átestek ezen a határvonalon.

A kutatók régóta ismerik a hiperakúzis nevű állapotot, amikor a hétköznapi hangok kellemetlenül hangosnak tűnnek. De még csak most kezdik megérteni, hogy egyes betegek ennek egy súlyosabb formáját tapasztalják, amikor a zajt nemcsak hallják, hanem fizikai fájdalomként érzékelik.

A rákban szenvedőknek a kezelés gyakran nagyobb kellemetlenséget okoz, mint amit a betegség miatt megtapasztaltak. Az orvosok is szívesen leváltanák a kemoterápiát, ha találnának helyette más megbízható módszert. Most felcsillant a remény, hogy meglesz erre a lehetőségük.