5 lázcsillapító tévhit, amely sok szülőt megtéveszt – Érdemes-e három paplan alatt izzadni?

Rengeteg szülő számára a láz az egyik legijesztőbb és legriasztóbb tünet, amely csak kialakulhat gyermekénél. Ezzel együtt sok tévhit lengi körbe a témát, amelyek feleslegesen fokozzák az aggodalmakat.

A láz önmagában nem ellenség, hanem a szervezet természetes reakciója. Az alábbiakban a Texasi Gyermekkórház gyűjtése alapján vesszük sorra az öt leggyakoribb tévhitet és félreértést a gyermekeknél jelentkező lázas állapotról és lázcsillapításról.

lázas beteg kislány fekszik az ágyban, édesapja a homlokát fogja
A gyerekeknél jelentkező lázat akkor érdemes csillapítani, ha rossz a közérzetük. Fotó: Getty Images

Tévhit: a 37,1 és 37,8 fok közötti testhőmérséklet már alacsony láz

A testhőmérséklet természetes módon ingadozik a nap folyamán, és jellemzően a délutáni, esti órákban valamelyest magasabb. Lázról abban az esetben beszélhetünk, ha a gyermek testhője 38 Celsius-fok fölé emelkedik. Azonnali orvosi segítséget azonban csak az indokol, ha egy 3 hónaposnál fiatalabb csecsemőnél mérünk 38 fok feletti lázat. Ezenkívül szintén érdemes egyeztetni a házi gyermekorvossal, ha 3-6 hónapos kor közötti babáknál 38,9 fokot meghaladó testhőmérséklet jelentkezik, vagy ha féléves kor felett szökik 39,4 fok fölé a láz.

Tévhit: a láz veszélyes rohamokat és agykárosodást okozhat

Fontos hangsúlyozni, hogy a láz alapvetően a szervezet védekező mechanizmusra, ezáltal azt jelzi, hogy az immunrendszer küzd valami ellen. Ilyen módon tehát a láz alapvetően jó egy beteg gyermeknél, hiszen segít legyőzni a fertőzéseket. Attól nem kell tartani, hogy agykárosodást okozna, és rohamokat is csak nagyon ritkán idéz elő. Utóbbi esetben az úgynevezett lázgörcs is ijesztőbb jelenség, mint amennyire valójában veszélyes. Jellemzően néhány perc alatt magától elmúlik, és nem jár hosszú távú következményekkel, illetve nem jelenti azt, hogy a gyermek epilepsziás. A központi idegrendszerre legfeljebb az extrém magas, 42 fok feletti testhőmérséklet lehet negatív hatással, ugyanakkor hacsak nincsenek túlöltöztetve, vagy nincs túlzottan meleg a szobában, nem jellemző, hogy a gyerekek láza 40,6 fok fölé kúszna fel.

Tévhit: a lázat mindig le kell vinni gyógyszerrel

A gyógyszeres lázcsillapítás legfőbb indoka, ha a beteg gyermeknek rossz a közérzete. Ez többnyire 39 fok feletti testhőmérsékletet jelent, de e téren nagy egyéni különbségek lehetnek. A lázcsillapító gyógyszerek hatására, mint az ibuprofén és a paracetamol, általában 1,1-1,7 fokkal csökken a testhőmérséklet, de a láz nem szűnik meg egy csapásra tőlük. Nem mellesleg az sem ördögtől való, ha egyáltalán nem próbáljuk csökkenteni az alacsony fokú lázat, amennyiben a gyermek közérzete, hangulata, étvágya jó mellette. Ha viszont a lázas állapot több mint öt napig fennáll, és lázcsillapító gyógyszerekkel sem lehet lejjebb vinni a testhőmérsékletet, úgy mindenképpen javasolt gyermekorvossal konzultálni.

Tévhit: a magas láz súlyosabb problémát jelez

Összességében sokkal fontosabb, hogy a beteg hogyan érzi magát, mint a lázmérőn megjelenő pontos érték. Önmagában a magas testhőmérséklet még nem feltétlenül jelez súlyos megbetegedést. Ha a gyermek máskülönben jól van, nem tűnik nagyon gyengének, elesettnek, akkor valószínűleg nincs nagy probléma. Kivételt a legkisebbek jelentenek: ha egy 3 hónapnál fiatalabb csecsemőnél mérünk lázat, az azonnali orvosi ellátást igényel. Az ilyen fiatal babák immunrendszere ugyanis még nem elég fejlett. Idősebbeknél pedig fontos megfigyelni az esetleges egyéb tüneteket is. Ha például a láz mellett bőrkiütések, nehézlégzés, szokatlan viselkedés is jelentkezik, az szintén indokolhat orvosi segítségkérést.

Tévhit: súlyos betegséget jelez, ha a lázat nem lehet csillapítani

Hogy a láz mikor kezd csökkenni, nem attól függ, hogy az adott fertőzés mennyire súlyos. Ezenkívül a láz pontos értéke és időtartama sem nyújt támpontot annak megítélésére, hogy vírusokkal vagy baktériumokkal van-e dolgunk. Ami igazán számít, az a gyermek közérzete és esetleges egyéb tünetei. A lázcsillapítás legjobb módja egyébként a pihenés, akár ágynyugalomról, akár alvásról van szó. Ugyanígy nagyon lényeges a bőséges folyadékpótlás, továbbá ha a beteg diszkomfortosan érzi magát, akkor paracetamol vagy ibuprofén hatóanyagú lázcsillapító gyógyszer hozhat enyhülést az állapotában. Arra viszont nincs tudományos bizonyíték, hogy a lázat ki lehetne úgymond izzadni, azaz hogy érdemes lenne több takaró alatt melegíteni a beteg gyereket. Ezzel valójában csak kellemetlenséget okozunk számára.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

D-vitamin
D-vitamin: milyen hatással van a májra, ha minden nap szedjük? Ezt mondják a kutatások
A legjobb omega-3-források, ha nem szereted a halat – Íme a teljes lista
B6-vitamin
Ezzel a vitaminnal óvhatod meg a veséd egészségét az urológus szerint
datolya
Kevesen eszik ezt a gyümölcsöt, pedig csodát tesz a bélflórával – Mutatjuk, mikor a leghasznosabb
jótékony hatások
Nem hinnénk, de ezt teszi a dinnye a szervezetünkkel
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +38 °C
Minimum: +20 °C

Napos idő várható általában kevés gomolyfelhővel, de az Északi-középhegyég térségében és a középső országrészben néhol magasabbra törhetnek a gomolyfelhők, melyekből zápor, esetleg zivatar kialakulhat. A légmozgás helyenként megélénkül, a zivatarokat átmenetileg erős, viharos széllökések is kísérhetik.A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 36 és 40 fok között alakul. Késő estére általában 25 és 31 fok közé szelídül a forróság. Fronthatás továbbra sem érvényesül, de a tartós hőség jelentős orvosmeteorológiai megterhelést ró a szervezetre.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

depresszió
Ez az online teszt elárulja a depresszió kockázatát – Pár perc kitölteni A klinikai depresszió egy betegség, amely szakszerű kezelést igényel. Alábbi tesztünk segít a kockázatfelmérésben.
kvíz
Melyik vitamin hiánya okoz vérszegénységet? – Kevesen mennek át ezen a teszten A különféle betegségek megelőzéséhez kulcsfontosságú, hogy ismerjük azok kiváltó okai. Te mennyire vagy jártas a témában? Teszteld tudásod kvízünkben!